Az alaptörvény tizenhetedik módosítása újabb fontos lépés a jogállamiság, az alkotmányos demokrácia helyreállítása érdekében, és megteremti annak a lehetőségét is, hogy Magyarországnak hamarosan új, a nemzet egységét és az alapvető jogok védelmén alapuló demokratikus hagyományokat tükröző alkotmánya legyen - jelentette ki Görög Márta.

A miniszter az elmúlt 16 év közjogi folyamatairól szólva hangsúlyozta: az alkotmányos jogrend formálisan ugyan fennmaradt, az államszervezet intézményei működtek, az alkotmányos működés tartalmi következményei azonban fokozatosan végül teljesen kiüresedtek, a végrehajtó hatalommal szembeni intézményi ellensúlyok fokozatosan és folyamatosan meggyengültek, a közhatalom gyakorlásának alkotmányos korlátai eltűntek.

Szerinte ezek a folyamatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a választópolgárok az Országgyűlés számára olyan demokratikus felhatalmazást biztosítottak, amely egyértelműen kiterjed az alkotmányos intézményrendszer átfogó megújítására és az alkotmányos demokrácia helyreállítására.

Görög Márta a köztársasági elnököt érintő alaptörvény-módosítást "az alkotmányos demokrácia helyreállításának fontos elemének" nevezte. Emlékeztetett: a kormány azt javasolja, hogy az alkotmányozó hatalom az alaptörvény módosításával szüntesse meg a jelenleg hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumát. Értékelése szerint e javaslat célja olyan helyzet megteremtése, amelyben a köztársasági elnök alkotmányos funkcióit ténylegesen el tudja látni, kifejezheti a nemzet egységét, és őrködhet az államszervezet demokratikus működése felett. Hozzátette: az új megválasztott köztársasági elnök ideiglenesen, az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb 5 évig töltheti be tisztségét.

A miniszter az országgyűlési képviselői megbízatás 12 éves (három ciklusra vonatkozó) időkorlátjáról azt mondta: az intézkedés "nem a passzív választójog korlátozása, hanem éppen annak kiterjesztése", hiszen, bár "elméletben" egyesek nem indulhatnak 12 év közszolgálat után újra a parlamentben, de mások éppen így tudnak majd hozzáférni ahhoz a gyakorlatban, hogy ténylegesen országgyűlési képviselők lehessenek.

Az alaptörvény tizenhetedik módosítása helyreállítja az alkotmányos kontroll intézményeit, megerősíti a független igazságszolgáltatás garanciáit, biztosítja az átlátható és felelős közpénzgazdálkodás alkotmányos alapjait, valamint olyan demokratikus államszervezet kialakítását szolgálja, amelyben a választópolgárok felhatalmazása tényleges és felelős kormányzati cselekvésben érvényesülhet - összegzett.

Melléthei-Barna Márton, a Tisza vezérszónoka a 16 éve alapított, szerinte neofeudális rendszer leváltásához vezető út meghatározó elemének nevezte a javaslatot, kijelentve, a NER-ben "Orbán Viktor hitbizományokat és hűbérbirtokokat osztott".

Kiemelte: rövidesen változni fog a bírósági és a választójogi törvény is, ősszel pedig megkezdi munkáját az új alkotmányt előkészítő bizottság, amelynek feladata, hogy egy éven belül előkészítse a dokumentumot, amelynek hatálybaléptetéséről a polgárok népszavazáson dönthetnek majd.

Melléthei-Barna Márton annak a véleményének adott hangot, hogy az elmúlt négy ciklusban nem a kétharmados többség volt az igazi gond, hanem az, ahogy azzal nemcsak éltek, hanem visszaéltek. "Készült egy senki által nem támogatott alaptörvény", és "került egy báb a köztársasági elnöki pozícióba" - kezdett a példák sorolásába a képviselő.

Azt kifogásolta, hogy az elmúlt 16 évben rendre Fideszhez kötődő emberek kerültek pozícióba, nem szakmai alapon, hanem lojális vezetőként, "hű csatlósként".

Melléthei-Barna Márton jelezte: pártja a bábok, vazallusok leváltását ígérte, és ezt valósítja most meg, de céljuk a demokratikus intézmények hiteleségének helyreállítása éppúgy, mint az, hogy szakítsanak az előző kormányzat azon gyakorlatával, amely szerint a számára fontos jogszabályokat sarkalatosnak minősíti, pártkatonáit pedig betonoznak pozíciójukba.

A képviselői megbízatás hosszának korlátok közé szorításáról a politikus úgy nyilatkozott, a cél az, hogy "a politika időről időre megújuljon", mivel nem tartják kívánatosnak, "hogy az Országgyűlésnek örökös tagjai legyenek, akik a pártvezértől kapják a mandátumukat".

Hangsúlyozta: versenyjogászként a vetélkedés pártján áll, de azt gondolja, "bizonyos esetekben szükség van állami beavatkozásra a verseny helyreállítása érdekében". Arról beszélt, politikai megújulásra és szemléletváltásra van szükség, hogy a képviselők munkájukra ne megélhetésként, hanem szolgálatként tekintsenek.

Az Alkotmánybíróságra vonatkozó előírások változásáról Melléthei-Barna Márton úgy nyilatkozott: az "a jelenleginél nagyságrendekkel demokratikusabb szabályozásra tér vissza", és a módosítás egészen biztosan kiállja az európai értékrend és a jogállamiság próbáját.

