„A Tisza javaslata alapján a jövőben tilos lesz gyűlöletkeltő politikai plakátok kihelyezése (a fideszes agyrém nekünk sem fog hiányozni, de kíváncsian várjuk, mire fog ez kifutni... – a szerk.), és a villanyoszlopokat sem lehet majd teleaggatni politikai hirdetésekkel” – jelentette be a Facebookon Magyar Péter kormányfő még a péntek délelőtti kormányszóvivői tájékoztató előtt, amelyen megjelent Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is.
Vitézy elmondta, hogy a kormányülés legfontosabb témája az uniós pénzek hazahozatala volt, amire az adott okot, hogy rekordgyorsan állapodtak meg az Európai Bizottsággal a 16,4 milliárd euró hazahozataláról. Ez elmondása szerint olyan fejlesztéseket fog támogatni, mint a közlekedés, a lakhatás vagy az energetika.
 Fotó: Kocsis Zoltán / MTI |
Vitézy a helyreállítási alap kapcsán elmondta – ezt az EU a Covid-válság alatt biztosította a tagállamoknak –, hogy az innen érkező forrásokat a legtöbb tagállam már felhasználta, hiszen ennek határideje idén augusztusban lejár. Másutt ezekből már épületeket is fölhúztak – esetünkben ez a csomag 10 milliárd euró a 16,4-ből, ami, ígérte, érkezni fog. ennek az alapnak a felhasználási tervét már az Orbán-kormány is benyújtotta a bizottságnak. Csak a megvalósítás hiányzik, méghozzá a korábbi korrupciós kockázat miatt. A bizottság négy éve tette közzé a szupermérföldköveket, amelyek a Magyarország felé való elvárásokat tartalmazták a pénzekért cserébe. Ezek teljesítésére Magyarország előző kormánya is tett „apró kísérleteket”, de az összes feltétel teljesítését tudatosan nem vállalták. Ez most megváltozott, s Vitézy leszögezte, hogy a feltételek mindenki számára nyilvánosak voltak, nem volt köztük migrációs kérdés vagy Ukrajna uniós csatlakozása. Vitézy arról is beszélt, hogy felül kell bírálni a régi tervet, az új terv véglegesítése zajlik, és ezt a jövő hétre befejezik, hogy az unió befogadhassa. Ezzel párhuzamosan az Országgyűlésnek el kell fogadnia egy korrupcióellenes törvényt is, hogy már a nyáron érkezhessenek pénzek.
A miniszter közölte, hogy 2,6 milliárd eurót már megvalósított beruházásokra hívnak le, ezeket már a magyar kormány előfinanszírozta korábban. Ez is a helyreállítási alapból megy. Ez Vitézy szerint azt mutatja, hogy az előző kormány a terv háromnegyedére teljesen hagyta volna elveszni a forrást, azokat még csupán el sem kezdték megvalósítani.
Az alap jelentős költségvetési mozgásteret is biztosít, hiszen így ez a 2,6 milliárd forint a költségvetésbe érkezik meg. További 1,1 milliárd euró olyan forrás van, amit korábban nem ebbe az alapba szántak, de most ide forgatja át a kormány. Ilyen Vitézy szerint a budapesti CAF-villamosok beszerzése. Ez ő azért tartja fontosnak, mert ez „nettó többlet uniós pénz”.
1,5 milliárd euró értékben finanszírozza az alap az elektromos hálózat fejlesztését – mondta Vitézy Dávid. Növelni akarják a megújuló energia arányát, hogy fenntartható legyen a magyar energiarendszer. Olyan konstrukciót alkudtak ki, hogy augusztus 31-ig kétmilliárd eurós tőkeemelés lesz a Magyar Fejlesztési Bankban, ezen most, közölte a közlekedési miniszter, Kapitány István dolgozik. Ebből a kkv-knak lesz új támogatási program, valamint egy bérlakás- és kollégiumfejlesztési programot is terveznek.
