Százezer lakosra vetítve 345-en halnak meg rákban Magyarországon, ez a legmagasabb adat az Európai Unió országai közül, derült ki az Eurostat adataiból. (Az EU statisztikai hivatalának adatai 2016-ból származnak, erre vonatkozóan ezek a legfrissebb információk.)
Zoom
Illusztráció: Jayachandran/Mint
A férfiak majdnem kétszer többen halnak meg daganatos megbetegedésben, mint a nők. Százezer férfira vetítve 478 rák okozta haláleset jut, a nőknél 262.
Az orvosok egyébként sokszor hangoztatják, hogy a férfiak sokkal gyakrabban hagyják ki a szűrővizsgálatokat, és csak súlyosabb állapotukban fordulnak orvoshoz, gyakran ez odáig fajul, hogy már csak akkor keresik fel az egészségügyi intézményeket, amikor már munkaképtelenek.
Uniós szinten egyébként keringési megbetegedésekben hal meg a legtöbb ember, ebben a mutatóban hatodik helyen állunk, 737 ilyen haláleset jut százezer emberre. A gazdasági fejlettség, és az abból fakadó életszínvonal is hatással van a halálozási okokra, hiszen a keringési megbetegedések esetén az EU-hoz 2004 után csatlakozott államok foglalják el a rangsor első felét.
Ausztriában például közel fele annyian halnak meg keringési betegségekben – például agyvérzésben, szívrohamban –, mint Magyarországon.
A szülésből fakadó halálokok tekintetében is ramatyul állunk, Észtország után ugyanis nálunk hal meg a legtöbb nő szülésben. Százezerből átlagosan 0,26-an veszítik életüket ilyen módon. Pici öröm az ürömben, hogy ha 2012-től nézzük ezt a statisztikát, akkor a középmezőnyben vagyunk. A csecsemőhalandósági mutatóban a kilencedik legrosszabb a magyar egészségügy mutatója.
Az összesített statisztikában is borzalmasan teljesít a magyar egészségügy, minden halálozási mutatót összevetve is az ötödik legrosszabbak vagyunk az EU-rangsorban.
Az összesített, uniós szintű adatokat nézve
  • 36 százalék hal meg keringési megbetegedésben;
  • 26 százalék rákban;
  • 8 százalék légzőszervi megbetegedésben;
  • 5 százalék balesetekben
  • 4-4 százalék emésztőrendszeri betegségben, mentális betegségben (például demencia) és idegrendszeri betegségben (például Alzheimer-kórban).
Az Európai Unióban 100 ezer lakosra átlagosan 1002 haláleset jutott 2016-ban. A legalacsonyabb halálozási arányt Spanyolországban (829), Franciaországban (838), Olaszországban (843), Máltán (882), Luxemburgban (905), valamint Svédországban (913) regisztrálták.
A KSH Népességtudományi Kutatóintézete által kiadott Demográfiai Portré 2018 halandóságra vonatkozó fejezetének legszomorúbb tanulságai közé tartozik, hogy nemcsak európai összevetésben, hanem közép-kelet európai szinten is a magyarok halnak a legkorábban.
(Index)