A problémák nem újkeletűek: bővebbenolvashat róla a képen látható könyvben.500 Ft-ért rendelhető: www.emesealma.hu
A valaha szebb napokat látott Magyar Igazság és Élet Pártjában ismét lázadás tört ki a Csurka István elnökkel és pártot ténylegesen irányító élettársával, Papolczyné Balla Gizellával szemben. A Kuruc.info-hoz a reformer MIÉP-esek eljuttatták annak a petíciónak a szövegét, amelynek megírásával a budapesti alapszervezetek kiásták a csatabárdot a pártot a sikertelenség és a terror légkörében tartó „megélhetési duóval” szemben.

Az alább olvasható nyilatkozatot aláírta a még mûködő 16 budapesti MIÉP-szervezetből tizenháromnak a vezetője, valamint a párt fővárosi elnökeként Szabó István is. A kimaradó háromból kettő nem volt jelen a határozathozatalkor, és csak egy helyi vezető nem értett egyet magával a petíció tartalmával: a hatfős XVI. kerületi szervezet elnöke, Raisz Miklós. A párt bázisának mindig is Budapest számított, jelenleg ezen kívül Pest és Heves megyében mûködik a MIÉP, előbbi szintén támogatja a reformtörekvéseket.

Diplomatikusan megfogalmazott kívánalmaik mögött valójában az áll, hogy az elvileg márciusban sorra kerülő tisztújításon a 73. életévének végén járó Csurkát ismét megpróbálják „nyugdíjazni”: tiszteletbeli elnöki pozíciót javasolnak neki. Abban viszont még a reformerek közt sincs egyetértés, utána hogyan tovább. Ráadásul Papolczyné eltávolítása ha lehet, még nagyobb falatnak tûnik. A leszámolás pedig ismét megkezdődött: a lenti levél megszületése után a fővárosi MIÉP-elnök feleségét kirúgta munkaadója, a Magyar Fórum kiadóhivatala, bár Szabó István szerint nincs összefüggés a kettő közt. Egyes reformerek azt szeretnék, ha a tisztújítást megelőzné egy előre mutató vita, amire a diktatórikusan levezetett kongresszusokon nem szoktak lehetőséget biztosítani.
Kuruc.info - Geréb Mátyás
Tisztelt Elnök Úr, Elnökség!

A MIÉP budapesti elnökeivel az elmúlt hónapban komoly vitákat folytattunk, hogy miért veszítettük el választóinkat, tagságunk nagy részét. A 2006. előtti két időközi országgyûlési választáson sem szerepeltünk 5% felett. Többször kértem beszámolót (véleményt) az elnököktől, de a pártunkban eluralkodó bizalmatlanság és félelem miatt csak az utolsó beszámolók voltak őszinték és feltáróak. Több kerületi elnök a beszámoló átadásakor hozzáfûzte, „lehet, hogy ezért most kirúgnak”, de akkor is vállalja a leírtakat. A vita során erre a problémára is kitértem. Az Országos Becsületbíróság elnöke is megerősítette az elnököket abban, hogy amíg ezek az észrevételek jobbító, a párt érdekeit nem sértő szándékúak, és nem megy ki a pártból, addig a leírtak nem becsületbírósági ügyek. Az itt leírtak az én megítélésem szerint is olyan észrevételeket tartalmaznak, amelyekkel teljes mértékben egyetértek. Az elnökökkel való megbeszélésen meg is állapodtunk, hogy aki egyetért a felmerült kérdésekkel, megállapításokkal, felvetésekkel, aláírásával hitelesíti azt. Pontokba próbáltuk összeszedni az alapvető problémákat, minden olyan szöveg mellőzésével, ami a párttal vagy személyekkel szemben rosszindulatot sejtet az aláírók részéről.

1./ Készül vagy készült-e elemzés az Elnök Úr, illetve az Elnökség részéről a sikertelenség vélhető vagy valós okairól?

2./ A természetes ellenzéki mivoltunkból fakadó kritikus nemzeti gondolat továbbadása mi módon lehetséges? Más pártokhoz (MDF, Fidesz, Jobbik) fûződő kapcsolat elemzése megtörtént-e?

