A "magyar" kormány támogatásával, vagyis a mi adóforintjainkból készült, ki tudja már hanyadik holokauszt-emlékművet avatták fel vasárnap, ezúttal Ungváron, a városból és környékéről 72 évvel ezelőtt dolgozni szállított zsidó lakosság emlékére. Latorcai Csaba holoállamtitkár (valójában kiemelt társadalmi ügyekért felelős, de tudjuk, hogy ez valójában mit jelent a "nemzeti" kormánynak - a szerk.) most is érmet szerezhetett volna a zsidóseggnyalási olimpián.
 Szintén a magyar kormány által támogatott holoemlékmű a kárpátaljai Bilkén |
Az Ungvár belvárosában, az egykori zsinagóga épülete mellett felállított emlékművet avató beszédében Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség "kiemelt társadalmi ügyekért" felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy az Ungváron és a környező településeken élt zsidó lakosok elhurcolása koncentrációs táborokba 1944. április 16-án, pészah, a zsidó húsvét első napján kezdődött.
“Ez az a nap, amelyik gyászba borította Európa ezen szegletét: Ungvárról és környékéről közel 14 ezer, Kárpátaljáról pedig mintegy 100 ezer polgártársunk vált a történelem és a terror ideológiájának áldozatává” – tette hozzá, majd azt állította, hogy az elhurcoltaknak mindössze 20-30 százaléka élte túl a megpróbáltatásokat, de akik a világégést követően hazatértek, később azok is szétszóródtak a világban. Vagy azok is alijáztak, akik "nem élték túl", de ezt már mi tesszük hozzá.
 Raoul Wallenberg-emléktába Munkácson |
A helyettes államtitkár utalt arra, hogy sok millió embernek, akik túlélték a világháború vagy akár a koncentrációs táborok poklát (ebből még baj lehet, hisz azt nem lehet túlélni - a szerk.), hamarosan újabb üldöztetéssel kellett szembenézniük, a Szovjetunió diktatúrájával, benne a Gulag-táborok borzalmaival. A 20. század diktatúráit megélt közép-európai népek számára a szabadság és a függetlenség nem magától értetődő egyértelműség, minden megharcolt pillanata mögött milliók szenvedése, áldozatvállalása rejlik – folytatta.
A holokauszt mártírjai előtt tisztelgő kormány
A politikus rámutatott: “az emlékművek, emlékévek, emléknapok a történelmi sebek közös gyógyításán túl arra is hívnak valamennyiünket, hogy rendezzük végre közös dolgainkat”. Jelezte: Magyarország kormánya az elmúlt években hozott intézkedéseivel ezt kívánta szolgálni, amikor a "holokauszt mártírjai" és egyszersmind az embermentők előtt egyaránt tisztelgett. “Meggyőződésem ugyanakkor, hogy olyan emlékezetkultúra kialakítására van szükség, amely valamennyi 20. századi diktatúra áldozatai előtt tisztelegve a hősök és az embermentők példáját tudja felmutatni a jövő nemzedékek számára” – fogalmazott. Mint mondta, ezt a célt szolgálja az is, hogy Magyarország kormánya emlékévet hirdetett a Gulag táboraiba hurcolt honfitársainknak szentelve, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján pedig a magyarság világra szóló hőstetteire emlékezünk. Arról egyelőre nem érkezett híradás, hogy a helyettes államtitkár figyelmetlen szavai, melyekkel mások szenvedéseire is utalni merészelt, kimerítették-e a holorelativizálás fogalmát.
 De van már Beregszászon is - szintén a "magyar" kormány támogatásával |
“A mártírok emlékezete, a hősök és embermentők példája, és a Teremtőbe vetett bizalom adjon erőt mindnyájunknak, hogy képesek legyünk újra és újra felülmúlni korábbi teljesítményünket, megerősíteni közösségeinket, szolgálni hazánkat, nemzetünket, Közép-Európa és benne a Kárpát-medence népeinek megbékélését, baráti kézfogását” – zárta avató beszédét Latorcai Csaba helyettes államtitkár.
A holokauszt ungvári áldozatainak emlékműve – egymásra rakott kovácsoltvas Dávid-csillagokból álló több méter magas oszlop – Mihajlo Kolodko ungvári szobrászművész alkotása, az emlékmű körüli teret Szarvas Gábor ungvári építész tervezte.
(MTI nyomán)
