A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése, illetve a szerb–magyar határ lezárása után, 2015. szeptember 16-án több száz bevándorló gyülekezett a horgos–röszkei közúti határátkelőhely szerbiai oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, feszegetve megpróbálta kidönteni a kerítést, majd néhányan kövekkel dobálták a magyarországi oldalon felsorakozott rendőröket. Az összecsapásokban több rendőr megsérült.

A vádirat szerint Ahmed H. volt, aki számos alkalommal a határ megnyitását követelte a felsorakozó rendőröktől, kétórás ultimátumot adva átengedésükre, a kordon bedöntésével, az egyenruhások megtámadásával fenyegetőzve. A vádlott többször is megafonnal beszélt a tömeghez, három alkalommal maga is dobált a rendőrök felé, majd az átkelőt lezáró kapu kinyitását követően illegálisan magyarországi területre lépett. A vádlott röviddel később visszatért a szerbiai oldalra. A férfit három nappal később, Győrben vették őrizetbe.

A vádlottat a Szegedi Törvényszék 2016. november 30-án bűnösnek mondta ki, és tíz év fegyházbüntetéssel sújtotta, valamint végleges hatállyal kiutasította Magyarországról. Az elsőfokú döntést azonban a Szegedi Ítélőtábla megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte. A táblabíróság a törvényszéknek előírta, hogy vizsgáljon meg minden beszerzett – köztük a vádlott számára kedvező – bizonyítékot, valamint tegyen eleget indokolási kötelezettségének.

A megismételt elsőfokú eljárás kezdetén Kóbor Jenő tanácsvezető bíró ismertette a vádiratot, a korábbi elsőfokú ítéletet, valamint az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzését.

Ahmed H. nem a szó hétköznapi értelmében követett el terrorcselekményt, hiszen a vádirat szerint sem robbantott, illetve nem ölt meg senkit. A Büntető törvénykönyv – amely összhangban van a nemzetközi normákkal – azonban úgy határozza meg a terrorcselekményt, hogy annak lényege a hatóságokhoz intézett követelés, illetve az ennek teljesítése érdekében elkövetett egyéb bűncselekmények, jelen esetben a hivatalos személy elleni erőszak.

A férfi pere és elsőfokú ítélete tiltakozásokat váltott ki bizonyos körökben, közleményben fejezte ki aggodalmát az amerikai külügyi minisztérium is, sürgetve a Röszkénél történtek "független" vizsgálatát. Az ügy helyett kapott a magyarországi helyzetről május közepén az Európai Parlament által elfogadott jelentésben is: e szerint Ahmed H.-t "tisztességtelen bírósági eljárás során" ítélték tíz évre, csak azért, "mert a feszültségek oldására megafont használt, és három tárgyat hajított a határőrökre". Erre mondta Orbán Viktor miniszterelnök, hogy "Brüsszel nyíltan a terroristák pártjára állt".

Ártatlannak vallotta magát a röszkei közúti átkelőnél 2015 szeptemberében történt tömegzavargás miatt terrorcselekmény elkövetésével vádolt szír férfi az ellene indult per megismételt elsőfokú eljárásának hétfői tárgyalásán a Szegedi Törvényszéken.

A Cipruson élő, szír állampolgárságú vádlott a tárgyaláson azt mondta, a szüleivel, a testvérével és annak családjával a reggeli órákban érkezett a szerb-magyar határhoz, rövid alvás után először délelőtt ment az átkelőt lezáró kordonhoz. Hozzátette, nem tolmáccsal, hanem rendőrrel akart beszélni, édesanyja miatt, aki cukorbeteg és inzulinra volt szüksége, amelyet meg is kapott.

Vallomása szerint többször is beszélt a rendőrökkel, azt állította, próbált a tömeg és a hatóságok között közvetíteni, mondandójának lényege az volt, hogy nem szeretnének problémát, csupán békésen továbbmenni. A vádlott elismerte, hogy dobált a rendőrök felé és megafonon keresztül beszélt a tömeghez, de azt tagadta, hogy a határ megnyitását követelte, fenyegetőzött vagy ultimátumot adott volna a határ megnyitására, azt mondta, csupán nyugtatni próbálta a várakozókat.

