Riasztó, hogy Magyarországon megvalósulhat a radikális jobboldal és a baloldal összefogása – írja a Figyelő oldalán megjelent cikkében Eli Hazan. A kormányzó izraeli Likud párt külügyi igazgatója szerint Orbán Viktor és a Fidesz győzelme az egyetlen dolog, ami megakadályozhatja, hogy Magyarország a "nyílt, intézményi antiszemitizmus útjára lépjen".
 |
Olvassuk hát a fajtársakhoz intézett intelmeket:
Április 8-án a magyar állampolgárok az urnák elé járulnak az országgyűlési választások alkalmából. Ez egy olyan sorsdöntő választás, amely révén Magyarország a nyílt, intézményi antiszemitizmus felé vezető útra kerülhet. Az egyetlen dolog, ami ezt megakadályozhatja, az Orbán Viktor és a Fidesz győzelme. Ez nemcsak a magyarországi zsidók, hanem Izrael, valamint minden antiszemitizmust elutasító ember érdeke is.
Magyarország tavaly a nemzetközi figyelem középpontjába került az Orbán-kormány és a szélsőséges baloldali nézeteket valló, megosztó zsidó milliárdos, Soros György küzdelme következtében. A magyar zsidók kritizálták kormányuk Soros elleni kampányát, és élesen bírálták mint kormányzati szintre emelt antiszemitizmust.
A valóság azonban az, hogy a Soros által támogatott szervezetek Magyarország, Izrael és más nyugati nemzetek biztonságát veszélyeztetik, és megnehezíthetik ezen országok számára, hogy megvédjék állampolgáraikat a fenyegetésektől. Ezért Izraelnek, Magyarországnak és a többi államnak közös érdeke fűződik a Soros elleni küzdelemhez, hogy megőrizhessék országaik stabilitását és fenntartsák kedvező geopolitikai helyzetüket.
Ma Magyarország egy korábban elképzelhetetlen forgatókönyvvel néz szembe: az antiszemita Jobbik szövetséget kíván létrehozni a baloldali pártokkal annak érdekében, hogy megakadályozza Orbán Viktort a kormányalakításban.
A Jobbikot azért alapították 2003-ban, hogy „valódi alternatívát kínáljanak a szélsőjobboldali választóknak”, miután egy másik szélsőjobboldali párt népszerűsége megcsappant. A 2014-es választásokon a Jobbik a szavazatok 21 százalékát szerezte meg, ezzel a legnagyobb ellenzéki párttá vált. Kampányuk során nem a hagyományos antiszemita retorikára és cigányellenes politikára helyezték a hangsúlyt, hanem rendpárti programmal kampányoltak, kiemelten kezelve a korrupció elleni küzdelmet.
Ennek ellenére számos példa bizonyítja a Jobbik antiszemitizmusát. Apáti István, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt: „Mint nemzeti radikális párt képviselője kötelességemnek érzem elmondani, hogy nyilván a zsidó gazdasági és politikai befolyás azért juthatott idáig, mert húsz éven keresztül a Jobbikot leszámítva az összes politikai párt, meg az összes kormány ehhez asszisztált.” Vona Gábor, a párt vezetője azt mondta, hogy ha megtudná, hogy zsidó, azonnal lemondana a pártelnöki tisztségről.
Gyöngyösi Márton a Jobbik képviselőjeként 2012-ben azt javasolta, hogy írják össze a zsidó származású embereket a magyar politikában, mert állítása szerint ők nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek az ország számára. Gyöngyösi egy antiszemita rendezvényen azt is mondta, hogy szerinte Magyarország cionista rabszolgaság alatt sínylődik. Ugyanezen a rendezvényen Vona kijelentette, hogy az izraeli befektetők – akiket hódítóknak nevezett – jobb, ha más ország után néznek, mert Magyarország nem eladó.
Kulcsár Gergely, a Jobbik egy másik parlamenti képviselője leköpte a „Cipők a Duna-parton” emlékművet, amely a Holokauszt során meggyilkolt több százezer magyar zsidó emlékét őrzi.
A hatalom megszerzése érdekében a szélsőjobboldali párt hajlandónak mutatkozik arra, hogy a köztük lévő sok különbség ellenére összeálljon a baloldali pártokkal. Vona ennek érdekében felfedte azon szándékát, hogy koalícióra lépjen a baloldali LMP és Momentum pártokkal.
Riasztó, hogy Magyarországon megvalósulhat a radikális jobboldal és a baloldal összefogása. A magyar baloldalon egyre többen hangoztatják, hogy elfogadják a Jobbikot legitim szereplőként. Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök azt mondta, hogy a közelgő választásokon a győzelem érdekében „nem lehet finnyás” az ellenzék. Heller Ágnes baloldali filozófus a baloldal és jobboldal „taktikai szövetségére” szólított fel. Hozzá hasonlóan más baloldali értelmiségiek is olyan cikkeket jelentettek meg, amelyek a szélsőjobb és a baloldal közötti együttműködést szorgalmazták.
Megváltozott volna a Jobbik? Egyesek azt felelik, hogy egy kicsit megváltozott. Azonban fontos megjegyezni, hogy a megváltozott felszín nem utal valódi fordulatra, csupán politikai átalakulásra. Mindaddig nem hihetjük el, hogy bármennyire is megváltoztak volna, amíg ezt a változást csupán kifelé kommunikálják, ráadásul befelé el is ismerik, hogy a néppárti fordulat csak kampányfogás.
Magyarországnak mintegy 100 ezer főből álló, kiterjedt zsidó közössége van, amelynek nagy többsége a közvélemény-kutatások szerint a baloldalt támogatja. Úgy tűnik azonban, a magyar baloldal nem érti meg, hogy a cél nem mindig szentesíti az eszközt. A baloldalnak elég lenne visszatekintenie azokra az időkre, amikor a liberális erők segítették a nácik hatalomra kerülését Németországban. Magyarország nem olyan nagy, mint Németország volt az 1930-as években, ami azt jelenti, hogy a Jobbik esetleges győzelme olyan helyzetbe hozhatná Magyarországot, amelyben a nemzetek közössége elutasítja. A baloldalnak ezt is figyelembe kellene vennie. Ugyanilyen fontos, hogy a magyar zsidók felismerjék: ha nem vesznek tudomást minderről, akkor aktív szerepet vállalnak a Jobbik felemelkedésében.
