Köztudott, hogy a cukorbetegségnek késői szövődményei alakulhatnak ki, amit nem sokan úsznak meg közülünk életük során. Ilyenek például az érszűkület, a vakság, a veseelégtelenség, stb. Ezek ellen, hogy létrejöttüket gátolják, még az inzulinon felül, különféle gyógyszereket kell szedni idővel, életünk végéig, mert ha nem így tennénk, akkor elég hamar súlyos bajaink lennének, megvakulnánk, amputálnák a végtagjainkat, valamint járhatnánk dialízisre (persze ezek sokakkal így is megtörténnek).

1. Ezekről a bizonyos szövődménygátló gyógyszerekről levették a támogatást. Receptkötelesek, de 100%-ot kell fizetni. Néhány példa:

DOXIUM – érszövődmény ellen, napi egy darabbal (ami inkább több szokott lenni) számolva: 3.900,-Ft/hó (természetesen TEVA-termék és a kiváltó gyógyszer sem támogatott!),

DIOVAN HCT – veseszövődmény ellen, napi egy darabbal: 3.200,-Ft/hó.

2. A betegnek, ha rendben akarja tartani vércukrát, legalább napi négy alkalommal vércukor-mérést kell végeznie. A rablókormány maximalizálta a felírható tesztcsík mennyiségét: 2 doboz 3 hónapra, vagyis 100db csík 90 napra. Így hogyan mérhetnek napi négy alkalommal?

3. Még egy dolog, ami még csak készül ellenünk: amikor a vizitdíjat bevezették, vele egyidőben bevezették a dobozdíjat az életmentő gyógyszerekre, így az inzulinra is (60,-Ft/patron). A vizitdíjat leszavaztuk, ez maradt. Nos, a terv az, hogy felemelik még a dobozdíjat, vagy valamilyen szinten térítéskötelessé teszik az inzulint.

Ennyi. Mi ez, ha nem burkolt népírtás? Kb. 600000 – 1000000 cukorbeteg van az országban! Hányan tudják ezt megfizetni? Forrás: orvosi körből.