A vagyonvisszaszerzés kapcsán kijelentette, már az Aranybulla is tiltotta, hogy az uralkodó vármegyéket vagy hasonló javakat "örökbe adjon", a demokratikus kormányzatnak pedig kötelessége minden törvényes eszközzel visszaszerezni az elveszett vagyont.

Egy ország várja azt, hogy az új hivatal visszaszerezze a bűnözőktől mindazt, amit elloptak. Mert itt, bizony, bűnözőkről van szó. Olyan emberekről, akik belenyúltak a közös kasszába. Ezek az emberek tolvajok, és ezen nem változtat az sem, hogy több-kevesebb sikerrel és hosszabb vagy rövidebb ideig együtt szotyiztak a díszpáholyban Orbán Viktorral - fogalmazott.

Gulyás Gergely, a Fidesz vezérszónoka kijelentette: ez a javaslat tárgyalásra alkalmatlan, a Fidesz ezért nem is ad be módosító javaslatot hozzá. Semmilyen formában nem tudnak asszisztálni hozzá, ezért csütörtökön tüntetnek ellene - közölte.

Úgy vélte, olyan javaslat van az Országgyűlés előtt, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa, mert 1990 óta mindig a nép dönthetett, hogy kiket akar az Országgyűlésbe küldeni, kiket akar kormányon látni, kiket ellenzékben. Magyarországon 1990 óta demokratikus körülmények voltak, a jogszabályok a demokrácia követelményeinek alapvetően megfeleltek - mondta.

A képviselő szerint a termőföld esetében óriási hiba a kétharmados védelem megszüntetése, ez ugyanis azt teszi lehetővé, hogy könnyen meggyengíthetnek egy olyan szabályozást, amely kizárja a külföldi termőföld-tulajdonszerzést. Itt indokolt lenne a kétharmados szabályozás fenntartása - vélekedett.

Azt is kifogásolta, hogy meglátása szerint az Alkotmánybíróságot lefejezik és szerzett jogokat vonnak el a bíráktól. A korhatár jövőbeli bevezetése ugyan lehetséges, de nem elfogadható olyan bírák esetében is bevezetni, akiket nem ilyen szabályozási keretben választottak meg - mondta.

Gulyás Gergely a 12 éves képviselői mandátumkorlátozással kapcsolatban kifejtette: ez a szabályozás csak az ellenzéki frakciókat érintené, a Tiszáét nem. Semmilyen nemzetközi jogi szabályozásnak nem felel meg, a demokratikus versenyt is torzítja - vélekedett.

Kiemelte: addig van demokrácia Magyarországon, amíg a választópolgárok döntik el, ki ülhet a parlamentben. Nem lehet a demokráciára hivatkozni, hiszen szűkítik a demokratikus szabályokat ezzel a szabályozással - közölte. Hozzátette: elfogadhatatlan és példátlan ez a korlátozás, egyetlen európai, jogállami példát sem tudnának hozni hasonlóra.

Hangsúlyozta: a javaslat "mélypontja" a köztársasági elnöki tisztséget érintő rész, ezek után aligha lehet beszélni arról, hogy az államfőnek méltósága van, bárki is legyen majd a következő betöltője e posztnak. Ez a döntés nem legitim, és a következő államfő legitimitása is megkérdőjelezhető lesz - mondta.

Úgy látja, a köztársasági elnöknek politikai felelőssége nincs, ezért hiába beszél a kormány arról, hogy az államfő milyen politikai hibákat követett el. Ez irreleváns, a politikai hibák nem szolgálhatnak indokul az eltávolításra - magyarázta.

Rétvári Bence (KDNP) kiemelte: tiltakozniuk kell az önkény kiépítése ellen, ezért tüntetnek csütörtökön a javaslat ellen.

Felvetette: ha a Fidesz valóban felszámolta a jogállamot, Magyar Péter miniszterelnök miért szavazott korábban többször is arra a rendszerre, amelyre most azt mondja, hogy nem volt jogállami rendszer?

Közölte: az expozéban az hangzott el, hogy meg kell erősíteni a végrehajtó hatalommal szembeni ellensúlyokat, mégis szinte mind lefejezik az ellensúlyokat megtestesítő intézményeket, hogy majd új embereket nevezzenek ki ezek élére. Ez éppen a meggyengítése és nem a megerősítése az ellensúlyoknak - fogalmazott.

Rétvári Bence kitért rá: az expozéban elhangzott a személyre szabott jogalkotás elítélése is, miközben a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetésére vonatkozó rész éppen ilyen, hiszen ez csak Sulyok Tamásra vonatkozik.

Úgy vélte, a javaslat nem áll összhangban az európai alkotmányos demokráciák jogelveivel, hiszen sehol sem távolítottak el így köztársasági elnököt vagy fejeztek le Alkotmánybíróságot.

A képviselő szerint a 12 éves képviselői mandátumkorlátozás Magyar Péter "személyes bosszúja".

Azt is kifogásolta, hogy eltörlik a vármegye és főispán megnevezést, ez ugyanis - meglátása szerint - az ezeréves magyar múlt megtagadása.