Többször is hivatkozott arra, hogy ideges volt, nem volt magánál, nem tudja, mit csinált, ezt mondta azzal kapcsolatban is, hogy felvételek bizonyítják, a kerítéstől távolabb követ tört.

Kóbor Jenő bíró a tárgyaláson tanúvallomásokat is ismertetett, amelyek szinte mindegyikékhez megjegyzéseket fűzött a vádlott, akit két fekete csuklyát viselő fegyőr kísért a tárgyalóterembe.

Az egyik helyszíni parancsnok vallomása szerint a tömegből hangzottak el a határ megnyitását követelő felszólítások, de a rendőr nem volt biztos abban, hogy a vádlott mondott-e ilyet. A rendőrséget helyszínen segítő tolmács szerint a vádlott kijelentette, hiába jobb a magyar rendőrök felszerelése, a migránsok többen vannak, és át fognak menni a határon. Több másik rendőr szerint is a vádlott adott ultimátumot a határt védő egyenruhásoknak.

A tolmácson keresztüli párbeszéd akadozva ment, Ahmed H. hosszasan válaszolt, bár a bíró igyekezett eldöntendő kérdéseket feltenni. Kóbor Jenő többször kérte Ahmed H.-t, hogy koncentráljon a lényegre.

"Beszélt magyar oldalról arab tolmáccsal?" – kérdezte a bíró. "Nem akartam."

"De történt olyan, hogy onnan próbált valaki beszélni önnel?" "Hogy velem akart-e, nem tudom, többen voltunk ott, de jött egy férfi, aki beszélt arabul."

"Próbált tehát önnel beszélni valaki? Mit utasított el, ha nem akart önnel beszélni senki?" "Nem bíztam bármilyen tolmácsban, direkt a rendőrséggel akartam beszélni, csakis bennük bízhattam."

"Sikerült beszélni magyar rendőrrel?" "Az volt a célom, hogy odamenjek a rendőrhöz, valakivel beszéljek, elsősorban édesanyukám miatt. Ő cukorbeteg, inzulinra volt szüksége. Egy magyar lány szerzett, én meg akartam köszönni a magyar hatóságnak, hogy segítettek inzulint szerezni édesanyámnak. Nem azzal a gondolattal mentem oda, hogy valami probléma legyen."

"A kordonnál állva magyar rendőrrel beszélt?" "Beszéltem."

"És mondta a rendőr, hogyan lehetne Magyarországra jutni?"

"Nem értettem, amit mondott, intett a rendőr a kezével, de nem értettem, mit beszélt."

"Angolul beszélt?" "Igen."

"Amikor a rendőrrel beszélt, ön mondott olyat, hogy nyissátok ki a határt?" "Nem emlékszem ilyesmire, nem beszéltem ilyesmit."

"Nem emlékszik, vagy nem beszélt?"

"Nem emlékszem, nem beszéltem ilyesmit. Arra biztosan emlékszem, semmilyen követelésem nem volt. Nem zsaroltam, nem beszéltem csúnyán.”

"Mondott olyan, hogy bár a rendőrök jól felszereltek, de mi többen vagyunk?" "Nem mondtam."

"Mondott olyat, hogy a határon bármi áron, akár erőszakkal is át fognak menni?" "Lehetetlen, hogy ilyet mondtam, ez nem rám vall, nem a mi kultúránkra vall."

"Mondott olyat, hogy valamennyi időt ad a határ megnyitására?" "Nem."

Ahmed azt is visszautasította, hogy részt vett volna a kapu kinyittatásában. De egy drót a nyakába akadhatott, ami tépte a ruháját, lehet, hogy ilyesmi látszik a felvételeken...

Arra nem emlékezett, mit fogott a kezébe, műanyag palackokra emlékszik. Ezúttal nem ismerte el, hogy követ is dobott volna.

Bármit is dobott, azt egy pakisztáni vagy afganisztáni férfi felé dobta, mert az elvette tőle a megafont – mondta Ahmed H, megjegyezve, hogy persze a tiltakozó tömeg egyre idegesebb lett, amikor a rendőrök dobáltak és könnygázzal támadtak.

