A tervezet célja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörök, személyek számának a csökkentése. Mint írják, nemzetbiztonsági ellenőrzést a minősített adatot kezelő személyek, valamint a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek fokozottan kitett, kiemelt munkakört betöltő személyek esetében kell alkalmazni.

Továbbá bevezetnének egy új jogintézményt, az egyszerűsített nemzetbiztonsági ellenőrzést, amelyet a jogellenes befolyásolási szándéknak, leplezett támadásnak vagy fenyegetésnek ugyan nem fokozott mértékben, de kitett, szenzitív munkaköröket betöltő személyek esetében lehet lefolytatni.

Kiemelték, fontos változás, hogy amennyiben a nemzetbiztonsági ellenőrzés eredménye alapján nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel, biztonsági szakvélemény kerül kiállításra, ha mégis, akkor biztonsági szakvéleményt nem állít ki a nemzetbiztonsági szolgálat. Helyette tájékoztatja a kezdeményezőt nemzetbiztonsági kockázat felmerüléséről és emiatt a biztonsági szakvélemény kiállításának hiányáról.

Mint írják, a nemzetbiztonsági szolgálatok feladataik ellátása érdekében – az ellenőrzés elrendelésétől számított 25 évig a miniszter részére – az adatkezelésre feljogosított szervek nyilvántartásából átvehetik és kezelhetik az ellenőrzésnél keletkezett adatokat. A nemzetbiztonsági ellenőrzés csak a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy előzetes – az esetleges felülvizsgálati eljárásra is kiterjedő – írásbeli hozzájárulásával végezhető el.

Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személy a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem járul hozzá, a nemzetbiztonsági ellenőrzés alapjául szolgáló munkakörbe nem helyezhető, illetve abban nem tartható.

A tervezet szerint a biztonsági szakvélemény a kiállítást követő öt évig érvényes. A minősített adat védelméről szóló törvényt azért módosítanák, hogy megszüntessék az ötévenkénti kötelező felülvizsgálatot.

(Index)