Juhász Hajnalka (KDNP) felszólalását úgy kezdte: jogállamisági szempontból Isten hozott mindenkit a kubai szocialista köztársaságban. Magyarország olyan "illusztris klubba" lép be jogállamisági szempontból az alaptörvény-módosítással, mint a Fülöp-szigetek, Botswana és Paraguay - hangoztatta.

Szerinte olyan intézkedések történnek, amelyek az elmúlt 100 évben egyetlen nyugati demokráciában nem voltak, amit most bevezetni készülnek, arra inkább a harmadik világban találni példákat.

Szóvá tette a miniszterelnöki megbízatás hosszának korlátozását, mondván, az EU-ban erre nincs példa, de Kubában és Botswanában igen. Úgy folytatta, nincs ismert eset az unióban az államfő alkotmány-módosítással történő leváltására sem. Szerinte Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltása után a kormányfő saját bábját fogja beültetni ebbe a pozícióba.

Juhász Hajnalka kitért arra is, hogy a nyugati demokráciákban sehol nem korlátozzák a parlamenti képviselők ciklusainak számát.

Úgy értékelt, a kormány "ezt a forgatókönyvet Brüsszellel közösen" írta, mert gyengül a parlament szerepe a szuverenitásvédelemben, és egy gyengébb parlament nehezebben tudja kontrollálni a kormány brüsszeli tárgyalásait is. Nem építhetnek jogállamot olyan eszközökkel, amelyek maguk is sértik a jogállamiságot - mondta.

Toroczkai László (Mi Hazánk) úgy fogalmazott, jogállamot nem lehet helyreállítani nem jogállami eszközökkel, demokráciát nem lehet helyreállítani diktatúrával.

Az ellenzéki politikus szerint a kormánypárt alkotmányos válságot idéz elő, jakobinus diktatúrát kezd építeni. A Tisza Párt saját bőrén fogja megtapasztalni, milyen őrültséget csinál - hangoztatta.

Szerinte Rákosi Mátyás tett olyanokat, mint amiket most a Tisza kitalált. Példaként említette, a vármegyék átnevezését megyékre, illetve 1948-ban Tildy Zoltán akkori köztársasági elnök politikai zsarolással, az alkotmányos rend megerőszakolásával történő elmozdítását.

Aggodalmát fejezte ki képviselői mandátumkorlátozás miatt. Azt mondta, bármikor, amikor úgy érzi, szívesen távozik önmagától, de egyre inkább úgy tűnik, hogy szükség van a parlamentben pártjára. Megjegyezte, a 12 éves korlát rá nem vonatkozik, még alig több mint négy éve képviselő.

A korlátozással kapcsolatban úgy értékelt, valójában a Tisza akarja eldönteni, kik lehetnek az Országgyűlésben. Szerinte a korrupciós problémákat sem oldja meg ez a módosítás, inkább erősíti azt, a korlátozás azonban jó lesz az oligarcháknak, a háttérben szálakat mozgató erőknek, bürokratáknak, bankároknak, nagyvállalkozóknak, Brüsszelnek.

Toroczkai László a köztársasági elnök elmozdításáról azt mondta, ezt erőszakkal, a jogállam sárba tiprásával nem lehet megtenni, és olyan precedenst teremtenek, ami bármikor visszaüthet. Véleménye szerint az új köztársasági elnök székébe a Tisza is egy bábot fog tenni.

Pártváltás van, kormányváltás volt, de ez semmiféleképpen nem rendszerváltás - fogalmazott.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal kapcsolatban azt mondta, hogy ha azt nem politikai bunkósbotként akarnák használni, lehetne egy jó dolog. A Kúriát és az Országos Bírósági Hivatalt érintő módosításokkal kapcsolatban sürgette a garanciák megteremtését, a politikai, gazdasági függetlenség biztosítását.

A frakcióvezető azzal sem értett egyet, hogy a jövőben nem kell majd kétharmados támogatással elfogadni a parlamentben a földtörvényt. Szerinte ez csökkenti magyar föld védelmét, kiszolgáltatottabbá teszi a gazdákat.

Közölte, ebben a formájában a Mi Hazánk elutasítja az alaptörvény-módosítást.

Gallai Gergely német nemzetiségi szószóló közölte: a magyarországi nemzetiségek bizottsága módosító javaslatot nyújt be az alaptörvény-módosításhoz, amelyben azt kezdeményezik, hogy erősítsék meg az ombudsman-helyettesek lehetőségeit, a jövőben a helyettesek kezdeményezésére is vizsgálhassa az Alkotmánybíróság a jogszabályok az alaptörvénnyel való összhangját, a helyettesek is alapjogvédelmi tevékenységet láthassanak el önállóan, és tevékenységükről évente számoljanak be az alapvető jogok biztosához hasonlóan az Országgyűlésnek.

Hangsúlyozta: alapvető társadalmi érdek, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes is önállóan felléphessen, és azonnali, hatékony intézkedéseket tehessen adminisztratív és döntési szűrők nélkül.

Jelezte: a hazai nemzetiségek hosszú távú célja az önálló nemzetiségi biztos intézményének helyreállítása.

Stumpf Péter (Tisza) úgy értékelt: az előző kormánytöbbség kivett két kifejezést - a vármegyét és a főispánt - a történelemkönyvekből, és "maffiaállam szimbólumává" tette ezeket. Szerinte így az emberek számára az előző rendszer és az önkény szimbólumává vált ez a két szó, ezért támogatják, hogy a kormány visszanevezze a vármegyét megyére és a főispánt pedig kormánymegbízottra.

