A kormány kedden több dokumentumot is közzétett a kegyelmi üggyel kapcsolatban. Ezekből többek között kiderül, hogy a Répássy Róbert államtitkár által vezetett kegyelmi főosztály eredetileg nem javasolta előterjesztésre Kónya Endre kegyelmi kérvényét, amelyet így Varga Judit igazságügyi miniszter sem támogatott. Később Novák Katalin akkori köztársasági elnök mégis jóváhagyta a kérelmet, és a döntést az igazságügyi miniszter is ellenjegyezte.
 "Ártatlan" Endre bának a kegyelem sem volt elég: itt éppen pénzt ad a korábban rá valló drogos cigánynak, hogy mondja azt, ő "ott se volt" - melyik bűntelen ember nem járt már el így?... |
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi kegyelmi ügyekért felelős államtitkára a Telex megkeresésére azt mondta, ha volt is lobbi K. Endre kegyelmi kérvényével kapcsolatban, ahogy arra kedd reggeli sajtótájékoztatóján utalt Magyar Péter, az nem az Igazságügyi Minisztériumban volt, a kegyelmi főosztály eredetileg nem véletlenül nem javasolta K. Endre kegyelmi kérvényének előterjesztését.
Répássy szerint általánosságban elmondható, hogy a minisztérium kegyelmi főosztálya tipikusan csak súlyos, gyógyíthatatlan vagy végstádiumú betegség esetében javasolja a kegyelmi kérvény előterjesztését. Amikor a kegyelmi főosztály megvizsgálja a kegyelmi kérelmet, azt vizsgálja, hogy a kérvénynek van-e olyan hivatkozása, amely súlyos betegségre utal.
„Az soha nem vezet kegyelmi döntésre, hogy valaki vitatja a bíróság döntését” – hangsúlyozta Répássy. Bár személyiségi jogi okok miatt K. Endre kérelmét és a kérelmezőre vonatkozó dokumentumokat nem lehet nyilvánosságra hozni, Répássy annyit elmondott, K. Endre kegyelmi kérvényét a felesége nyújtotta be, aki személyi körülményekkel magyarázta a kérelmet, valamint azzal, hogy K. Endre ártatlannak vallotta magát. Répássy szerint egyik indok sem felelt meg azoknak a kritériumoknak, amiket egyébként hivatalba lépése után Sulyok Tamás elnöki határozatban is leírt. Ez az elnöki határozat a kegyelemgyakorlás feltételeiről szól, leírja, hogy milyen esetekben lehet indokolt az elnöki kegyelem. K. Endre esete ebbe egyáltalán nem tartozott bele, mondta Répássy.
Arra a kérdésre, hogy Varga Judit ennek ellenére végül miért ellenjegyezte Novák Katalin kegyelmi döntését, Répássy azt mondta, K. Endre ügyéről nem, de általánosságban az volt a megállapodás közte és az igazságügyi miniszter között, valamint a minisztériumon belül, hogy a köztársasági elnök döntését tudomásul veszi az igazságügyi miniszter. Répássy elmondása szerint például azt is tudták előre, hogy a köztársasági elnök a Hunnia-ügyben is több embernek fog kegyelmet adni, mint amennyit a miniszter javasolt, de ebben a tekintetben is az volt a megállapodás, hogy nem vitatják az államfő döntését.
Répássy a Telex kérdésére azt is mondta, a köztársasági elnök nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit, K. Endre esetében sem tett így, ezért az egykori államtitkár szerint írásos indoklás nincs a még nyilvánosságra nem hozott dokumentumok között sem.
Répássy Róbert az igazságügyi tárcán belül a kegyelmi főosztályért felelős államtitkárként a kegyelmi botrány kirobbanása után, 2024. február 5-én feljegyzést írt az ügy részleteiről az új igazságügyi miniszternek, Tuzson Bencének. Ebben Répássy utal arra, hogy Novák Katalin hivatala kérte, hogy a kegyelmi döntés a pápalátogatásig szülessen meg, ezért sürgette Varga Juditot, hogy mielőbb terjessze fel hozzá mint elnökhöz a kérvényt. Az iratban szerepel az is, hogy 2023. április 19-én Varga Judit felterjesztette ugyan a kérelmet, de nem javasolta a kegyelem megadását. Novák Katalin azonban április 27-én megadta a kegyelmet K. Endrének. Répássy a feljegyzésben arról is ír, a döntés meghozására „az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor.”
Végül összesen tíz ügyben adott kegyelmet Novák Katalin, amiről a döntés napján, 2023. április 27-én hivatalos közleményt is kiadott a Sándor-palota, kifejezetten a Hunnia-ügy érintettjeit kiemelve.
Répássy Róbert a 444-nek is részletesen nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. A volt államtitkár a lapnak azt mondta, bár a szokásos eljárás szerint az elnök által visszaküldött kérvények a minisztérium kegyelmi főosztályára futnak be, a főosztály pedig tájékoztatja a minisztert, ha eltérő döntést hozott a köztársasági elnök, a K. Endre ügyében született kegyelmi döntésről a főosztály nem szerzett azonnal tudomást. Répássy szerint azonban ebben nem volt hátsó szándék, ő kizárólag a pápalátogatás időpontjához köti a gyors tempót.
Varga Judit asztalára a titkárság tette le az aktacsomagot. Azzal kapcsolatban, hogy felhívhatták volna-e Varga figyelmét az ellentétes döntésre, Répássy a lapnak azt mondta, a kabinetnek technikai szerepe van, „az iratok érdemi vizsgálatát a kegyelmi főosztály végezhette volna el.” Hozzátette, úgy tudja, a miniszteri kabinet tisztában volt azzal, hogy sürgős döntésre van szükség a pápalátogatás miatt, ennek a figyelembevételével vitték be az aktákat a miniszternek.
A kegyelmi főosztály csak utólag látta, hogy a miniszter ellenjegyezte a dokumentumot, de megerősítette, a protokoll általában az volt, az elnöki döntést nem vitatja az Igazságügyi Minisztérium.
„Ha megfoghattuk volna az iratcsomót és kicsit több idő lett volna a mérlegelésre, akkor esetleg rábeszélhettem volna az igazságügyi minisztert, hogy ne ellenjegyezze” – mondta, de hozzátette, akkor sem biztos, hogy változtattak volna a gyakorlaton.
Balog Zoltánnak nincs több mondanivalója
Balog Zoltán református püspök most sem kíván többet elmondani a kegyelmi ügyről és az abban betöltött szerepéről – közölte kedden a Facebook-oldalán a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetője.
Balog azt írta, a mostani sajtómegkeresésekre tekintettel szükségesnek látja újra megosztani azt a 2024-es interjút, amiben akkor beszélt a Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető botrányról.
„Ennél többet ma sem tudok és kívánok elmondani erről az ügyről” – írta.
(Telex nyomán)
