Lengyelország budapesti nagykövete, Sebastian Keciek nyílt levélben reagált Böröndi Gábor magyar vezérkari főnök minapi nyilatkozatára, amelyben Németország és Lengyelország 1939-es háborús konfliktusáról fejtette ki nézeteit.
 Fotó: MTI |
Böröndi úgy fogalmazott:
Gondoljunk bele a második világháborúba, 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult, és mi lett a vége? Nem fogták meg – ha fogalmazhatok így – időben békefolyamattal az eszkalációt, és ez elvezetett a második világháborúhoz.
Sebastian Keciek levelében azt írta: "Nagy megdöbbenéssel fogadtam az ez év május 9-én, az M1 állami televíziónak adott interjújában tett Lengyelországgal kapcsolatos nyilatkozatát, amelyben a náci Németország 1939-es Lengyelország elleni agresszióját »lokális háborúnak« nevezte, amely nem eszkalálódott volna II. világháborúvá, ha megfelelő időben megállítják a békefolyamattal."
A nagykövet szerint "ezek a szavak, amelyek hazámat egy globális konfliktus eszkalációjáért és bűnrészességgel való megvádolásaként értelmezhetőek, számunkra a történelem elfogadhatatlan elferdítését jelentik, és nem szabadna elhangozniuk, különösen nem egy szoros szövetséges ország képviselője részéről."
Keciek arról írt: a második világháború kirobbanásához nem az agresszorral folytatott béketárgyalások hiánya vezetett, hanem az "appeasement" politikája és a Harmadik Birodalom újabb követeléseinek való engedmények. A titkos Molotov-Ribbentrop-paktum alapján Adolf Hitler és Joszif Sztálin befolyási övezeteket osztottak fel egymás között, ezzel Lengyelország felosztását is megtervezték. Ezen megállapodás értelmében 1939. szeptember 1-jén a Harmadik Birodalom hadserege fegyveres, provokálatlan támadást indított Lengyelország ellen, míg szeptember 17-én a Vörös Hadsereg támadta meg keletről a védekező Lengyelországot – ezzel megkezdődött a lengyelek közel hat évig tartó, hatmillió lengyel állampolgár életét követelő exodusa – fogalmazott a nagykövet.
"Nem engedhetjük meg az áldozat és az elkövető sértő felcserélését. Lengyelország vitathatatlan áldozata volt a Harmadik Birodalom és a Szovjetunió, és következésképpen a szövetségeseik által kitervelt bűnös akcióinak" – írta Keciek.
A nagykövet kifejtette: "Ma, Oroszország Ukrajna elleni teljes körű, provokálatlan és törvénytelen agressziójával szemben Európának le kellene vonnia a második világháború tanulságait, és szolidárisan a történelem helyes oldalára kellene állnia, az áldozat, nem pedig az agresszor oldalára. Csak így teremthetünk tartós békét Európában. A történelmet nem szabadna az egységünk aláásására használni."
Hozzátette: "Szeretném megragadni az alkalmat, hogy megemlítsem Altábornagy Úrnak, hogy 1939-ben Magyarország, miközben hivatalosan Németországgal állt szövetségben, megtagadta Berlin kérését, hogy segítséget nyújtson a Lengyelország elleni támadásban. Gróf Teleki Pál, a Magyar Királyság kormányának akkori miniszterelnöke azt mondta: »Hamarabb felrobbantom a vasútvonalainkat, mintsem hogy részt vegyek Lengyelország inváziójában«. A magyar politikus ezen reakcióját soha nem felejtjük el."
Ebben a beszélgetésben hangzott el az idézett mondat:
(Mandiner nyomán)