Hangsúlyozta: komolyan veszik a rendszerváltást, és véget akarnak vetni a kiskirályok, főispánok korának, a "Fidesz hűbéri rendszerének".

A képviselői cikluskorláttal kapcsolatban azt mondta: bár ez Európában valóban példátlan lépés, de az, hogy mégis van rá igény, és széles a társadalmi támogatottsága, ítélet azok felett, akik eddig a parlament padsoraiban ültek.

Tuzson Bence (Fidesz) úgy értékelt: az alaptörvény tizenhetedik módosításával vízválasztóhoz érkeztek. A tiszás képviselőket arra figyelmeztette: most lehet, hogy azt gondolják, hogy a jót cselekednek, de néhány év múlva megbánják majd, hogy így szavaztak.

Úgy vélte: a tervezett módosítás elfogadásával az alaptörvény "az önkény alapokmányává válik".

A módosítások közül az egyik legsúlyosabbnak a jelenlegi államfő mandátumának megszüntetését nevezte, szerinte a kormánytöbbség azért módosítja az alaptörvényt, mert tudja, hogy a megfosztási eljárás végigviteléhez nincs meg a jogi alap.

Arra figyelmeztetett: a nyugati demokráciák történetében nincs példa egy államfő hasonló eltávolítására. A helyzetet többek között Tildy Zoltán köztársasági elnök 1948-as lemondatásához hasonlította, illetve példaként hozta még a venezuelai legfőbb ügyész 2018-as eltávolítását is.

Bírálta a képviselői mandátumot érintő időkorlát bevezetését is, szerinte ezzel az ellenzéki országgyűlési képviselők számát megfelezik. Hangsúlyozta: a kormánytöbbség arra nem kapott felhatalmazást, hogy meghatározza, hogy kit akar látni a parlamenti másik oldalán lévő padsorokban. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az alkotmánybírák mandátumának lerövidítésére Európában szintén nincsen példa.

Jakab Zsuzsanna (Tisza) azt hangsúlyozta: az alaptörvény 15 év alatt nem vált olyan alkotmányos alappá, ami képes lett volna betölteni feladatát, viszont "a hatalom kiszolgálója lett", az aktuális politikai érdekekhez igazodott, a politikai megosztottságot erősítette.

Ezért, jegyezte meg, új, társadalmi részvétel, érdemi szakmai vita és átlátható előkészítés eredményeként megalkotott alkotmányra van szüksége az országnak.

Hangsúlyozta, most olyan korrekciókat kell átvezetni, amelyek lehetővé teszik a jogszerű és független működés helyreállítását az átmenetileg szükséges legsürgetőbb korrekciók keresztülvitelével.

Felidézte: korábban sosem volt társadalmi egyeztetés az alaptörvényről, annak módosításáról, majd azt hangsúlyozta, valódi társadalmi részvételre van szükség, nem látszólagos, érdemi következmény nélküli nemzeti konzultációkra és a valóságot semmibe vevő orwelli kommunikációra.

A százmilliárd forintnál is nagyobb összeget felemésztő nemzeti konzultációkra utalva, ahol előre meghatározott politikai következményekhez építettek támogatói hátteret, kijelentette, "a Fidesz így tette bóvlivá a társadalmi párbeszédet".

Április 12. egy jogállami forradalom volt, az emberek tudták, hogy mire szavaznak, ismertek voltak a vállalásaink, egyik lényeges üzenetünk volt a társadalmi részvételiség biztosítása és a demokratikus jogállam helyreállítása - jelentette ki Jakab Zsuzsanna.

Hargitai János (KDNP) annak a véleményének adott hangot, hogy a forradalmi jogalkotás és a jogállamiság tisztelete ütközik ebben a javaslatban, az előbbi dominanciája mellett.

Úgy nyilatkozott: a kormánytöbbség számtalan helyen, lényeges kérdésekben, durva módon és forradalmi logikával kíván belenyúlni az alaptörvénybe, ami történik, az pedig kétségessé teszi a későbbi alkotmányozási szándék komolyságát.

Az alaptörvény tárgyalt módosítását határátlépésnek nevezve úgy nyilatkozott, a kormánypárti képviselők "már a ciklus vége felé szégyelleni fogják, amit itt ma elindítottak".

Hargitai János hangsúlyozta: a képviselői mandátum hosszának meghatározásával a választóikat, a demokratikus versenyt és a jogállami ellensúlyokat is korlátozni akarják.

Ezzel a 12 éves szabállyal a mindenkori pártarisztokráciát hozták helyzetbe - jelentette ki, felvetve, hogy a módosítás eredménye az lesz, a "mindenkori budaiak diktálnak az országnak".

Hargitai János szerint a változtatással "fontos és nagyon durva lépéseket tesznek" a közvagyon védelmét érintő kérdésekben és ennek örve alatt a magánvagyon totális ellenőrzésére tesznek kísérletet.

Hangsúlyozta: ahhoz gratulálna, ha azt a közvagyont akarnák visszaszerezni, ami "jogszerűtlenül került magánzsebekbe", de ebben az esetben nem erről van szó.

