A 2021-es rekordösszeg után tavaly visszafogottabban segítette a vállalatok – elsősorban multicégek – beruházásait egyedi kormánydöntés alapú támogatásokkal a kabinet, de a 2022-es volumen még így a második legnagyobb éves összeg a támogatási rendszer fennállása óta. Arányaiban viszont nem finanszíroztak korábban ilyen nagyságrendben beruházásokat, írja a 24.
 Fotó: Czeglédy Zsolt / MTI |
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) közzétette az egyedi kormánydöntéssel adott (EKD) támogatásainak frissített, 2022-es listáját. A kizárólag hazai költségvetésből fizetett EKD-alapú támogatási rendszer 2004-ben jött létre, és a támogatások kiosztását egészen 2020-ig új munkahelyek létrehozásához kötötték. Azóta viszont már nem kötelező a többletlétszám-vállalás, hanem lehetséges eszközalapú szerződésekre, valamint technológiaintenzív beruházásokra is támogatást igénybe venni.
A 2021-es 250 milliárd forintos rekord után tavaly ennek az összegnek alig több mint felét, 128,65 milliárd forintot osztották szét EKD-támogatás formájában, de ez még mindig a második legnagyobb éves summa az elmúlt 18 év tükrében.
2022-ben összesen 51 beruházás számára osztottak ki EKD-pénzeket, ebből 12 magyar gyökerű céget támogattak. A legnagyobb arányban – összesen 14 esetben – német cégeknél landolt a kormányzati hozzájárulás. A kedvezményezettek tevékenységi köre változatos, de továbbra is nagy a feldolgozóipari beruházások túlsúlya, ezen belül pedig enyhe túlsúlyban van a járműipar.
Az 51-ből 22 beruházás esetében egyetlen új munkahely sem jön létre, és a tavalyi támogatásokból összesen 3686 munkahelyet teremtenek.
Miután nincs munkahelyteremtési-kötelezettség, összehasonlításra nem alkalmas ez a szám, csak szemléltetésképp:
míg 2020-ban a teljes támogatási összegből egy munkahely átlagosan 16 millió forintjába került az államnak, most a teljes keretből 349 millió jut egy új munkahelyre.
A legnagyobbak 2022-ben
- A legtöbb EKD-támogatást a BMW Manufacturing Hungary Kft. kapta a debreceni gyárban felépélő új akkumulátor-összeszerelő üzeméhez. Ennek teljes beruházási összege 36,05 milliárd forint, amiből 13,52 milliárdot a magyar adófizetők állnak. A BMW 300 új munkahely létrehozását vállalta, a KKM adatai szerint. (A társaság a cikk megjelenése után arra hívta fel figyelmet, hogy valójában 500 új munkahelyet biztosítanak.)
- A második legnagyobb összeget a török tulajdonú Sisecam Glasspackaging Hungary Kft. zsebelte be, mely 70,41 milliárdos beruházással üvegcsomagolást előállító gyárat létesít Kaposváron. A társaság 12,55 milliárdnyi állami támogatást kap. Új munkahely létrehozását nem vállalták.
- A harmadik az olasz KOMETA 99 Élelmiszeripari Zrt., amely húskészítménygyártó kapacitásának bővítésére és 280 munkahely létrehozására 30,813 milliárdos beruházásra tett vállalást. Ebből 10,877 milliárdot a kormány finanszíroz.
- A negyedik az orosz tulajdonú Arnest Hungary Kft., amely új, Alsózsolcán létrehozandó aeroszol-töltőüzemét 16,92 milliárdból építi, ebből 6,77 milliárd forintot a magyar állam áll. A cég munkahelyek létrehozására nem tett vállalást.
- Az ötödik a magyar Bayer Construct Zrt., amely fürdőszoba-összeszerelő üzem létrehozását vállalta a kapcsolódó asztalos és lakatos műhellyel, valamint szerelvénygyártó és burkolatgyártó üzemmel. A teljes beruházási költség 14,68 milliárd forint, ehhez 6,606 milliárdos támogatást kaptak. Többletlétszám-vállalása ennek a beruházásnak sincs.
