Tetvesedést megszüntető munkacsoportot hozott létre Miskolcon a Települések Megmaradásáért Egyesület tavaly november 4-én, mivel olyan információhoz jutott, hogy a város iskoláinak 80 százaléka fertőzött. Szemes István elnök azt mondta a HVG-nek: megkeresésükre a hivatalos adatokat kezelő ÁNTSZ és a Miskolci Egyesített Bölcsőde és Egészségügyi Szolgálat (MEBESZ) nem volt hajlandó semmilyen adatközlésre. Emiatt az egyesület pert indított az ÁNTSZ ellen, amit a bíróság azért szüntetett meg, mert ebben az ügyben most már a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal az illetékes.

Ezt követően a városban a védőnők körlevelet kaptak Balog Ildikó MEBESZ-vezetőtől, amelyben az áll, hogy önkormányzati utasításra nem szolgáltathatnak adatokat az egyre növekvő tetvesedésről. Addigra azonban az egyesület tagjai, szimpatizánsai, iskolai védőnők, orvosok és pedagógusok adatai alapján már elkészült a felmérés. Öt intézményt vettek górcső alá, amelyek mindegyikében találtak vérszívót a tanulók fejében. Volt, amelyikben „csak” 14 gyereknél, míg a másik szélsőség 63 fő volt. Ezután önkéntesekből álló csoportot szervezett az egyesület és felajánlották önzetlen segítségüket a probléma kezelésére. A városházáról erre lényegében azt közölték az egyesület vezetőjével, hogy nincs szükség a munkájukra, és ne számítsanak önkormányzati együttműködésre.

Az Országos Epidemiológiai Központ minden évben elkészíti a tetvesedési adatokról szóló statisztikát, ami szerint 2010-ben a fővárosban és Pest megyében volt viszonylagosan a legjobb a helyzet, mivel ott a vizsgálatok során az óvodások 0,7 és az iskolások 0,9 százalékának a hajában fedeztek fel élősködőt. A legrosszabb mutatókkal az Észak-Alföldi térség – Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg – rendelkezett, ahol az iskolákban 2,4, az óvodákban 1,5 százalék volt a tetvesedési arány.

Tavaly a Borsodot is magába foglaló Észak-magyarországi régióban 1,9 százalék volt az iskolában és 1,3 százalék az óvodákban feltárt fertőzéses mutató. Szemes István szerint viszont ennél már sokkal rosszabb a helyzet.

A 3-4 mm hosszú élősködő szaporodása rendkívül gyorsan történik, hiszen a hajtövekre lerakott mintegy 200 serkéből 6-8 nap alatt kelnek ki a rovarok. A serkék eltávolítása sem egyszerű, mert a kifejlett rovar cementszerű anyagba rakja le a serkét, amiket nem lehet kifésülni, sőt lemosni sem. Egyedüli megoldás a hajszálak textíliával történő lehúzása. A rovarok napi 6-12 alkalommal szívják az ember vérét úgy, hogy csak percek múlva kezdődik a viszketés. A 2011/2012-es tanévben kiemelt feladat a fejtetvesség elleni küzdelem fokozása és a visszafertőződés lehetőségének a csökkentése a gyermekkollektívákban – közölte dr. Wernigg Róbert, a Heves Megyei Kormányhivatal Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat főorvosa.

Az 1997. évi egészségügyi törvény kimondja, hogy a test felszínén élősködő ízeltlábúak irtása, a ruhanemű fertőtlenítése az érintett, illetve közvetlen képviselőjének a feladata. Amennyiben ennek nem tesznek eleget, akkor az egészségügy szakemberei végzik el ezt a munkát. Nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre, ezért a tanévkezdés után szülői értekezleten tartottak a védőnők felvilágosító előadást. Heves megyében elektronikus körlevélben hívták fel az iskola-egészségügyben dolgozók és a polgármesterek figyelmét a fejtetvesség elleni küzdelem fokozására, amihez gyakorlati tanácsokat is mellékeltek. Szeptember-november hónapokban 60 624 tetvességi vizsgálat történt és 1174 esetben találtak fejtetvet. Közülük 477 személy esetében a kezelést is elvégezték. A legmagasabb előfordulási arány Heves és Füzesabony körzetében mutatkozott, a legalacsonyabb pedig Gyöngyös és Hatvan térségében. A fejtetvesség mértéke 2010-ben 1,88 százalék volt, ebből 1,9 százalékot az iskolákban regisztráltak. A főorvos hangsúlyozta: a személykezeléshez szükséges irtószer beszerzése elsősorban a szülő feladata, de az önkormányzatoknak és egészségügyi szerveknek is kiemelt kötelessége. A megyében idén a kormányhivatal biztosította a tetűirtó szert.