A képviselő felvetette: a módosítás megteremti egy a nemzetközi vállalatok felé mutató "jövedelem-átcsoportosítást" lehetőségét.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról úgy nyilatkozott, "ez az intézmény gondot fog okozni", mert magánvagyonokra jelent veszélyt.

Balla György (Fidesz) azt mondta: a mai nap a demokrácia vége és az önkény kezdete. Szégyen benyújtani egy ilyen alaptörvény-módosítást – jelentette ki.

Kifejtette: a Tisza érvelése szerint az előző kormány mindenhova a saját embereit ültette, de most a Tisza úgy akarja helyreállítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, hogy leváltja a mandátummal bíró vezetőket, és a saját embereit ülteti a helyükre.

Ha eddig nem volt demokrácia Magyarországon, hogy ülhetnek most a tiszás képviselők a parlamentben? – vetette fel.

Azt is mondta: ha igaz lenne mindaz, amit a Tisza a köztársasági elnökről állít, a megfosztás eljárásával el lehetne távolítani.

Balla György a képviselői mandátumkorlátozással kapcsolatban kijelentette: ilyenre nincs példa a demokráciákban.

Nacsa Lőrinc (KDNP) közölte: attól, hogy a Tiszának most többsége van, nem biztos, hogy igaza is van.

Közölte: a jelenleg hatályos alaptörvény több kiemelt jelentőségű területet sarkalatos törvényi védelem alá helyez, az ezekre vonatkozó szabályokat csak az Országgyűlés kétharmados többsége tudja módosítani. Ebből a körből kivennék a termőföld védelmet, holott a termőföld stratégiai nemzeti erőforrás, a nemzet közös öröksége – fogalmazott.

Úgy vélte, ha ez megtörténik, egy későbbi parlament lényegesen könnyebben változtathat a földszerzés feltételein.

Nacsa Lőrinc arról is beszélt, hogy maga a választás a mandátumkorlát, az emberek eldönthetik, hogy valaki képviselő legyen-e vagy sem. Nem három ciklusonként, hanem négyévenként van korlát a jelenlegi rendszerben, ez a legdemokratikusabb mandátumkorlát – vélekedett.

Szűcs Gábor (Fidesz) azt mondta, a választók valóban demokratikus felhatalmazást adtak a Tisza Pártnak, de nem antidemokratikus lépésekre. Attól, hogy valaki jól áll a közvélemény-kutatásokban, megnyeri a választást, nem lesz legitim minden, amit tesz. Hozzátette, 1933-ban Hitler megnyerte a választásokat, de utána nem volt minden legitim, amit csinált, ahogy Mussolini 1924-es választási győzelme után sem volt minden legitim.

Szerinte milliók választójogát korlátozzák azzal, hogy nem szavazhatnak arra, akire szeretnének, teljesen mindegy, hogy tiszás, vagy fideszes valaki.

Azokra a kritikákra reagálva, miszerint problémás, hogy a hatályos alaptörvényt egy iPaden írták, azt kérdezte: a laptop vagy az asztali számítógép demokratikusabb?

Simicskó István (KDNP) szerint nem helyes irány a bosszúból elkövetett jogalkotás, nem hiszi, hogy a mandátumkorlátozás jó dolog. Vannak általános jogelvek, ilyen a visszamenőleges hatály tilalma - hívta fel a figyelmet.

Hozzátette, legyen a lopott pénzek visszaszerzésére valami, de erre vannak meglévő állami szervek - a rendőrség, az adóhivatal - , amelyek jól működnek. Az ő felelősségüket csökkentik, ha egy új, "ÁVH-szerű" szervezetet hoznak létre - hangoztatta. A Legényanya című filmből idézve úgy fogalmazott: "Béláim, túltoltuk". Szerinte "nem kell túltolni", mindent megnyert a Tisza, "önök a királyok, a hősök", dolgozzanak tisztességesen, nem kell bosszúból jogalkotást csinálni. Térjünk vissza a normalitáshoz, jogállami keretekhez! - szólított fel.

Bóka János (Fidesz) szerint a Tisza a jogállamiságot a jogállamiság lebontása révén, a demokráciát pedig a demokrácia korlátozása révén akarja erősíteni. A törvény és a jog innentől senkit nem véd meg, mert azok átléphetők - mondta. Közölte, a képviselői mandátumok számának korlátozása az ország nemzetközi kötelezettségeit is sérti, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát, valamint az emberi jogok egyezményének kiegészítő jegyzőkönyvét. A köztársasági elnök elmozdítása szerinte nem csupán ellentétes az európai jogállami standardokkal, hanem az visszaélés az alaptörvény-módosítás címkéjével, ugyanis semmilyen a jövőben alkalmazandó szabályt nem határoz meg. Ez egy konkrét személyi döntés - rögzítette, azt tudakolva, a kormány kéri-e, illetve megvárja-e a Velencei Bizottság véleményét erről. A vagyonvisszaszerzési hivatallal kapcsolatban azt mondta, semmi okuk azt hinni, hogy az nem politikai rendőrség lesz. Ha a Tiszának a korrupció elleni küzdelem lenne fontos, akkor a rendelkezésre álló intézményrendszert erősítették volna meg - közölte. Úgy összegzett, "Magyarország államformája ennek az alaptörvény-módosításnak a hatályba lépésével abszurdisztánná alakul át, én ehhez nem kívánok asszisztálni".