1,8 milliárd eurót költenek a HÉV és a vasúti járműpark megújítására. Vitézy szerint a HÉV-fejlesztésbe Lázár János belebukott, hiszen az általa kiírt tenderre senki nem jelentkezett. Lesz pénz az Intercity-vonatokra is. Vitézy szégyennek nevezte, amilyen állapotban a flotta van. 200 IC-kocsi kiváltására való flottát fognak hozni, erre megállapodás is van.
Mindemellett egy 4,2 milliárd eurós kohéziós alapot olvasztanak fel Magyarországnak, ha teljesítjük a korrupcióellenes elvárásokat. Ezt 2029-ig lehet felhasználni közlekedésfejlesztésre, valamint környezetvédelemre. Ezt új projektekre fogják elkölteni. Nincsenek könnyű helyzetben: Vitézy elmondása szerint pl. Lázár János olyan romokat hagyott hátra, hogy alig van, vagy egyáltalán nincs előkészített nagy projekt, amit három év alatt fel tudnának futtatni.
Vitézy azt mondta, történelmi léptékű fejlesztési forrást hívnak le, ezt az Orbán-kormány veszni hagyta volna. Kiemelte: különösen nagy szégyen az, hogy kétmilliárd eurót elbuktunk az előző kormány hibája miatt. Ez 800 milliárd forintot jelent.
Van még további 2,2 milliárd euró, ami azért volt befagyasztva, mert a KEKVA-struktúra miatt romlott az akadémiai szabadság az egyetemeken. Vitézy azt mondta, visszaadják a szenátusok jogköreit, így fogják teljesíteni az uniós feltételeket. Ennek köszönhetően lesz újra Erasmus-program, amitől Vitézy szerint az előző kormány fosztotta meg a diákokat. Emellett újra elérhető lesz a Horizon-program is a kutatóknak.
Ami a korrupcióellenes csomagot illeti: ebben szabályozzák az új vagyonnyilatkozati rendszert, s a hatósági felülvizsgálatra is lesz jogszabályi felhatalmazás. Ha valaki „kifelejt” egy vadászkastélyt, akkor ezt a hatóság ellenőrizni tudja. Vitézy azt mondta, lesz új Btk.-tényállás, amely kifejezetten a vagyonnyilatkozati „kamukat” fogja kétéves börtönnel sújtani. Ezt állítása szerint az Orbán-kormány nem volt hajlandó megcsinálni.
Bekerül az a vádkorrekciós eljárásrend is, amely szerint, ha az ügyészség elutasítja a feljelentést, akkor az Integritás Hatóságnak lesz ezt lehetősége kezdeményezni az eljárást a bíróságon.
Több helyen szigorodnak az összeférhetetlenségi szabályozások, bekerül a kockázati alapok és magántőkealapok szabályozása, megismerhetőek lesznek a tulajdonosok. Ez is akadálya volt az uniós pénzeknek.
Vitézy azt mondta, hogy átvizsgálják a Budapest–Belgrád-vasútvonal szerződéseit. Például azt, hogy miért kellett Mészáros Lőrinc cégcsoportjának dollárban fizetni. A közlekedési miniszter szerint ezzel „lehúzták” az államot. Azt ígérte, hogy nyilvánosságra hozzák ezeket a szerződéseket, bár ehhez majd a kínai partnerek hozzájárulása is kell. Vitézy Dávid azt ígérte, hogy visszaállítják azokat a jogokat, amellyel be lehet tekinteni az építési engedélyezési eljárásokba. Ezeket korábban Lázár János szüntette meg egy kormányrendelettel.
Köböl Anita szóvivő azt mondta, a hulladékgazdálkodási koncessziót 35 évre szóló szerződés szabályozza, ez a MOHU-feladatkörébe utalt mindent. Kiemelte: sok kérdés merült fel azzal kapcsolatban, hogy ez valóban az emberek érdekét szolgálja-e. A kormány részletes jelentést kér a koncesszió működéséről. A vizsgálat határideje szeptember 1.
