A portál tudósítása szerint az EB jelezte: a tagállamok vállalásait - beleértve az Ukrajnának szánt hitelcsomagot - tiszteletben kell tartani, ellenkező esetben az az EU lojális együttműködésről szóló alapelvének sérülését jelentené. Utóbbival világosan üzentek a magyar kormánynak, amely a 90 milliárdos segélyhitel megvétózásával fenyegetett - fűzték hozzá.

A lap felidézte, hogy a múlt hónap végén egy orosz dróntámadás következtében leállt a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezeték működése, amely kulcsszerepet játszik a térség kőolajellátásában. A kiesés nyomán Budapest és Pozsony felvetette: az Adria vezetéken keresztül, tengeri úton érkező orosz olaj importját is lehetővé kellene tenni, ezt azonban Horvátország egyelőre elutasítja. A két kormány közben már a villamosenergia- és gázszállítás korlátozásának lehetőségét is kilátásba helyezte Ukrajna irányába, ami a háború sújtotta ország téli ellátásbiztonsága szempontjából különösen érzékeny kérdés.

Az Európai Bizottság rendkívüli ülésre hívta össze az olajkoordinációs csoportot a Barátság kőolajvezeték leállása miatt már a múlt héten, miután a vita eszkalálódása nyomán Magyarország és Szlovákia felfüggesztette az Ukrajnába irányuló dízelszállításokat, és a csoport e hét szerdai ülésén is ez lesz a téma - írta a portál.

A lap arra is kitért, hogy Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a Facebook-oldalán közzétett videóban az Energiabiztonsági Tanács ülése után azt közölte: Magyarország üzemanyag-ellátása biztosított, ellátásbiztonsági veszély nincs, ugyanakkor ellenlépésekről döntöttek. A miniszterelnök szerint Ukrajna megakadályozza, hogy az olcsó orosz kőolaj a Barátság vezetéken keresztül Magyarországra érkezzen, ezzel energiabiztonsági kockázatot okozva. Ennek nyomán addig nem indítja újra a dízelszállítást Ukrajnába mindaddig, amíg az olajszállítás nem áll helyre, és az energiaellátás terén is "óvatosan" jár el azokban a kérdésekben, ahol Ukrajna Magyarországtól függ - írták.

Magyarország és Szlovákia ultimátumait a Kremlnek kellene címezni - írta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az X közösségi oldalon hétfőn.

"Ez a két ország nem tarthatja túszként fogságban az egész EU-t. Felszólítjuk mindkét országot, hogy folytasson építő jellegű együttműködést, és viselkedjenek felelősségteljesen" - közölte Szibiha.

Úgy fogalmazott: "Ma az EU Külügyek Tanácsában ismételten hangsúlyoztam, hogy a magyar és szlovák ultimátumokat kizárólag a Kremlnek kell címezni".

Hozzátette: "Oroszország teljes körű inváziójának 4. évfordulója előtt megköszöntem az EU-nak és európai partnereinknek az erős támogatást, amely segített megvédeni egész Európát, az igazságosság, az igazság és a szabadság alapelveit. Putyin egészen rosszul számított Ukrajnát illetően. Oroszország megpróbálta megfélemlíteni és megosztani Európát, de ehelyett példátlan egységet és új európai erőt tapasztalt, amelyet újrafegyverkezés és terjeszkedés jellemez."

A kijevi diplomácia irányítója hangsúlyozta Ukrajna "béketeremtésre való készségét", és szorgalmazta Európa nagyobb részvételét a békefolyamatban. Ezzel egy időben kiemelte az Egyesült Államok vezető szerepét. Mint írta: "Még mindig nem látjuk, hogy Oroszország hajlandó lenne befejezni a háborút vagy komoly lépéseket tenni a béke irányába, ezért sürgetjük, hogy fokozzák a nyomást Moszkvára".

Üzenetében az ukrán politikus felsorolta az általa javasolt teendőket is: "Teljes beutazási tilalom az Európai Unióba az orosz agresszióban részt vevő személyek és hozzátartozóik számára. Védelmi beruházások: minden euró vagy dollár, amelyet Ukrajna védelmi iparába fektetnek, befektetés az európai biztonságba. Szankciós nyomás: a 20. (uniós) szankciós csomag, a tengeri szolgáltatások tilalma és további nyomás az árnyékflottára és a hozzá kapcsolódó vállalatokra."

Hozzátette: "2026-ot a közös védelmi kezdeményezésekre irányuló SAFE program sikeres végrehajtásának és a kiemelten fontos amerikai fegyverekre irányuló PURL NATO-kezdeményezéséhez való folyamatos hozzájárulásnak az évévé kell tennünk. Ukrajna készen áll a teljes jogú EU-tagság minden követelményének teljesítésére, és arra törekszik, hogy a litván elnökség történelmi mérföldkővé váljon az EU bővítésében."

A miniszter azt írta: "Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán csatlakozása geopolitikai, biztonsági és gazdasági szükségszerűség".

(MTI nyomán)