A bíró itt figyelmeztette a vádlottat a hamis tanúzás és mások megvádolásának következményeire, ezután Ahmed H. – legalábbis tolmácson fordításában – pontosított: "Pisztolyból dobálták a gázt, gázpisztoly volt."

Azt elismerte, egyre idegesebb volt ő is, mert érezte, hogy nem tud segíteni a családján, csak közvetíteni akart a rendőrség és a tömeg között, hogy jelezze, békésen akarnak átvonulni, ahogyan Macedónián és Szerbián át is tették, és azt is, hogy átment a magyar oldalra, de csak azért, hogy összetakarítsák azt a területet, amelyre mindenfélét bedobáltak.

Az ügyész arra volt kíváncsi, tett-e gyereket a rendőrsorfal elé: Ahmed H. szerint csupán egy mozgássérült gyerek volt, akit átvitt, mert az apja megkérte rá, hogy segítsen neki.

A szünet után a bíró a korábban tett tanúvallomásokat ismertette, elsőként egy angol-arab tolmácsét. A beszámoló szerint rendőrség hangosbeszélőjén – a kerítésen túlról érkező kőzápor közepette – közölte, nem jöhetnek be a kerítésnek ezen a pontján, az út a tranzitzónán keresztül vezet. Elmondása szerint rendőr kíséretében ment oda a hangosbeszélős férfihoz, aki azonban elutasította a tolmácsot, mondván, nem bízik bennük. A tolmács emlékezett Ahmed H.-ra, megerősítve, ő volt az, aki többször is elutasította a hivatalos tolmács segítségét.

Ahmed H. szerint elsősorban a tömeg mondta, hogy a tolmácsok hazudnak, mert amikor az utasításnak megfelelően a tranzitzónához mentek, zárt kapukat találtak.

A tolmács felidézett egy zöld pólós férfit, aki két órát adott, hogy bejussanak. A tolmács szerint az illető akcentusa alapján iraki lehetett.

Ahmed itt közbeszúrta, hogy igen, "ez a zöld pólós férfi csinálta az egész problémát.” A tolmács vallomása szerint fenyegető követelést a zöld pólós és egy sötét felsős férfi fogalmazott meg a kerítésen túlról – utóbbi a tolmács vallomása szerint nem Ahmed H., ő világos felsőben volt, és vele később beszélt a tolmács, bár keveset, mivel Ahmed H. elutasította a tolmácson keresztüli kommunikációt a rendőrőkkel, akiket – a tolmács visszaemlékezése szerint – "jó embereknek” tartott.

Újra nyelvi nehézség bonyolította a helyzetet, amikor a bíró felidézte a röszkei helyszínen megfordult tolmács a korábban elmondott vallomását, amelyben azt mondja "szó volt róla, hogy a rendőrök jól felszereltek, de ők többen vannak."

Ahmed H. kizártnak tartotta, hogy ő ilyet mondott volna – a vallomást tevő sem volt biztos abban, ki mondta –, aztán Ahmed H. rákérdeztetett, hogy kik azok az ők. Végül nem tették világossá számára, hogy a függőbeszéd formájában idézett mondatban lévő "ők" a migránsokra vonatkozik, nem pedig a rendőrökre, de a bíró szerint a kontextusból mindez egyértelműen kiderült, ami magyarul kétségtelenül így volt – a fordításban már nem biztos.

A per csütörtökön újabb tanúvallomások ismertetésével folytatódik.

A Fidesz szerint Ahmed H. minden jel szerint a Soros-szervezetek embere. - És azért lobbiznak ilyen keményen, hogy kiszabadítsák, mert hozzájuk tartozik - jelentette ki a Fidesz kommunikációs igazgatója hétfőn Budapesten újságíróknak nyilatkozva.

Hidvéghi úgy tudja, a Soros-hálózat nagyon keményen lobbizik Magyarország ellen, ebben az ügyben konkrétan idehaza és Brüsszelben is. Az is mutatja, hogy "milyen szinten van Brüsszel a Soros-hálózat fogságában, hogy még európai parlamenti határozatban is elkezdték mentegetni mindazt, amit ez az ember elkövetett", amikor a magyar határon fizikai támadást vezényelt, betondarabokat, köveket dobált a magyar rendőrökre.

(MNO - MTI - Index nyomán, képek: Index)