Még nem dőlt el, hogy Trump háborút vagy békét indított el valójában, jelentette ki Orbán Viktor egy szerdán megjelent tévéinterjúban, melyet a jobboldalinak tartott GB News brit hírcsatornának adott a miniszterelnök.
 Fotó: Fischer Zoltán / MTI |
A műsorvezető, aki a Karmelitában beszélgetett Orbánnal, rögtön a közel egyórás interjú elején rákérdezett arra, hogy mennyire egyeztethető össze Orbán békepártisága azzal, hogy egyik legszorosabb szövetségese, Donald Trump amerikai elnök néhány héttel korábban indított háborút Irán ellen.
„A kérdés az, hogy háborút vagy békét indított el valójában. Ez még nem dőlt el, majd a történészek fogják ezt eldönteni” – válaszolta Orbán.
A miniszterelnök szerint Trump azt mondta neki legutóbbi találkozásukkor, hogy Irán háborús feszültségek forrása, ezért egy Irán elleni támadás valójában egy háborús gócpont elleni támadás. Orbán szerint még túl korai megmondani, hogy az Irán elleni amerikai–izraeli támadással közelebb kerülünk a békéhez, vagy távolabb tőle.
Arra a kérdésre, tanácsolta-e Trumpnak, hogy ne indítson támadást Irán ellen, Orbán nem válaszolt, arra hivatkozva, hogy az amerikai elnök nem adott rá engedélyt, hogy megossza a nyilvánossággal kettejük beszélgetésének részleteit. Azonban arról beszélt, hogy ő óvatosabb duhaj, mint amerikai kollégája.
Az interjút készítő korábbi brit konzervatív parlamenti képviselő azzal is szembesítette Orbánt, hogy Trump beavatkozása a Közel-Keleten igencsak ellentmond Orbán szuverenista világnézetének, miszerint nem kéne beavatkozni más országok konfliktusaiba és belügyeibe. „Úgy érzi, hogy Trump cserbenhagyta önt és a többi európai patriótát ebből a szempontból?” – tette fel a kérdést Miriam Cates, a miniszterelnök azonban kitért a válaszadás elől.
A közel-keleti konfliktus kapcsán szóba jött a bevándorlás, a bevándorlás kapcsán pedig Orbán szembenállása az Európai Unióval. A műsorvezető rá is kérdezett, hogy a britek példájára nem merült-e fel, hogy Magyarország kilépjen az EU-ból. Orbán szerint azonban legalább részben a hovatartozásról szól ez a kérdés a magyarok számára, Magyarország pedig „kulturálisan, filozófiailag és történelmileg mindig is a Nyugathoz tartozott”.
A közelgő választás kapcsán szóba került, hogy az ellenzék az oroszokat, a kormány pedig Brüsszelt vádolja a kampányba való beavatkozással. A Fidesz melletti orosz beavatkozás lehetőségéről többek között a Financial Times írt a múlt héten. Orbán arról beszélt, nem hiszi, hogy Oroszországnak Magyarországon kéne létrehoznia dezinformációs központot. „Megkérte Putyint, hogy ne avatkozzon bele a választásba?” – vágott közbe a műsorvezető. „Mi mindenkit megkértünk, nem csak Putyint, hogy tegye a saját dolgát, ne a miénket” – válaszolta Orbán.
Az interjú végén a műsorvezető arról kérdezte a miniszterelnököt, hogy mit tart politikai pályafutása legnagyobb kudarcának, illetve sikerének. Orbán szerint a leginkább azt bánja, hogy korábban nem volt elég eltökélt ahhoz, hogy Magyarország energetikai szuverenitásához hozzájáruló befektetéseket teremtsen. „Specifikusan az atomenergia kérdésében nem voltam elég agresszív” – mondta Orbán, aki szerint túl lassan kezdtek el az atomenergiába fektetni. A legnagyobb sikerének azt tartja, hogy Magyarország még mindig egy keresztény ország, „egy konzervatív és keresztény sziget az egyre erősödő liberális óceán közepén”.
(Telex nyomán)
