Még a héten előterjeszti a Fidesz-frakció a civil szervezetek átláthatóságáról szóló törvény tervezetét - erről Gulyás Gergely beszélt, miután ötpárti egyeztetést tartottak a javaslatról. A kormánypártoknak és az ellenzéknek nem sikerült megállapodniuk a témában.
Zoom
A Fidesz frakcióvezető-helyettese azt mondta, a kezdeményezést az indokolja, hogy az elmúlt két évben különösen fontossá vált a külföldről támogatott civil szervezetek finanszírozásának átláthatósága. "Magyarországnak ezen keresztül is meg kell védenie magát" - jegyezte meg.
Minden korábbinál élesebben támadnak
Gulyás arról is beszélt, hogy a Soros György által támogatott szervezetek minden korábbinál élesebben támadják a magyar kormányt azzal a céllal, hogy szétzilálják a magyar határvédelem rendszerét és kikényszerítsék a bevándorolók szabad bejutását.
Úgy fogalmazott, hogy ezek a szervezetek több esetben burkoltan vagy nyíltan a magyar törvények megsértésére buzdítottak. Azt is kiemelte, hogy szerinte minden esetben fontos tudni, hogy kik a támogatók, függetlenül attól, hogy egy civil szervezet Soros Györgytől, az oroszoktól vagy éppen az unió más államától kap támogatást.
A Fidesz javaslatának a lényege, hogy minden olyan szervezetnek, amely 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást kap, külföldről támogatott szervezetként kell regisztrálnia magát.
Gulyás megjegyezte, hogy reményei szerint azok a szervezetek, amelyek számára fontos a transzparencia, támogatják majd a kezdeményezést. Kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy a javaslatot várhatóan rendes eljárásban fogják tárgyalni, így a nemzeti konzultáció eredményeit figyelembe tudják venni.
Hollik István kereszténydemokrata képviselő sikertelennek értékelte az ötpárti találkozót.
Úgy látta, hogy az ellenzéki pártok nem osztották a Fidesz-KDNP frakció véleményét, miszerint az elmúlt két évben a migráció kapcsán egyértelművé vált, hogy vannak olyan külföldről támogatott civil szervezetek, amelyek sok esetben a demokrácia játékszabályait megkerülve próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra és a kormánypártokra. "Ezek a civil szervezetek hozzák nyilvánosságra, hogy honnan és kitől kaptak pénzt külföldről!" - jelentette ki. Jelezte, hogy ehhez hasonló rendszer Amerikában 1939 óta működik. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezek az érintett szervezetek továbbra is háborítatlanul és nyugodtan, a magyar jog szerint működhetnek Magyarországon.
A Jobbik nem tartja problémának a külföldről való pénzelést
A Jobbik a többi ellenzéki párthoz hasonlóan ugyancsak elutasította a civilek átláthatóságáról szóló tervezetet. Gulyás úgy reagált, hogy meglepődve tapasztalta, hogy Soros György keze akár a Jobbikig is elér.
Szerinte a Jobbik mondvacsinált okokkal próbál elzárkózni a jogszabály megszavazásától. Szávay István, a Jobbik országgyűlési képviselője erre azt mondta, hogy a kérdés felvetésének jogosságát nem vitatják, és ők partnerek a civil szféra átfogó reformjában, de nem tartják problémának, ha egy civil szervezet külföldről támogatásokat kap. Meglátása szerint az előterjesztés politikailag motivált és csak arra jó, hogy hisztériát keltsen, illetve ellenségképet mutatasson fel a magyar társadalomnak.
Az MSZP is elutasítja
Bárándy Gergely szocialista képviselő határozottan kijelentette, hogy az MSZP elutasít minden olyan javaslatot, amely a civilek megbélyegzését, a civilek elleni újabb támadás eszközét jelenti. Az előterjesztést egy folyamat részként írta le, amely szerinte azzal kezdődött, hogy állami szervek kezdtek "vegzálni" civil szervezeteket, majd "Soros-bérencnek" bélyegezték azokat, amelyek nem a kormánynak tetsző álláspontot képviselnek.