Görög Márta igazságügyi miniszter a vitában elhangzottakra reagálva átmenetinek, egyszerinek, szükségesnek és arányosnak nevezte az alaptörvény-módosításba foglalt intézkedéseket.

A fideszes és KDNP-s képviselőknek a kormányt önkénnyel vádoló megjegyzéseire úgy reagált: az alaptörvény mostani módosításának nincsen olyan pontja, amely a Tisza választási programjában ne jelent volna meg. Innentől kezdve az Országgyűlésnek és a kormánynak nemcsak joga, hanem kötelessége is végigvinni azt a felhatalmazáson alapuló döntést, amit a választás során az állampolgárok meghoztak - rögzítette.

Emlékeztetett: a Magyarország ellen indult hetes cikkes eljárás kapcsán az Európai Parlament egy 2022-es állásfoglalásában azt írta, hogy Magyarországon egy választásos önkényuralom hibrid rezsimje valósul meg.

Hangsúlyozta: a magyar emberek egy emberséges, igazságos, a jogállamiság mentén működő, egymásra odafigyelő és derűs Magyarországot szeretnének.

A jelenlegi alkotmányos helyzetet egy olyan házhoz hasonlította, amelynek tetejéről lefújta a szél a cserepeket és a gerendája is megbicsaklott. Szerinte a most benyújtott alaptörvény-módosítással befoltozzák a tetőt, de tudják, hogy megingott az alap és repedezik a fal, és ezt szerinte ezt egy inkluzív alkotmányozási folyamattal rendezik majd.

A köztársasági elnök mandátumáról szólva kiemelte: a köztársasági elnöki intézménnyel kapcsolatos társadalmi közbizalom "teljes egészében megbicsaklott", ezért ha azt nézik, mihez fűződik nagyobb társadalmi érdek, a mandátumbiztonsághoz, avagy az alkotmányos demokrácia és a jogállamiság helyreállításához, akkor egyértelmű a válasz.

Kincse Csongor (Tisza) úgy vélte: azzal, hogy a fideszes és a KDNP-s képviselők sokévnyi rendeleti kormányzás után most diktatúrát és önkényt kiáltanak, valójában saját hibáikat akarják másokra projektálni, mert legbelül érzik, mit tettek az országgal az elmúlt 16 évben.

Szűcs Gábor (Fidesz) az igazságügyi miniszter felszólalására reagálva azt mondta: elhiszi, hogy a Tisza emberséges, derűs Magyarországot akar építeni, csak szólni kellene Magyar Péter miniszterelnöknek is, aki a pulpitusról "üvöltözik közjogi méltóságokkal". Kitért arra is: a hetes cikkelyes eljárás szerint Magyarország április 12-én még diktatúra volt, majd eltelt három nap, és Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke már azt nyilatkozta, hogy ezt Magyarországgal szemben meg kéne szüntetni, holott még semmilyen törvényalkotás nem történt. Szerinte ez bizonyítja az eljárás politikai motiváltságát.

Görög Márta miniszter erre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy az eljárás 2018-ben indult Magyarország ellen, a mostani kormányváltást követően pedig számos olyan intézkedést hoztak meg, amely a hetes cikkely szerinti eljárás megszüntetéséhez kapcsolódik.

Vitályos Eszter (Fidesz) azt vetette fel: a törvénycsomag preambuluma a jogállami demokrácia helyreállításáról beszél, de a szöveg alapján ez "határozott és igencsak erőszakos lépés az önkényuralom irányába". Mindez szerinte egy politikailag rugalmasan alakítható ügymenetet jelent, egyre kevesebb valódi fékkel és ellensúllyal, amire egésze biztosan nem kapott felhatalmazást a kormányoldal a választóktól. A képviselő kiemelte: közjogi indoka nincsen annak, hogy lezárják egy demokratikusan megválasztott államfő mandátumát, a mandátumhossz maximálása kapcsán pedig arról beszélt, hogy a plurális demokrácia lényege nem az, hogy meghatározzák, valaki meddig választható képviselőnek, hanem a választópolgárok szabad döntése. Úgy nyilatkozott: ez a megoldás éles ellentétben áll a népszuverenitás elvével, hiszen az történik, hogy "kizárják és kiiktatják a választás versenyéből a politikai ellenfeleiket", az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályok miatt pedig "egyszeri politikai döntéssorozat foglya lehet" az alkotmány felett őrködő szerv. Vitályos Eszter aggályosnak nevezte a vagyonvisszaszerzési hivatal gondolatét, mondván, a mögött "sokakban sejlik fel az egykori ÁVH réme, és annak a reményének adott hangot, hogy "nem akarják visszahozni a tízmillió házmester országát". Bírálta a sarkalatos törvények számának drasztikus csökkentését, felvetve, mi indokolja, hogy ki akarják venni ebből a körből a nemzeti vagyonról szóló törvényt. 