A korábbi években és jellemzően tavaly is az EKD-kalapból egy-egy beruházás összegének körülbelül egyhuszad-egyharmad részét támogatták meg. Kisebb, 1-2 milliárdos beruházások esetén fordult elő nagyritkán, hogy közel felerészben a kormány adományozott. Ilyen nagy volumenekben, mint ezúttal, azonban az állam még nem lépett fel „üzlettársként”.
A BMW akkumulátorgyártó beruházásának ugyanis mintegy 37,5 százalékát a kormányzat fizeti, és miközben a támogatási összeget már a beruházás novemberi bejelentése idején elárulták, a teljes költségre csak most derült fény.
Az Arnest Kft. gyárberuházásának pedig 40 százalékát állja a kormány. Eddig előzmény nélküli volt, hogy orosz cég kapjon EKD-támogatást, a kabinet azonban 2022 áprilisában – Ukrajna lerohanása és az európai uniós szankciók sora után – elérkezettnek látta az időt, hogy egy ilyen szereplővel írjon alá szerződést.
A Bayer Construct Zrt. beruházásának 45 százalékát fizeti a magyar állam. A feltörekvő vállalatcsoport tulajdonosa Balázs Attila milliárdos vállalkozó, aki Mészáros Lőrinc és Tiborcz István üzlettársaként került be a köztudatba.
A kínai CATL 3 ezer milliárd forintos debreceni akkumulátorgyár-beruházása egyelőre nem jelent meg az EKD-összesítésben. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a legutóbbi Kormányinfón elmondta, szerinte nem pontos az a sajtóban megjelent információ, miszerint a magyar állam 320 milliárd forinttal támogatja a vállalatot. Elárulta, hogy a gyár létesítéséhez százmilliárd forintos nagyságrendben van szükség infrastrukturális fejlesztésekre, de arról, hogy ebből mennyi lesz a kormányzati hozzájárulás, nem beszélt.
2021 végéig mintegy 20 cég több mint 2800 milliárd forintot fektetett be e-akkumulátorok gyártásába, s ehhez összesen 308 milliárd forint állami támogatást söpörhettek be. Tavaly effajta támogatás-dömping nem volt: a BMW-vel együtt négy új szereplő érkezett akkumulátor vagy ahhoz kapcsolódó alkatrészek gyártását célzó beruházással, ezek összesen 18,48 milliárdnyi támogatást kaphatnak.
Idén sem kezdték spórolással az évet
A friss adatok szerint 2023-ban február 3-áig összesen 13,742 milliárd forintot osztottak ki EKD-támogatás címén 14 beruházásra, amelyek közül mindössze egyet hoz létre magyar gyökerű cég. Eddig vállalást 749 új munkahely létrehozására tettek. 10 milliárd forint feletti támogatási összeg még nincs, az idén eddig magasan a legtöbbet a kínai hátterű Chervon Autó Precíziós Technológia Kft. kapta, amely 5,27 milliárdos támogatással 17,57 milliárdból építi új alkatrészgyártó egységét.
A kormány a 2023-as költségvetésben 132 milliárd forintot különített el a beruházás-ösztönzési célelőirányzatra – az EKD-támogatásokat jellemzően ebből a zsebből finanszírozzák. A költségvetési bizottság januári ülésén Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára azonban nem árulta el, hogy ezt a keretet várhatóan mire fordítják, és mennyi juthat az akkugyáraknak.
Érdemes tudni, hogy túl az EKD-támogatásokon az országban működő multicégek jogosultak lehetnek azokra az állami támogatásokra és kedvezményekre, amelyek minden magyarországi vállalkozást megilletnek. Ezek közül kiemelkedő a koronavírus-járvány idején életre hívott Versenyképességnövelő Támogatási Program, amelynek keretében a kormány 2020 és 2021 között összesen 301,5 milliárd forintot szórt szét 1143 vállalkozás között. Egy korábbi összevetés szerint a pénzek több mint felét multinacionális vállalatok kapták. A program 2022-es támogatási összegeit egyelőre nem tette közzé a KKM.