A fejtetvesség országon belül 20-25 éves periódusokban növekszik, legutóbb a ’70-es és ’80-as években okozott komoly gondot. Télen gyakoribb, mert például sapkacserével is átvihető. A megyében az elmúlt évben 1,3 százalék volt az óvodákban és 1,9 százalék az iskolákban a tetvesedési arány, ami ebben a tanévben óvodák esetében 2,4 százalékra, az iskolákban pedig 3,2 százalékra nőtt. Szeptember-november hónapokban 1214 intézményben 130 ezer vizsgálat történt – tájékoztat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Járványügyi Osztályától.

A tetvességi helyzet alakulásától függően a tisztiorvos elrendelheti a vizsgálatok gyakoribb végzését is. A fejtetvek irtása aránylag egyszerű feladat, ha abban minden érintett együttműködik. Az egészségügyi törvény és a járványügyi rendelet előírja, hogy minden iskolának és óvodának személykezelésre alkalmas irtószerrel kell rendelkeznie. A szociálisan rászorult szülők részére egy szűrővizsgálat után az otthoni kezeléshez szükséges készítményt a tisztiorvosi szolgálat biztosítja. A tetvetlenítést kiterjesztik a tetvesnek talált személy környezetére is, ám hangsúlyozzák, hogy a leghatékonyabb megelőzés a szülői gondoskodás. Időről időre át kell vizsgálni a gyerek haját, hogy nincs-e benne tetű vagy serke. Fejtetűvel bárki megfertőződhet akár egy tömegközlekedési eszközön vagy tömegben is, ami nem szégyen, de nem kezelni már felelőtlenség. A gyógyszertárakban kapható tetűirtó hajszeszek alkalmasak a fertőzés azonnali megszüntetésére és a megelőzésre is – hívták fel a figyelmet a megoldásra.

Egy borsodi iskolaorvos öt intézményben látja el a feladatot, és visszaemlékszik azokra az időkre, amikor az a gyerek, akinek a hajában tetűt találtak, addig nem mehetett közösségbe, amíg „tiszta” nem lett. A jelenlegi törvények erre nem adnak lehetőséget. Az általa felügyelt intézmények mindegyikében félévente 20-60 tanulónál találnak hajtetvet. Komoly előrelépésnek tartja, hogy a közelmúltban sikerült közös fórumot rendezni az ÁNTSZ, a védőnők és a családsegítő szolgálat részvételével, ahol megállapították, hogy a családsegítő túlságosan megbízik a felnőttekben. Az iskolaorvosok azt kérték, hogy a tisztiorvosi szolgálat és a családsegítő munkatársai a tetves gyerek családjában is végezzék el a komplex kezelést, mert csak ez hozhat előrelépést a tetvesedés visszaszorításában.

Miskolc egyik leglepusztultabb városrészének pedagógusa is a családra vezeti le a problémát. Különösen az alsó tagozatos tanulók fertőzöttek a vasgyár térségében, mert a szülők nem fertőtlenítenek, elmaradnak a forró vizes ágyneműmosások, és így gondtalanul szaporodhatnak a vérszívók. A tetvesedés ellenőrzése után írásban tájékoztatják a szülőt az eredményről, ám az értesítést a gyerek sok esetben haza sem viszi.

Balázs Károlyné a Bábonyi-bércen lakik, és egyre több szülő keresi fel panaszával. A Miskolc Megmaradásáért Egyesület tagjaként sokan ismerik a környezetéből, és tudatják vele a tetvesedési helyzetet. A közelükben működő általános iskolában az említett térség gyerekei tanulnak, és sokan érkeznek haza tetves fejjel az intézményből. A Bábonyi-bércen számos család él egykori hétvégi házakban, nem ritkán 15-20 személy zsúfolódik össze egy-két kis szobában. A tisztálkodási lehetőség minimális, vagyis adott a táptalaj a fertőzésekhez.

A lap meg akarta szólaltatni ezzel kapcsolatban a két legnagyobb borsodi város, Miskolc és Ózd néhány intézményvezetőjét, de egyöntetűen elzárkóztak attól, hogy nevük és véleményük bárhol megjelenjen.

(HVG nyomán)

Kapcsolódó: Egyre több a rühes cigány Borsodban