A kormány kedden több dokumentumot is közzétett a kegyelmi üggyel kapcsolatban. Ezekből többek között kiderül, hogy a Répássy Róbert államtitkár által vezetett kegyelmi főosztály eredetileg nem javasolta előterjesztésre Kónya Endre kegyelmi kérvényét, amelyet így Varga Judit igazságügyi miniszter sem támogatott. Később Novák Katalin akkori köztársasági elnök mégis jóváhagyta a kérelmet, és a döntést az igazságügyi miniszter is ellenjegyezte.
 "Ártatlan" Endre bának a kegyelem sem volt elég: itt éppen pénzt ad a korábban rá valló drogos cigánynak, hogy mondja azt, ő "ott se volt" - melyik bűntelen ember nem járt már el így?... |
Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium korábbi kegyelmi ügyekért felelős államtitkára a Telex megkeresésére azt mondta, ha volt is lobbi K. Endre kegyelmi kérvényével kapcsolatban, ahogy arra kedd reggeli sajtótájékoztatóján utalt Magyar Péter, az nem az Igazságügyi Minisztériumban volt, a kegyelmi főosztály eredetileg nem véletlenül nem javasolta K. Endre kegyelmi kérvényének előterjesztését.
Répássy szerint általánosságban elmondható, hogy a minisztérium kegyelmi főosztálya tipikusan csak súlyos, gyógyíthatatlan vagy végstádiumú betegség esetében javasolja a kegyelmi kérvény előterjesztését. Amikor a kegyelmi főosztály megvizsgálja a kegyelmi kérelmet, azt vizsgálja, hogy a kérvénynek van-e olyan hivatkozása, amely súlyos betegségre utal.
"Az soha nem vezet kegyelmi döntésre, hogy valaki vitatja a bíróság döntését" – hangsúlyozta Répássy. Bár személyiségi jogi okok miatt K. Endre kérelmét és a kérelmezőre vonatkozó dokumentumokat nem lehet nyilvánosságra hozni, Répássy annyit elmondott, K. Endre kegyelmi kérvényét a felesége nyújtotta be, aki személyi körülményekkel magyarázta a kérelmet, valamint azzal, hogy K. Endre ártatlannak vallotta magát. Répássy szerint egyik indok sem felelt meg azoknak a kritériumoknak, amiket egyébként hivatalba lépése után Sulyok Tamás elnöki határozatban is leírt. Ez az elnöki határozat a kegyelemgyakorlás feltételeiről szól, leírja, hogy milyen esetekben lehet indokolt az elnöki kegyelem. K. Endre esete ebbe egyáltalán nem tartozott bele, mondta Répássy.
Arra a kérdésre, hogy Varga Judit ennek ellenére végül miért ellenjegyezte Novák Katalin kegyelmi döntését, Répássy azt mondta, K. Endre ügyéről nem, de általánosságban az volt a megállapodás közte és az igazságügyi miniszter között, valamint a minisztériumon belül, hogy a köztársasági elnök döntését tudomásul veszi az igazságügyi miniszter. Répássy elmondása szerint például azt is tudták előre, hogy a köztársasági elnök a Hunnia-ügyben is több embernek fog kegyelmet adni, mint amennyit a miniszter javasolt, de ebben a tekintetben is az volt a megállapodás, hogy nem vitatják az államfő döntését.
Répássy a Telex kérdésére azt is mondta, a köztársasági elnök nem köteles indokolni a kegyelmi döntéseit, K. Endre esetében sem tett így, ezért az egykori államtitkár szerint írásos indoklás nincs a még nyilvánosságra nem hozott dokumentumok között sem.
Répássy Róbert az igazságügyi tárcán belül a kegyelmi főosztályért felelős államtitkárként a kegyelmi botrány kirobbanása után, 2024. február 5-én feljegyzést írt az ügy részleteiről az új igazságügyi miniszternek, Tuzson Bencének. Ebben Répássy utal arra, hogy Novák Katalin hivatala kérte, hogy a kegyelmi döntés a pápalátogatásig szülessen meg, ezért sürgette Varga Juditot, hogy mielőbb terjessze fel hozzá mint elnökhöz a kérvényt. Az iratban szerepel az is, hogy 2023. április 19-én Varga Judit felterjesztette ugyan a kérelmet, de nem javasolta a kegyelem megadását. Novák Katalin azonban április 27-én megadta a kegyelmet K. Endrének. Répássy a feljegyzésben arról is ír, a döntés meghozására "az idő szűkösségére (a pápalátogatás időpontja) figyelemmel nem a megszokott módon – a szolgálati út betartásával – került sor."
Végül összesen tíz ügyben adott kegyelmet Novák Katalin, amiről a döntés napján, 2023. április 27-én hivatalos közleményt is kiadott a Sándor-palota, kifejezetten a Hunnia-ügy érintettjeit kiemelve.
Répássy Róbert a 444-nek is részletesen nyilatkozott az üggyel kapcsolatban. A volt államtitkár a lapnak azt mondta, bár a szokásos eljárás szerint az elnök által visszaküldött kérvények a minisztérium kegyelmi főosztályára futnak be, a főosztály pedig tájékoztatja a minisztert, ha eltérő döntést hozott a köztársasági elnök, a K. Endre ügyében született kegyelmi döntésről a főosztály nem szerzett azonnal tudomást. Répássy szerint azonban ebben nem volt hátsó szándék, ő kizárólag a pápalátogatás időpontjához köti a gyors tempót.
