A katonák közül hétnek az azonosítóját is megtalálták, az ő személyazonoságukat pontosan meg lehet majd állapítani. A feltáró munka később folytatódik, így további, az ostrom idején vagy után eltemetett katonák kerülhetnek elő még a területről - olvasható a közleményben.

A tájékoztatás szerint a katonai birtokbavétel nyolcvanadik évfordulójára a Magyar Nemzeti Levéltár a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal és a HM HIM Hadtörténelmi Levéltárral közösen egy európai programmal készül. A kezdeményezéshez csatlakozott a német Bundesarchiv is, emellett a közös munkához a korábban az orosz levéltárakban megőrzött és később hozzáférhetővé tett iratok egy részét is felhasználják.

A tájékoztatás szerint a munka jól halad, a vármegyei levéltárak átnézték az 1944 tavasza és 1950 közötti időszak halotti anyakönyveit az összes magyar településre vonatkozóan. 1950-ig még ugyanis feltüntették a halotti anyakönyvekben, ha valaki háborús sérülés következtében halt meg.

Az összegyűjtött adatok segítségével egy látványos interaktív adatbázis és adatvizualizáció készül, ahol térképen lehet majd látni, hogy egy településen milyen hadi események zajlottak, milyen alakulatok harcoltak egymással, továbbá látható lesz a katonai és a civil áldozatvállalás is. Még nem dolgoztak fel minden adatot, de már most 58 ezer feletti, túlnyomórészt civil áldozatot azonosítottak a szakemberek. A program bemutatója ősszel várható.

Az épülő adatbázishoz kapcsolódóan a levéltár a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen egy kiállítással készül, amely a június 21-ei Múzeumok Éjszakája programon nyílik meg. A tárlaton a levéltár 1944/45. évi történetén keresztül mutatják be Magyarország második világháborús sorsát, helyzetét, borzalmait.

A közlemény szerint a kiállításra készülve került elő az a levéltári dokumentum, amelyből kiderült, hogy az ostrom alatt hetekig német főkötözőhely üzemelt a levéltár alagsorában, és az udvaron, egy gránáttölcsérben tizenkét személyt temettek el. A begyűjtött információk alapján az elhunytakat a háború után nem exhumálták, így a szakemberek azt feltételezték, hogy az eredeti helyen nyugszanak.

A feltáró munkálatok egy előkészítő bejárást követően május 25-én kezdődtek el. A Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség munkatársainak erőfeszítései hamar eredményre vezettek, és rövidesen megtalálták az első elhunyt katona földi maradványait. Ezt követően további tizenhárom katona került elő az egykori gránáttölcsérből, az exhumálás során hét személy azonosítóját is megtalálták, így hét család hozzátartozói végre megtudhatják, hogy a harcok közepette elhunyt felmenőjüket hol temették el.

Az exhumálást nehezítette, hogy korábban a területen közművezetékeket fektettek le. Ennek ellenére számos személyes tárgy, így órák, fésűk, borotvák, egészségügyi felszerelés, illetve korabeli fémpénzek kerültek elő a földből. Megtalálták továbbá az Országos Levéltár 1945 nyarán lerobbantott tornyának egyes maradványait is. A munkálatok pünkösd után folytatódnak majd a még feltárható területen.

Szabó Csaba, az MNL főigazgatója a közleményben hangsúlyozta: ez az eset is azt bizonyítja, hogy a levéltárak és az azokban őrzött iratok nagyon fontosak. "Ha ez a kulcsfontosságú, nálunk őrzött irat nem lett volna meg, akkor lehet, hogy ezeket a német katonákat sohasem exhumálták volna. Így viszont az iratokban levő információk elvezettek minket a megoldáshoz" - fogalmazott. Az MNL főigazgatója az esettel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban Ausztriában, Enns Salabergben előkerült az I. Huszárhadosztály iratanyaga. 

A dokumentumokat még 1945-ben ásták el, így az iratok meglehetősen rossz állapotban vannak. "Ha az anyag hazakerül, a Magyar Nemzeti Levéltár nagy tapasztalattal rendelkező állományvédelmi munkatársai segítenek az iratok restaurálásában, ha erre a HM HIM Hadtörténelmi Levéltár igényt tart" - fejtette ki Szabó Csaba.