Ez egyenes út a weimarizálódás irányába - jelentette ki a törvényjavaslatról szólva Orbán Balázs (Fidesz), aki azt hangsúlyozta: ha az abban szereplő módon mentik fel Sulyok Tamás államfőt, bárkit választanak is a helyére, az "közjogilag hibás lesz", bármit csinálnak is, és megkérdőjelezhetővé válik az új köztársasági elnök minden döntése. Lehet, hogy egy évtizedig tartó közjogi válságot szabadítanak rá Magyarországra - fogalmazott. Hangsúlyozta: a köztársasági elnök mandátumának megszüntetése "konkrét személyi döntés, nem egy norma", amit az alkotmányos eljárási rendet megkerülve próbálnak az alaptörvénybe emelni, noha attól az még nem válik sem alkotmányossá, sem jogállamivá, sem elfogadhatóvá. Orbán Balázs úgy nyilatkozott: hatalmas bizonytalanságot okozna a köztársasági elnök eltávolítása, akárcsak az, ha megszüntetik a Költségvetési tanács vétójogát a büdzsé elfogadási folyamatában. Utóbbi kapcsán megjegyezte: több mint felelőtlenség kiiktatni az előttünk álló, nehézségeket hozó, ezért privatizációval és megszorításokkal fenyegető időszakban a költségvetési tanács ellenőrző szerepét.

Görög Márta igazságügyi miniszter azt mondta: az alaptörvény-módosítás arról szól, hogy helyre kell állítani a fékek és ellensúlyok rendszerét, most vannak átmeneti szabályok, majd jön egy inkluzívabb alkotmányozási folyamat. Ősszel elindul ez a nagyon alapos folyamat, amelybe mindenkit bevonnak, de vannak feladatok, amelyeket addig is el kell végezni - közölte. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatallal kapcsolatban elmondta: a szabályozás úgy van felépítve, hogy nem tud tízmillió házmester országává válni Magyarország.

Szalai Piroska (Fidesz) kifejtette: nem kellene visszamenőleges hatályú jogalkotást alkalmazni, hiszen ezzel önkényt valósítanak meg. A választhatóság korlátozásának semmi köze a közélet megújításához - jelentette ki.

Takács Árpád (Fidesz) szerint el fog bukni az alaptörvény-módosítás a nemzetközi szervezetek előtt. Kifejtette, a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya tiltja az észszerűtlen korlátozásokat, így a képviselői mandátumok számának korlátozását. Nem hiszi - folytatta -, hogy a Tisza szavazói úgy akarták kifejezni önmagukat, hogy saját döntésükben is korlátozva lesznek a jövőben. Hozzátette, ez az önkény kiépítése, álságos jogalkotás, az aktuális ellenzék megsemmisítését célozza.

Az ellenzéki képviselő szerint a Tisza ötven nap alatt eljutott oda, hogy a Rákosi-korszakot meghaladó módon alkotmányos szinten korlátozza a választójogot. Mi a cél? Magyarország kísérleti telep? - kérdezte, azon véleményét hangoztatva, hogy a brüsszeli birodalmi törekvések miatt a nemzeti parlamentek leépítése kezdődik meg mesterséges módon. Szerinte a Tisza lépésről lépésre bontja le a jogállamot, dobja sutba a demokratikus értékeket, senki sincs biztonságban, bárkit meg lehet alázni.

Hidvéghi Balázs (Fidesz) úgy fogalmazott, hogy a javaslatcsomag nem más, mint "az önkény alkotmányba foglalása". A felszólaló megjegyezte, hogy az indítvány egyetlen mondattal szünteti meg a köztársasági elnök mandátumát. Ez önkényes, személyre szabott politikai eltávolítás - jelentette ki a politikus. Az országgyűlési képviselői mandátum időtartamának maximálásáról úgy vélekedett, hogy a lépés korlátozza a választói döntési szabadságot. A vármegyék és a főispánok ezredéves magyar kifejezések és fogalmak, miért kell ezektől megszabadulni? - kérdezte a felszólaló.

Hegedűs Barbara (Fidesz) közölte, hogy nem egyszerűen egy újabb alaptörvény-módosításról vitáznak, hanem arról döntenek, hogy Magyarország továbbra is "jogállam kíván-e maradni, vagy végképp átlép egy olyan rendszerbe, ahol a politikai többség számára már semmilyen alkotmányos korlát nem létezik". A jogállam nem attól létezik, hogy vannak törvények, hanem attól, hogy a hatalom sem állhat a jog felett - érvelt. A köztársasági elnököt egyetlen mondattal távolítják el - mondta, egyúttal megkérdezte, azt gondolják-e, hogy innen kezdve a köztársasági elnök stabilitása, jogköre, megbízhatósága garantálva lesz?

Görög Márta igazságügyi miniszter az elhangzottakra reagálva azt mondta: 2010-ben, amikor a Fidesz átvette a hatalmat, működő alkotmányos demokrácia volt Magyarországon. Ezt az alkotmányos rendet 2010-ben a Fidesz azonnal elkezdte "szalámizni". A folyamat első lépéseként megváltoztatták a bírójelölés szabályait, hogy a Fidesznek kedvező legyen az Alkotmánybíróság összetétele, majd jogintézményről jogintézményre lebontották a jogállamiságot. Ezért most a módosító javaslatban szereplő átmeneti szabályozással szükséges helyreállítani azt. Arra a kritikára, hogy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ezentúl "bárkinél kopogtathat", azt felelte, hogy az alaptörvényből és a hivatalról szóló, később beterjesztésre kerülő törvényjavaslatból sem lehet ilyet kiolvasni. Egyrészt csak a jogellenesen megszerzett közvagyonról van szó, másrészt eljárási garanciák kerültek a törvényjavaslatba. Arra a bírálatra, hogy a társadalmi egyeztetés csupán öt napig tartott, szemben azzal, amit a Tisza a kampányban ígért, úgy reagált: a kritika megfogalmazói összemossák a mostani javaslatot megelőző egyeztetést azzal, amit az alkotmányozási folyamattal kapcsolatban ígértek. A vonatkozó jogszabályi háttér alapján alaptörvény-módosításhoz nem szükséges társadalmi egyeztetés. A véleményezést társadalmi párbeszédnek hívták, és fontosnak tartották, hogy már erről az azonnal szükséges és arányos átmeneti szabályozásról is legyen társadalmi diskurzus. A társadalmi diskurzus második lépcsője az alkotmányozási folyamatnál fog megkezdődni, és az lesz az, amit a kampány során a Tisza ígért.