Varga Judit asztalára a titkárság tette le az aktacsomagot. Azzal kapcsolatban, hogy felhívhatták volna-e Varga figyelmét az ellentétes döntésre, Répássy a lapnak azt mondta, a kabinetnek technikai szerepe van, "az iratok érdemi vizsgálatát a kegyelmi főosztály végezhette volna el." Hozzátette, úgy tudja, a miniszteri kabinet tisztában volt azzal, hogy sürgős döntésre van szükség a pápalátogatás miatt, ennek a figyelembevételével vitték be az aktákat a miniszternek.
A kegyelmi főosztály csak utólag látta, hogy a miniszter ellenjegyezte a dokumentumot, de megerősítette, a protokoll általában az volt, az elnöki döntést nem vitatja az Igazságügyi Minisztérium.
"Ha megfoghattuk volna az iratcsomót és kicsit több idő lett volna a mérlegelésre, akkor esetleg rábeszélhettem volna az igazságügyi minisztert, hogy ne ellenjegyezze" – mondta, de hozzátette, akkor sem biztos, hogy változtattak volna a gyakorlaton.
Balog Zoltánnak nincs több mondanivalója
Balog Zoltán református püspök most sem kíván többet elmondani a kegyelmi ügyről és az abban betöltött szerepéről – közölte kedden a Facebook-oldalán a Dunamelléki Református Egyházkerület vezetője.
Balog azt írta, a mostani sajtómegkeresésekre tekintettel szükségesnek látja újra megosztani azt a 2024-es interjút, amiben akkor beszélt a Novák Katalin köztársasági elnök lemondásához vezető botrányról.
"Ennél többet ma sem tudok és kívánok elmondani erről az ügyről" – írta.
Frissítés: "Novák Katalin átnyúlt az igazságügyi miniszter feje felett"
- Felfogtam, hogy az én kérelmemben is átnyúlt az igazságügyi miniszter feje felett – ezt mondta a Népszavának Csintalan Sándor volt politikus Novák Katalin volt köztársasági elnökről. Azt követően keresték meg őt, hogy Magyar Péter miniszterelnök nyilvánosságra hozta a kegyelmi ügy dokumentációjának azon részét, amelyet eddig az Igazságügyi Minisztériumban tároltak. Novák Katalin a néhai Ferenc pápa 2023-as magyarországi látogatása előtt egy nappal 10 esetben megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését, kegyelmet adott, amit a szokásos eljárási rendtől eltérően még aznap ellenjegyzett Varga Judit akkori igazságügyi miniszter. Magyar Péter úgy fogalmazott: volt feleségét átverhették, csőbe húzhatták.
A témában tartott sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta: szokásos ügymenetben intézte az Igazságügyi Minisztérium a köztörvényes bűncselekmények miatt elítélt emberek kegyelmi kérvényeit, köztük Kónya Endre iratát. A papírok az egész minisztériumi struktúrát megjárták, majd felkerültek aláírásra a tárcavezetőhöz, aki ebből az ügycsoportból három embernek javasolt kegyelmet, ám Kónya Endrének nem. Ezzel párhuzamosan egy másik ügycsoportot is intéztek, benne a Hunnia-per terheltjeinek kérvényeivel. Nagy részüknek szintén nem javasolt kegyelmet a miniszter. (Ebben az ügyben volt sértett Csintalan Sándor.)
- A két ügycsoport aztán találkozik április 27-én, a köztársasági hivatal külön kérésére, felgyorsítva, a Sándor-palotában - fogalmazott Magyar Péter. Novák Katalin megváltoztatva a felterjesztést, 10 olyan embernek adott kegyelmet - köztük Kónya Endrének-, akit a miniszter nem javasolt, így érkeztek vissza a dokumentumok ellenjegyzésre. Ám az elnöki határozatot a minisztérium kegyelmi főosztálya, az államtitkár, és a miniszteri kabinet sem látta, így esélyük sem volt arra, hogy felhívják Varga Judit igazságügyi miniszter figyelmét, az ő javaslatával ellentétes döntések vannak előtte.
Csintalan Sándor a Hunnia-perben volt érintett. A volt politikust még 2007-ben támadták meg egy óbudai mélygarázsban, kórházba is került. Abban az időben az akkori kormánypártok irodái és politikusai elleni támadások szervezője az ítélet szerint Budaházy György volt, aki 2006 őszétől a tiltakozó demonstrációk emblematikus figurájává vált. Budaházy házi őrizete alatt megalapították a Hunnia mozgalmat, melynek tagjai az ítélet szerint Csintalant is bántalmazták. Budaházy börtönbe került, őt és társait Novák Katalin elnöki kegyelemben részesítette, ám a veréssel állítólag megbízott három fiatalt nem.
- Először is nem hárman voltak, hanem hatan – mondta Csintalan Sándor.
- Nem tartottam igazságosnak, hogy akik a terrorcselekmények politikai és anyagi részét irányították, azok felmentést kaptak, a többieket meg visszavágták a kóterbe. Azért írtam levelet Novák Katalinnak, mert úgy éreztem, értem nekik nem jár 15 év.
Az akkori köztársasági elnök fogadta Csintalan Sándort.
- Körülbelül 45 percet beszélgettünk, azzal álltam föl, hogy megígérte, a három fiatal kegyelmet kap. Megkérdeztem tőle, mikor tudhatják meg a részleteket az érintettek feleségei. Ők akkor éppen kint várakoztak a Sándor Palota előtt. Azt mondta Novák Katalin, hogy nyugodtan elmondhatom nekik. Amikor jöttünk lefelé a lépcsőn, a kabinetfőnök is biztatott, hogy mondjam csak el a családnak, a sajtónak, hogy megkapják a kegyelmet. Talán másnap már ki is engedték őket, az igazságügyi miniszter tudomásom szerint akkor nem is tartózkodott Magyarországon.
(Telex - Népszava nyomán)