Az LMP és a sárga csillag
Hadházy Ákos, az LMP társelnöke kezdésként "piszkos kis törvénynek" nevezte az előterjesztést. Szerinte az egész semmit sem változtat az átláthatóságon, de "sárga csillagot tesz" olyan szervezetek neve mellé, amelyek a korrupció ellen harcolnak. "Ez egy tematizálási kísérlet, amellyel olyan fontos dolgokról akarják elterelni a figyelmet, mint az egészségügyi intézmények megszüntetése" - hívta fel a figyelmet.
A KDNP beismerte: hát persze hogy nem akarják bezárni a Soros-egyetemet
A tájékoztatón Gulyás Gergely a felsőoktatási törvény módosítása kapcsán is mondott pár lényeges információt. Arra a vitára, hogy az egyetem esetében a törvényben szabott egyezményt a szövetségi kormánnyal, vagy az Egyesült Államok valamely tagállamával kell-e megkötni, elmondta, hogy az igazságügyi tárca előzetes véleménye szerint nincs a tagállamhoz kötve az egyeszség, a törvénynek való megfeleléshez pedig akár egy megállapodás is elegendő lehet a CEU-nak.
Hollik István a KDNP részéről ismételten kijelentette, hogy nem igaz, hogy be akarnák zárni a Soros-féle egyetemet, és szerinte félretájékoztatták azokat, akik most mellette felszólalnak. "A tanszabadság nincsen veszélyben Magyarországon, senki nem mondja meg az egyetemeknek, mit és hogyan tanítsanak" - mutatott rá az Origó közlése szerint.
Néhány éve még nagyon más volt a Jobbik álláspontja
A Jobbik listázná a külföldről támogatott civil szervezeteket
A Jobbik azt kezdeményezi, hogy a választások tisztasága és a nemzeti szuverenitás megőrzése érdekében a jövőben ügynök szervezet megnevezéssel kerüljenek egy külön nyilvántartásba azok a szervezetek, amelyek egy év alatt több mint egymillió forintot kapnak külföldi támogatótól.
Az erről szóló határozati javaslatot csütörtökön nyújtotta be az Országgyűlésnek az ellenzéki párt - közölte sajtótájékoztatón az egyik előterjesztő, Gyöngyösi Márton. Mint elmondta, javaslatuk célja nem a civil szervezetek betiltása és üldözése, hanem a "civil szervezetek álcája alatt lopakodó idegen befolyásnak a kiszűrése". Az ellenzéki képviselő reményét fejezte ki, hogy minden parlamenti párt támogatja majd a javaslatukat a szerintük "a nemzet biztonságát és szuverenitását súlyosan sértő" jelenlegi gyakorlat megszüntetése érdekében.
Gyöngyösi Márton felidézte, hogy Charles Gati magyar származású amerikai politológus 2012 januárjában egy interjúban demokratikus és nem demokratikus eszközök bevetéséről beszélt a magyar kormány ellen. Hozzátette: Charles Gati közel áll a Center for American Progress alapítványhoz, amely partneri támogatást nyújt Bajnai Gordon Haza és Haladás nevű civil szervezetének. A Jobbik szerint felmerül a gyanú, hogy az "amerikai háttérhatalom" Bajnai Gordonon keresztül kívánja ezeket a nem demokratikus eszközöket érvényesíteni - hangzott el.
A jobbikos politikus arról is beszélt: idén júniusban vett részt Viviane Reding uniós biztos, az Európai Bizottság alelnöke a titkos Bilderberg csoport összejövetelén, ahol a 2014-es magyar választások legitimitásának a csökkentéséről beszélt és "állítólag azt is elmondta, hogy többek között Bajnai Gordonnal is egyeztetett ebben az ügyben".
Gyöngyösi Márton felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszországban és Izraelben is hasonló tárgyú törvényt fogadtak el az elmúlt időszakban.