Pótolni akarja a Tisza-kormány azt a lassan negyedszázados elmaradást, hogy nem része a magyar jognak a Nemzetközi Büntetőbíróság működését és szervezetét szabályozó statútum. Erről az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára beszélt az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kedd esti ülésén.
A Magyarország Nemzetközi Büntetőbíróságból történő kilépéséről szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban lefolytatott részletes vitájában Bódis Péter azt mondta, a 127 ország jelenlétében elfogadott római statútum 2002-ben lépett hatályba, az Magyarországra nézve nemzetközi jogilag kötelező erejű, de a belső jogban a mai napig nincs kihirdetve, formálisan nem része a magyar jognak.
Ezt a lassan negyedszázados elmaradást pótolni kell - jelentette ki, hozzátéve, a statútum kihirdetése több jogszabály, köztük az alaptörvény módosítását is igényli.
Az államtitkár azt mondta, az igazságügyi tárca haladéktalanul megkezdi a jogalkotás előkészítését, és a szükséges egyeztetést követően beterjeszti a parlamentnek a kihirdetésről szóló törvényjavaslatot.
Bódis Péter ismertetése szerint a Nemzetközi Büntetőbíróság célja a jogállamiság előmozdítása, a legsúlyosabb nemzetközi jogsértések üldözése, és annak biztosítása, hogy a jogsértések elkövetéséért felelős embereket bíróság elé állítsák. Az előző kormány mindezzel szembemenve arról döntött, hogy kilépteti az országot a statútumból - tette hozzá.
Kiemelte, Magyarország kilépési folyamata megindult, és a végéhez közeledik, az ENSZ-főtitkár tavaly június 2-án kapta kézhez a felmondásról szóló értesítést, így az egy évvel később, idén június 2-án válna hatályossá.
A törvényjavaslat célja a kilépési folyamat megállítása - közölte.
A Fidesz még mindig a gázai mészárost védelmezi
Balla György (Fidesz) a vitában felszólalva elképzelhetetlennek nevezte, hogy támogatja a törvényjavaslatot. Azt mondta, nem véletlenül fogadták el a kilépésről szóló törvényt, és az sem véletlen, hogy a parlament összetételétől függetlenül, 25 évig nem ratifikálta a statútumot.
Ennek oka, hogy a nemzetközi bíróság egyre inkább politikai testületté vált - magyarázta, hozzátéve, ennek legjellemzőbb példája a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök elleni elfogatóparancs kiadása.
Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok sem volt soha tagja a bíróságnak, nem csupán most, Donald Trump alatt, hanem a demokraták alatt sem.
A törvényalkotási bizottság - amely most tartotta alakuló ülését - kormánypárti tagjai kezdeményezésére jogtechnikai javaslatokat tartalmazó módosító indítványt fogadott el, majd döntött az összegző módosító javaslat benyújtásáról is.
A Görög Márta igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslat összevont vitája és a döntéshozatal szerdán lesz az Országgyűlésben.
(MTI nyomán)
