 |
A közös javaslat értelmében, ha egy csoportot vallási, nemzeti vagy etnikai hovatartozása, illetve a tagok személyiségének más lényegi vonása miatt ér sérelem, akkor a csoport bármelyik tagja benyújthat keresetet. Hogy valaki fajbiológiai vizsgálattal, vagy '44-es igazoló papírjaival bizonyíthatja a "megsértett" csoporthoz való tartozását, arról hallgat a javaslat.
Az eddigi gyakorlat ugyanis a gyűlöletbeszéddel (vagyis a cionista dogmáktól eltérő véleményekkel) kapcsolatban nem tette lehetővé az egyéni fellépést, ezzel hazánk - ó borzalom - a demokratikus országok sorát gyarapította. Márpedig - mondják a javaslattevők -, a közösséget ért sérelem az egyén méltóságát is érinti, s ezen felbuzdulva hozzáláttak a rövid életű viszonylagos szólásszabadság felszámolásához.
Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke (mobilszáma: 36-30-941-16-42) hangsúlyozta, hogy tervezetük nem csak a zsidóságot akarja védeni, hanem a többi egyházhoz tartozókat is és mindenkit, akit származási vagy faji alapon támadás ér, és így már a református és katolikus egyház is támogatja az elképzelést. A két egyház zömmel átvilagíttatlan múltú vezetőire sajnos a rendszerváltás óta következetes cionista barátság jellemző (kivéve id. Hegedűs Lóránt '90 és '96 közötti mandátumát a református egyház élén) de arra azért gondolhattak volna, hogy Kurvaország hatóságait a legcsekélyebb mértékben sem szokta érdekelni a keresztény magyarok rovására elkövetett uszítás. (Lásd a Tilos rádiós Barangó ügyét!)
A Mazsihisznek azonban nem elegendő Lomnici liberális, tűrhetetlenül megengedő javaslata. Az ő elképzelésük szerint nem a polgári, hanem a büntető törvénykönyvet kellene módosítani. Az a célja, hogyha egy magánszemélyt ér sérelem, akkor ne csak ő, hanem az érdekeit védő csoport, szervezet vagy az egyház is kérhesse a büntető eljárás megindítását, ugyanis van, aki önállóan ezt nem meri megtenni, vagy például sírrongálásnál már nem élnek hozzátartozók. Hogy a szocionista hatalom által gyarmatosított Magyarországon vajon ki nem mer feljelentést tenni egy önálló véleményt megfogalmazó, rebellis magyar ellen, arról mindennél többet elmond Budaházy ügye.
Avarkeszi Dezső, a bizottság szocialista elnöke azt mondta, a pártoktól kéri majd, hogy a nyáron döntsék el, támogathatónak tartják-e valamelyik javaslatot, és ha igen, akkor ősszel bizottsági indítványként a parlament elé viszik. Egyébként, mint ismert, a kormánynak is van egy tervezete, amely a gyalázkodást két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné. Ez a javaslat szintén ősszel kerül az Országgyűlés elé.
(MR-Kuruc.info)