Pócs János (Fidesz) az alaptörvény-módosítás ellen meghirdetett csütörtöki tüntetésen való részvételre buzdította a tiszás képviselőket is, hangsúlyozva, hogy róluk is szól a rendezvény, amelynek célja, hogy megállítsák Magyar Péter egyszemélyes önkényuralmát. A miniszterelnök ugyanis, aki piedesztálra emelte a képviselőket, bármikor le is taszítja őket onnan. Magyar Péter önkényuralma azt jelenti, hogy mindent egyedül ő dönt el, így azt is ő fogja eldönteni, hogy a választópolgárok legközelebb szavazhatnak-e Önökre - jelezte a kormánypárti képviselőknek. Azt is mondta, akkor lennének igazak a Tisza érvei, hogy az alkotmányos rend helyreállításához van szükség az alaptörvény-módosításra, ha ötödjére is a Fidesz nyerte volna meg a választásokat.

Rost Andrea (Tisza) ügyrendi felszólalásra jelentkezett, és beszámolt arról, hogy a közmédia képernyője elsötétült, amit a kormánypárti képviselők felállva, tapssal fogadtak. Az ülést vezető Vitályos Eszter jelezte, a felszólalás nem minősül ügyrendi felszólalásnak.

Koncz Zsófia (Fidesz) azt mondta: az új Tisza-kormány kormányzása első ötven napjában mind az aktív, mind passzív választói jogot korlátozza, és noha arra hivatkoznak, hogy erre kaptak felhatalmazást, a visszamenőleges hatály tekintetében ez biztosan nem igaz. Azt is hangsúlyozta: a köztársasági elnök mandátumának megszüntetése klasszikus személyre szabott jogalkotás, a javaslat ugyanis nem általános, jövőre néző semleges szabályt alkot, hanem egy konkrét, hivatalban lévő közjogi tisztségviselő megbízatását szünteti meg. A jogszabály egyetlen emberre, Sulyok Tamásra vonatkozik. Márpedig a jogállam egyik legalapvetőbb követelménye, hogy a jogalkotó általános szabályokat alkosson, ne pedig konkrét személyek sorsáról döntsön normatív formában. Az alkotmánybírók korhatárának 70 évre módosításával kapcsolatban ugyancsak a visszamenőlegességet kritizálta, jelezve, így, hogy a jelenlegi bírókra alkalmazzák, a cél a jelenlegi testület átrendezése. Az országgyűlési képviselők újraválaszthatóságának korlátozásával, amit ugyancsak visszamenőleges hatállyal vezetnek be, a politikai ellenfeleiket akarják lefejezni - mondta.

Zsigó Róbert (Fidesz) arról beszélt, hogy az alaptörvény-módosítás az alkotmányos demokrácia, a jogállam végét és az önkényuralom kezdetét jelenti Magyarországon. Felidézte, hogy ez a tizedik parlamenti ciklus, hatodszor van kétharmados többsége egy pártnak, de még senki sem kísérelte meg sem az államfőt, sem az Alkotmánybíróság elnökét, sem az alkotmánybírókat eltávolítani, vagy a képviselők megválaszthatóságát korlátozni. A köztársasági elnöki intézmény megszűnik önálló közjogi intézmény lenni, a parlamenti többség zsákmányává válik - mutatott rá. Értékelése szerint az alaptörvény-módosítás előkészíti az ország kifosztását. Példaként a termőföld sarkalatos védelmét megszüntető passzust emelte ki, hozzátéve: indokolt, hogy a földre vonatkozó szabályok erősebb, alkotmányos védelem alatt álljanak.

Takács Péter (Fidesz) - utalva az M1 és a Kossuth Rádió keddi elsötétítésére - azt javasolta, hogy nyomják le az M4-et is a focivébé idején, annak lenne drámai hatása. Európára hivatkoznak, nagyon szép dolog, de egyetlen országban sincs cikluskorlátozás - jegyezte meg. Logikai bukfencnek nevezte a választójog kiszélesítéseként és pozitív diszkriminációként bemutatni a választójog durva korlátozását. Ezen érvrendszer mentén, a szólásszabadság és a gyülekezési jog kiszélesítéseként tiltsák be a csütörtökre összehívott tüntetésüket - vetette fel.

Bujdosó Andrea (Tisza) szürreálisként jellemezte az elmúlt mintegy nyolc órát. Ötven felszólalásuk volt az ellenzéki képviselőknek, ezek során szerinte rengeteg elszólás volt. Arra szólította fel a Fidesz képviselőit, hogy ne próbálják megosztani a Tisza-frakciót.

(MTI nyomán)