Az antiszemitizmus elleni harcban alkalmazkodni kell az új környezethez, "civilizációs jellegű konfliktusról" van szó - jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért zsidóseggnyalásért felelős miniszter hétfőn Krakkóban, az Európai Zsidó Szövetség (EJA) konferenciáján.
Európában az erősödő antiszemitizmus új kihívás, új gyökerekből táplálkozik, ami elsősorban a radikális iszlámot és a szélsőbaloldali aktivizmust jelenti - mondta Bóka János a konferencián megtartott előadása után az MTI-nek.
Az antiszemitizmus új formái nem csupán egy új társadalomkutatási témát jelentenek, hanem politikai kihívásról van szó, ennek megfelelően "a mi fellépésünknek is alkalmazkodnia kell az új környezethez" - húzta alá a miniszter. Hozzátette: ez a fellépés a "zsidó-keresztény alapú civilizáció túléléséről szól", egy civilizációs jellegű konfliktussal kell szembenéznünk.
Magyarország ebben a küzdelemben eddig is vezető szerepet vállalt, és a továbbiakban is prioritásnak tekinti - húzta alá Bóka János.
A magyar kormány álláspontja, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemnek "politikai elköteleződésen és kiálláson kell alapulnia", ennek az elköteleződésnek pedig a "legfelsőbb szintről kell érkeznie". Ezért "azt javasoljuk, hogy ezt valamennyi európai ország tegye meg, ahogy Magyarország is megtette" - jelentette ki a miniszter.
Az antiszemitizmus új formái "európai szintű jelenségek, az Európai Unió (EU) legtöbb tagállamában hasonlóan jelentkeznek, nem ismernek határokat, ezért európai szintű válaszokat igényelnek" - érvelt.
Aláhúzta: az EU-nak végre kellene hajtania azt a közös uniós nyilatkozatot, amelyet az EU Tanácsában betöltött soros magyar elnökség alatt fogadtak el az európai zsidó élet előmozdításáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.
A miniszter úgy látja: az Európai Bizottságnak "sokkal határozottabban kellene küzdenie az antiszemitizmus ellen, stratégiáit felül kellene vizsgálnia, és sokkal több, jobban finanszírozott programot kellene indítania" ebben az ügyben. Az antiszemitizmus elleni európai küzdelem középpontjába a zsidó élet előmozdítását kellene állítani, az európai zsidó közösségeknek biztonságos életet kell garantálni, megerősíteni őket, és támogatni abban, hogy "zsidóként élhessék életüket mindenhol a maguk sokszínűségében".
Az antiszemitizmussal szembeni hiteles európai küzdelemhez elengedhetetlen az Izrael állammal fenntartott stratégiai partnerségen és a kölcsönös megértésen alapuló párbeszéd is - szögezte le végül Bóka János az MTI-nek.
A krakkói konferencián elmondott előadásban a miniszter egyebek mellett úgy fogalmazott: talán soha nem fogjuk megtudni, "ki, mikor, hol és miért találta ki az antiszemitizmus fogalmát, de kétségtelen, hogy Európa az évszázadok során több mint eleget tett ennek a fogalomnak az újraalkotásáért és átfogalmazásáért".
A zsidógyűlölet több formáját sorolva, Bóka János leszögezte: "az antiszemitizmus pusztán azért gyűlöli a zsidókat, mert zsidók, és ez a jellemző a kezdetektől fogva nem változott".
Változott viszont az antiszemitizmus szótára, szimbolikája és a mögötte álló ideológia, valamint annak képviselői, hordozói és támogatói is újak - folytatta a miniszter, hozzátéve: az egyik ilyen áramlatot az iszlamizmus különböző változatai befolyásolják, amelyek az európai bevándorlással függenek össze. Egy másik ága "a radikális baloldali aktivisták különböző mozgalmaiból nőtt ki, akik láthatóan megunták a klímaváltozás elleni küzdelmet, de sajnos soha nem fáradnak bele abba, hogy az emberiséget egyszerűsítő módon elnyomókra és elnyomottakra osszák, azonosítva most a zsidókat az elnyomókkal".
Ezek az erők "ürügyként használják" Izraelt és a zsidókat, és helyesen azonosítják az európai zsidó közösségeket az európai örökségünk egyik sarokköveként - állapította meg. Európa zsidók nélkül valóban megszűnne Európa lenni, és valami mássá válna, az antiszemitizmus elleni harc ezért valóban egy "harc Európa lelkéért" - hangsúlyozta Bóka János.