Közölte azt is, hogy a kormány arról is döntött, hogy megkezdődik egy Környezetvédelmi Főhatóság kiépítése, júniusban kész lesz még az akkuipar és más veszélyes üzemek vizsgálati terve is. Megszűnik az a szabály, mely szerint egy miniszter saját hatáskörben jelölhette ki az akkufeldolgozó-üzemek helyszíneit. Június 30-ig létrejön egy minisztériumok közötti munkacsoport, amellyel a cél az, hogy a jövőben ne politikai döntések szülessenek, hanem világos szabályozások alapján lehessen döntéseket hozni.
Szankciók is várhatók: a kormányzat célja az, hogy Magyarországon senki ne tehessen kárt a környezetben következmények nélkül, mert a jelenlegieknek nincs elrettentő erejük. A szigorítás az akkuipart, a vegyipart, a veszélyes hulladékipart, valamint az illegális hulladéklerakást fogja érinteni. A részleteket október 31-ig dolgozzák ki.
Ugyanakkor fakivágási moratórium is lesz, amellyel a védett erdőket óvják.
Szondi Vanda kormányszóvivő arról beszélt, hogy szigorítani fogják a vendégmunkások munkavállalási lehetőségeit is (miközben azt ígérték, hogy már június 1-jétől megtiltják az EU-n kívüli vendégmunkások tömeges behozatalát – a szerk.). Jelenleg még az előző kormány által rájuk hagyott káoszt igyekeznek kibogozni, tette hozzá, hiszen azt sem tudják megmondani, hogy hány vendégmunkás vállalt munkát Magyarországon. Ezek a munkavállalók letörik a magyar béreket. Hosszabb távú megoldást keres a kormány, de jelenleg is folyik a felülvizsgálat. A kormány módosítja rendeletét: a munkaerőkölcsönzők korábban gyorsított eljárásban hozhattak munkásokat a Fülöp-szigetekről, Örményországból és Georgiából (Grúziából). Ez mostantól tilos. Akinek viszont már be van adva a kérelme, annak kérelmét már elbírálják.
A tájékoztatón elhangzott, hogy a koronavírus alatt 300 milliárdért vett 17 ezer lélegeztetőgépre vonatkozó szerződéseket felülvizsgálják, mert a magyaroknak joguk van tudni, mire költötték az adófizetői pénzeket. A vizsgálatot Orbán Anita külügyminiszter végzi, igyekeznek minden információt kiadni.
Magyar Éva szóvivő arról beszélt, hogy minden állami intézménynél vizsgálatok indultak, hogy megakadályozzák a visszaéléseket, s nyilvánosságra fogják hozni a feltárt eseteket. A vizsgálatot a Honvédelmi Minisztériumnál kezdik. Szalay-Bobrovniczky Kristóf idejéből feltárják a kézigránát-ügyet, valamint a kecskeméti reptérről eltűnt MiG-29-es alkatrészével kapcsolatos esetet is. Vizsgálják azt is, hogy miért kellett egy angliai szolgáltatót bevonni a honvédség egyenruháinak gyártásába. Vizsgálják az eszközbeszerzések szakmai és jogi hátterét, valamint a csádi missziót is, ugyanúgy, ahogy a Balásy Gyula cégeivel kötött, 75 milliárdos keretszerződést is.
Átalakítják továbbá a pártok állami finanszírozását. A kormány tagjai egyetértettek abban, hogy azok alapján kell a pénzt odaítélni, hogy egy-egy pártnak mekkora támogatása van. Magyar Péter szerint olyan rendszer kell, mely ösztönöz és jutalmaz, egyben arra tolja a pártokat, hogy saját forrást gyűjtsenek (persze mindezt nyilván úgy oldják meg, hogy a riválisokkal szemben méltányos legyen, véletlenül swem úgy, hogy feléjük lejtsen a pálya a médiahátszélükkel – a szerk.).
(Magyar Hang)
