Végzést kapott a főváros és az állam a Fővárosi Törvényszéktől, írja a Telex, amelyben értesítik a peres feleket és az eljáró ügyvédeket, hogy a szolidaritási hozzájárulás ügyben indult közigazgatási jogvita következő tárgyalási napját is megtartja, illetve aggálya merült fel a kormány február 3-án kiadott rendeletével, amely kimondta, hogy a törvényben megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az önkormányzatok esetében sem lehet vita tárgya.
A bíróságnak a lap szerint láthatóan nem tetszett, hogy egy zajló jogvitát az állam egy rendelettel döntene el a saját javára, úgy, hogy kimondja, ebben az ügyben nem lehet pereskedni. A végzésben a bíróság jelezte, hogy alkotmányossági aggályai merültek fel a kormányrendelettel szemben, amely szerinte sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni.
Tájékoztatta továbbá a feleket, hogy a bíróság megfontolja előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatásának kezdeményezését is azon okból, hogy a szolidaritási hozzájárulás intézménye ellentétes lehet a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájáról szóló, 1985. október 15-én, Strassburgban kelt Egyezmény egyes rendelkezéseivel, továbbá a hivatkozott kormányrendelet ellentétes lehet az EUSZ 2. cikkében, valamint a 19. cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezésével.
A lap szerint mindezek alapján felhívja a feleket, hogy jelen végzés kézhezvételétől számított 15 napon belül mind az alkotmányossági kérdésben, mind az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezéséről terjesszenek elő előkészítő iratot. A március 16-ára kitűzött tárgyalási határnap meg lesz tartva. A bíróságnak tehát sok volt, hogy a kormány arra utasított a rendeletben, hogy azt a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell.
A pert egyébként nem csak a főváros, hanem Szigetszentmiklós esetében sem szüntették meg, de ott a tárgyalási napot elhalasztották, írja a 24.
Frissítés: ügyvédi kamara: a szolidaritási hozzájárulás perelhetőségét korlátozó rendelet sérti a jogbiztonságot
A szolidaritási hozzájárulás perelhetőségét korlátozó kormányrendelet sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát - tartalmazza a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleménye.
A Magyar Ügyvédi Kamara határozott jogi álláspontja szerint a kedden kihirdetett "15/2026. (II. 3.) Korm. rendeletben meghatározott azon szabály, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapításával, beszedésével, elszámolásával összefüggő intézkedés vagy irat nem minősül hatósági aktusnak, és ellene közigazgatási pernek vagy azonnali jogvédelemnek helye nincs, továbbá, hogy e rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is - visszaható hatállyal - alkalmazni kell, és a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatosan folyamatban lévő pert a bíróságnak meg kell szüntetni, sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát".
Kiemelték, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara határozottan kiáll az igazságszolgáltatás mint hatalmi ág függetlensége mellett, és fontosnak tartja a megszólalást minden olyan esetben, amikor a bírói függetlenség sérül. Legalább ilyen fontos, hogy hallassa a kamara a hangját akkor is, ha az ügyfelek alapvető jogai sérülnek - fűzték hozzá.
A testület szerint a kormányrendelet közvetlen beavatkozást jelent a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz. A jogalkotó viszont konkrét ügyekre szabott jogalkotással "az ügy mikénti eldöntésére utasítást az eljáró bíróságnak nem adhat". Ha így tesz, ezzel az alaptörvényben és Magyarország által vállalt nemzetközi egyezményekben garantált bírói függetlenséget és a hatalmi ágak elválasztásának jogállami alapértékét sérti - írták.
"A Magyar Ügyvédi Kamara a fenti rendelet kihirdetését követően szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, hogy a jogalkotás során minden jogosult tartózkodjon a fenti elveket sértő normák meghozatalától!" - fogalmaz közleményében a testület.