3./ A MIÉP stabilizálása és ezáltal nemzetmegmentő mondandónk célba juttatása a magyar politikai életben esélytelen addig, amíg vezetői szinten alap- és felépítmény szempontjából szervezetileg és a kommunikációt illetően sem mûködünk pártszerûen. Ehhez viszont radikális változásra van szükség a párton belül.
- Nem mûködik, nem tölti be szerepét évek óta a MIÉP választmánya, amely alapszabályunk szerint a párt legfőbb politikai tanácskozó és döntéshozó testülete lenne
- A Becsületbíróságok nem mûködnek rendeltetésszerûen
- Nincs a tagságunk által megismerhető, kidolgozott mûködési alapszabályzatunk, melyhez konkrét ügyekben igazodni lehetne
- Nincsenek meghatározva a különböző vezetői tisztségeket betöltő személyek feladat- és hatáskörei (számon kérhetőség, meddig terjed a felelősség)
- Nincs kidolgozott, a szervezetek alapmûködését biztosító, meghatározott feltételrendszer
- A párt a jelenlegi, nem kedvező helyzetében konkrétan mit tud biztosítani az alapmûködésekhez?
- Mire alapozhatjuk fennmaradásunkat?
- A Harmadik Út, mint párt további mûködése miben áll?

4./ A sikertelenség politikai hatásai még a legaktívabb tagjainkat is elbizonytalanították. A tagság elöregedett, fiatalokat pedig a jelen politikai helyzetben igen nehéz toborozni, hiszen a Fidesz, a Jobbik pillanatnyilag több lehetőséget biztosít számukra (médiaszereplés, egzisztencia, láthatóság). A fiatalok pár hónapos tagság után eltávolodnak tőlünk. Eszköztelenség hiányában megunják a tehetetlenséget és a tétlenséget, úgy érzik, hogy csak kritikát kapnak, de igazi irányítást nem, a pártmûködésbe nem vonják be őket.

5./ Az elmúlt idők vesztes választásainak stratégiai szervezetlensége, kampányaink hiányosságai is hozzájárultak a sikertelenséghez. A helyi szervezetek (vidék-Budapest) hasonló stratégiával, de összehangoltság nélkül mûködtek. Regionális politizálás szükséges.

6./ Az Országos Elnökség megválasztott tagjai nem teljesítették a rájuk bízott feladataikat (vagy nem tudták teljesíteni). A Párt hierarchikus mûködésének majdnem teljes hiánya is gondot okozott. Nem lehet egy pártot legalsó szinttől a legmagasabbig kézi vezérléssel irányítani, mert így óhatatlanul az elkövetett hibák komoly ellentétek forrásává válnak. A Párt alapjaiban véve sohasem fordított kellő és megfelelő figyelmet a pártépítésre, a megfelelő személyek kiválasztására.
Továbbképzéseket kellene tartani a pártépítés gyakorlatáról. Ez különösen fontos most, amikor pénzügyileg és más vonalon is eszköztelenné vált a Párt. Meggyőződésünk, hogy újjá lehet szervezni pártunkat, minden nehézség ellenére is.

7./ Meg kellene szólítani a Párt érdekeit szem előtt tartó, a magyarságért tenni akarókat, a nemzeti magyar érzelmû értelmiséget, hogyan és miképpen látják a MIÉP jelenlegi politikai szerepét.

8./ Ennyi súlyos kudarc után, ami érte a pártot, jobban kellene hinni és bízni a csekély létszámban megmaradt tagságnak. Azok akik ezek után is kitartanak a MIÉP mellett nevezhető kemény magnak, megérdemlik, hogy meghallgassák és odafigyeljenek a véleményükre. Ezek az emberek- tagok nyilvánvaló, hogy jobbító szándékkal mondják el véleményeiket. Sokszor nagyon értékesek a gondolataik, ötleteik vannak, amiket nem volna szabad figyelmen kívül hagyni.

9./ Kérjük az Elnök Urat és az Elnökséget, hogy a lehető legrövidebb időn belül a fent említett problémákra adjanak választ.

A fent említett problémákkal egyetértek, melyet aláírásommal hitelesítek a 3. oldalon.

Köszönettel:

Budapest, 2006. december 12.

Szabó István Pál
MIÉP Budapesti Elnök