2020. február 23., vasárnap, Alfréd, Szemere napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
09:29 Temetésre jöttem09:02 Vármegyés lány üzenete: ne féljetek, mi vagyunk a normalitás!08:39 Újabb részletek Budaházyék koncepciós peréről: az áruló vissza akarta vonni vallomásait, de ekkor "valami történt"07:57 Kedden szavaznak a börtönben ülő bűnözők "kártérítéséről"07:44 Két olasz tartományban is karantént rendeltek el07:33 Méhcsaládonként ezer forintnyi támogatást kaphatnak a méhészek06:58 A kétlépcsős azonosítás segíthet az internetes csalások ellen22:34 Nácik és fasiszták ellen készülnek tüntetni az antifák - pedig csak Horthy kormányzóvá választására emlékezik a Mi Hazánk22:07 Izrael visszairányít egy dél-koreai repülőgépet Szöulba21:13 Mára is jutott egy jobbikos csoda: ha az ő pártalapítványuk élén áll offshore-lovag, akkor az a cég nem is offshore20:52 Újabb török katona esett el Szíriában20:05 Tordai feljelenti Dúró Dórát, mert "apartheid rendszert akar bevezetni"19:39 A WHO szerint problémásak a "kapcsolat nélküli" koronavírusos betegek18:51 Gyilkosság Csepelen: Kalányos "szóváltó" Csabát kereste a rendőrség, feladta magát18:44 Energetikai technológia és energiapolitika
24 óra legolvasottabbjai

Antimagyarizmus, Holokamu ::

Imre Kertesz: a holokauszt a kultúra végét jelentette

Reklám

Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi, Kertész Imre Nobel-díjas író és Jutta Hausmann, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora vett részt az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány kerekasztal-beszélgetésén, amelyen (meglepetés következik:) az Auschwitz utáni kor volt a téma.
A holokauszt nem csak a zsidóság, hanem az egész magyar nemzet legnagyobb tragédiája volt, s hatalmas törést jelentett az emberiség történetében - mondta Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi Budapesten kedden az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány évadzáró kerekasztal-beszélgetésén.
Auschwitz mai fontos társadalmi kérdése, hogy "az államok miként tudják megértetni polgáraikkal, hogy voltaképpen mi történt a zsidósággal" a második világháború idején. Vannak országok, ahol "a holokausztot nem tanítják rendesen", pedig ez is eszköz lehetne a múlt feldolgozásához - mondta a nyugalmazott országos főrabbi.
A holokauszttagadásról megjegyezte: "elég baj, hogy törvényekkel kell fellépni ellene, mert az emberek lelkiismeretének kellene megtiltania" a soá megkérdőjelezését, ami "veszedelmes és véres igazság volt" - mutatott rá.
Schweitzer József elmondása szerint a zsidó nép többsége, annak ellenére, hogy "megoldhatatlan probléma elé került" a holokauszt idején, hű maradt hitéhez, mert "ez volt erkölcsi tartásának alapja". Sajnálatosnak nevezte ugyanakkor, hogy a jelentős kulturális háttérrel rendelkező Németországot "ejtette rabul ez a rettenet", melynek során "a legtöbben hallgattak, mert féltek, szégyellték magukat, vagy mert egyetértettek vele".
A trauma után a zsidó hitközségeknek volt erejük újrakezdeni, és "a romokból felépíteni egy új zsidó életet", pedig a legtöbben "a pokol legmélyebb bugyrában is voltak" - mondta.
Kertész Imre Nobel-díjas zsidó a holokausztot traumának nevezte, amikor "a morális értékek nagy mértékben eltűntek", ami bizonyos értelemben "a kultúra végét jelentette". Az Auschwitz utáni kor viszont "egy egészséges, alkotó Európának kihívás volt", mert itt "még mindig megvan az alkotóerő, a kultúra és az emberi szabadság" - fogalmazott.
A tehetségtelen firkász azt hazudta továbbá, hogy sok népirtás volt a történelemben, de azok a népek egymás elleni küzdelmének körébe tartoznak, a soá viszont nem, mert itt a zsidóság ki volt szolgáltatva a náciknak. (Mintha nem ők üzentek volna hadat a németeknek - a szerk.) Az önvizsgálat manapság folyamatban van sok nemzetnél, melynek során elismerik bűneiket, szembenéznek múltjukkal, ami pedig "valamelyest közösséget teremt".
Jutta Hausmann, az Evangélikus Hittudományi Egyetem professzora kijelentette: először az egyetemen "szembesült" azokkal a szörnyűségekkel, hogy mi történt a második világháború alatt. A társadalmak felelősségének nevezte, hogy minden tagja megtudjon minél többet a holokausztról a civil és az egyházi szférában egyaránt.
Meglátása szerint "sok olyan történt a holokauszt idején, ami nem felelt meg Isten akaratának". Ami történt, az viszont "felelősségre von mindenkit, hogy miként állnak a holokauszthoz". A teológusnak úgy kell prédikálni, hogy ne történjen meg újra a vészkorszak - hangsúlyozta.
Közölte: "vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy újra egymás ellen mennek a dolgok", majd hozzáfűzte: leginkább a nem zsidók feladata, hogy a holokauszt emlékét fenntartsák. Az egyházaknak is meg kell vizsgálniuk önmagukat, például azt, hogy mik hangzottak el a nácik idején a prédikációkban, amelyek szóhasználata "helyenként borzasztó volt".
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready