"Odaadnák lyukóvölgyi földjüket a romáknak
Miskolc - Felajánlanánk Lyukó-völgyi földünket a kisebbségnek – kereste meg tervükkel szerkesztőségünket Józsa Béláné és férje. – Egy jelképes összegért eladnánk az önkormányzatnak, hogy ők szétoszhassák Lyukóban.
Odaadnák lyukóvölgyi földjüket a romáknak
Termeljék csak meg maguknak rajta a szükséges ennivalót, tüzelőnek valót.
Nem kis területről van szó, több mint öt holdról, egész pontosan 21 800 négyzetméterről, a Lyukó-völgyben.
Míg mesélik a történetet, régi fotókat nézegetünk. A fényképeken borház, felette emelet – oda költözött ki a család péntekenként a két gyerekkel műszak után, hogy kinn töltse a hétvégét. A ház mellett lépcső vezet fel a szőlőbe, a férj építette.
Mindez a múlté
– Elhiheti, volt munka elég, nagyon sokat dolgoztunk a szőlőben, a veteményesben – mondja Józsa Béláné már az úton, Lyukó felé tartva. – A férjem nagyapja is itt gazdálkodott, tehenet, lovat tartott. Megtermelte a kukoricát, a lóherét, de erdő is, gyümölcsös is volt a birtokon. Ám mindez a múlté. A 80-as évek elején törtek be először hozzánk.
Elvitték a ház ajtaját. Majd a tetejét, az oldalát, az összes berendezést. Ellopták még a többmázsás, betonból készült víztartályt is, holott többedmagukkal sikerült csak annak idején felszállítani a domb tetejére. Tarra vágták az erdejüket, s rendszeresen betakarították előlük a termést.
– Feljelentést tettünk a rendőrségen, hiába. Pedig volt, hogy én magam vittem el a férfi házához a rendőrt, s mutattam meg, hol az ellopott fám – magyarázza Józsa Béla. – (Kuruc.info: ennyit a rendőrség impotenciájáról... azok sem a rendes, adófizető, dolgozó embereket védik) Mára csak a nyűg maradt. Évente több százezerbe kerül a kaszáltatása.
Új lakók
Közben kiérünk a Lyukó-völgybe, pontosabban Kiscsászárdűlőre: ez a neve Józsáék birtokának. Nemcsak a neve szép, a környezet is az, első látásra. Dombok, völgyek között megy az autó, a levelek vörösek-sárgák az őszi napfényben. Aztán egyre inkább feltűnnek a romos viskók, porták. Józsáék mutatják, melyeket hagyták el hajdani tulajdonosaik, mindegyikbe új lakók költöztek, lakták le a házat, kertet. (Kuruc.info: lelakták a házat szegíny romákok? Nem mi írtuk, hanem a boon... Persze azt sem árt hangsúlyozni, hogy annak idején Lyukóvölgy üdülőterület volt, magas telekárakkal. Mind, mind elveszett, mindent elfoglaltak a cigányok, minden, amiért a belüket kilógatva robotoltak az eredeti tulajdonosaik.) Megérkezünk, oda ahol a házuk állt. Egy nagy lyuk tátong: a hajdani pince bejárata. Mellette ott a fotón is látható lépcső, fölfelé vezet a dombra, a semmibe. (Kuruc.info: no comment.)
– Érti már, miért ajánlottuk fel a földet? Elhordták róla mindenünket. Most már termeljék meg maguknak – mondja Józsa Béláné. Ő maga nálunk olvasott egy cikket a múlt héten, a ricsei példát emlegettük benne. – Sok-sok embernek biztosíthatna a földünk (csak most másképp mint eddig) megélhetést...
Lát benne fantáziát
Józsa Béláné, amikor az ötlet, hogy felajánlja házukat megfogalmazódott benne, felhívta telefonon Riba Istvánnét, a terület önkormányzati képviselőjét. Mi is kerestük, mondta, beszélt a polgármesterrel, de inkább hívjuk őt.
Megjegyezte, sokan ajánlották már fel a telkeiket Lyukóban, bár igaz, ekkora területet még nem. Káli Sándor polgármester sajtószóvivője a városi ingatlangazdálkodó céghez, a MIK Zrt.-hez irányított bennünket. Tőlük viszont mostanáig nem kaptunk választ. A városi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője, Farkas József lapunknak azt mondta, lát fantáziát a dologban. Itt tartunk most. A témára visszatérünk. (Kuruc.info: gyanítom, nem fognak, hiszen ebből a telekből sem válik mintagazdaság, hanem egy gazos szeméttelep. Ahogy a putriscigányok környékén mindig.)
A ricsei példa
1991-ben a ricsei önkormányzat a műveletlen földeket megvette és nekiálltak erdőt telepíteni. Végigjárták a házakat – a romák lakta utcákban éppúgy, mint a többiekben –, és azt mondták: ne segélyért kuncsorogj, gyere dolgozni! Ha beállsz erdősíteni, bejelentünk, adózunk utánad, fizetjük a tébédet, lesz nyugdíjad is.
A beültett csemeték hat év alatt kitermelhető, eladható fává serdülnek. Ráadásul az erdő fái közötti sorokat az első három évben bárki ingyen beültetheti, s megtermelheti itt a konyhára való zöldséget. (Kuruc.info: természetesen azt elhallgatja a cikkíró, hogy mi is lett a nagy nekibuzdulás eredménye. Az, amit már sejt a Kedves Olvasó: a cigányok megették a vetőmagot, ellopták, eladták a szerszámokat.)"
boon; a kommentárokat feltétlen érdemes megnézni. Két tipikus hozzászólás (a sok hasonlóból):
"A mi falunkban élő cigányok még a saját kertjüket se művelik meg, és gondolom, más településeken is hasonló a helyzet. Ezek évszázadok alatt sem tudtak beilleszkedni, vérükben van az az életmód, amit folytatnak. Bolondok lennének dolgozni, mikor megélnek a gyerekcsinálásból. Szégyen, hogy szegény magyarokat erre kényszerítették. Inkább önként odaadják azt a telket, amit évekig-évtizedekig ők műveltek. A javaslatom az, hogy költöztessünk néhány cigánycsaládot Pestre a Dob utca, Síp utca környékére, illetve a Rózsadombra. A cigányok számára csak addig érdekesek ezek a lyukói telkek, amíg a magyarok megművelik azokat, ők pedig el tudják lopni, ami ott található. Minek ezeknek föld? Többet lennének a kocsmában, mint a földjükön. És ha nem parabolaantennára és melíroztatásra esetleg kocsmára költenék a pénzt, hanem összeraknák, mint a normális emberek (pardon: mint az emberek, nehogy már megsértsek valakit), akkor ők is fejleszthetnék a környezetüket. De igényük sincs a jobb életre, és már eddig is túl sokat költöttünk rájuk fölöslegesen. Elég abból, hogy meglopják a becsületesen dolgozó magyarokat! Menjenek lopni attól, aki kitalálta a megélhetési bűnözést! Őszintén szólva nem tudom megérteni azokat, akik állandóan arról szövegelnek, hogy békességben, egyetértésben kell élnünk a cigányokkal. Egyszóval akkor tűrjük el, hogy kirabolhatják, megölhetik, meglincselhetik a magyart? Amíg nem változtatnak a viselkedésükön, addig nem lesz békesség. Miért nekünk kell alkalmazkodnunk egy "kisebbség" (jobban mondva etnikum) "normáihoz"? Más országokban a kisebbség alkalmazkodik a többséghez. És vajon miért nincs baj a svábokkal, az örményekkel, a tótokkal? Lehet tippelni... Hogy hogyan lehetne erre a területre csábítani a cigányokat? Kocsmát vagy dickót kell oda építeni, akkor sűrűn lehetne látni ott őket. Esetleg nem lehetne tábort szervezni nekik ott?..."
"Megmondom őszintén,engem felháborít ez a cikk.Ez lenne a megoldás?Mindenki adjon oda mindenét a tetves cigányoknak ingyen,csak azért,mert a rendőrök képtelenek megvédeni az embert és a tulajdonát?!!!Ezek már így is mindent ingyen kapnak,lakást,iskoláztatást,ételt az iskolában,stb.És mellé még jó kis segélyeket.Én egy ekkora telek tizedét nem tudnám megvenni,mert nincs rá pénzem,hiszen CSAK FIZETÉSBŐL élünk,és nem kapunk mellé semmit ingyen.A rendőrség dolga lenne megvédeni az emberek értékeit ezekkel a tetvekkel szemben,de ha ez nem megy,megvédi majd mindenki a sajátját.Én ezeknek egy dolgot adnék ingyen.KÖTELET!!!"
Miskolc - Felajánlanánk Lyukó-völgyi földünket a kisebbségnek – kereste meg tervükkel szerkesztőségünket Józsa Béláné és férje. – Egy jelképes összegért eladnánk az önkormányzatnak, hogy ők szétoszhassák Lyukóban.
Odaadnák lyukóvölgyi földjüket a romáknak
Termeljék csak meg maguknak rajta a szükséges ennivalót, tüzelőnek valót.
Nem kis területről van szó, több mint öt holdról, egész pontosan 21 800 négyzetméterről, a Lyukó-völgyben.
Míg mesélik a történetet, régi fotókat nézegetünk. A fényképeken borház, felette emelet – oda költözött ki a család péntekenként a két gyerekkel műszak után, hogy kinn töltse a hétvégét. A ház mellett lépcső vezet fel a szőlőbe, a férj építette.
Mindez a múlté
– Elhiheti, volt munka elég, nagyon sokat dolgoztunk a szőlőben, a veteményesben – mondja Józsa Béláné már az úton, Lyukó felé tartva. – A férjem nagyapja is itt gazdálkodott, tehenet, lovat tartott. Megtermelte a kukoricát, a lóherét, de erdő is, gyümölcsös is volt a birtokon. Ám mindez a múlté. A 80-as évek elején törtek be először hozzánk.
Elvitték a ház ajtaját. Majd a tetejét, az oldalát, az összes berendezést. Ellopták még a többmázsás, betonból készült víztartályt is, holott többedmagukkal sikerült csak annak idején felszállítani a domb tetejére. Tarra vágták az erdejüket, s rendszeresen betakarították előlük a termést.
– Feljelentést tettünk a rendőrségen, hiába. Pedig volt, hogy én magam vittem el a férfi házához a rendőrt, s mutattam meg, hol az ellopott fám – magyarázza Józsa Béla. – (Kuruc.info: ennyit a rendőrség impotenciájáról... azok sem a rendes, adófizető, dolgozó embereket védik) Mára csak a nyűg maradt. Évente több százezerbe kerül a kaszáltatása.
Új lakók
Közben kiérünk a Lyukó-völgybe, pontosabban Kiscsászárdűlőre: ez a neve Józsáék birtokának. Nemcsak a neve szép, a környezet is az, első látásra. Dombok, völgyek között megy az autó, a levelek vörösek-sárgák az őszi napfényben. Aztán egyre inkább feltűnnek a romos viskók, porták. Józsáék mutatják, melyeket hagyták el hajdani tulajdonosaik, mindegyikbe új lakók költöztek, lakták le a házat, kertet. (Kuruc.info: lelakták a házat szegíny romákok? Nem mi írtuk, hanem a boon... Persze azt sem árt hangsúlyozni, hogy annak idején Lyukóvölgy üdülőterület volt, magas telekárakkal. Mind, mind elveszett, mindent elfoglaltak a cigányok, minden, amiért a belüket kilógatva robotoltak az eredeti tulajdonosaik.) Megérkezünk, oda ahol a házuk állt. Egy nagy lyuk tátong: a hajdani pince bejárata. Mellette ott a fotón is látható lépcső, fölfelé vezet a dombra, a semmibe. (Kuruc.info: no comment.)
– Érti már, miért ajánlottuk fel a földet? Elhordták róla mindenünket. Most már termeljék meg maguknak – mondja Józsa Béláné. Ő maga nálunk olvasott egy cikket a múlt héten, a ricsei példát emlegettük benne. – Sok-sok embernek biztosíthatna a földünk (csak most másképp mint eddig) megélhetést...
Lát benne fantáziát
Józsa Béláné, amikor az ötlet, hogy felajánlja házukat megfogalmazódott benne, felhívta telefonon Riba Istvánnét, a terület önkormányzati képviselőjét. Mi is kerestük, mondta, beszélt a polgármesterrel, de inkább hívjuk őt.
Megjegyezte, sokan ajánlották már fel a telkeiket Lyukóban, bár igaz, ekkora területet még nem. Káli Sándor polgármester sajtószóvivője a városi ingatlangazdálkodó céghez, a MIK Zrt.-hez irányított bennünket. Tőlük viszont mostanáig nem kaptunk választ. A városi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője, Farkas József lapunknak azt mondta, lát fantáziát a dologban. Itt tartunk most. A témára visszatérünk. (Kuruc.info: gyanítom, nem fognak, hiszen ebből a telekből sem válik mintagazdaság, hanem egy gazos szeméttelep. Ahogy a putriscigányok környékén mindig.)
A ricsei példa
1991-ben a ricsei önkormányzat a műveletlen földeket megvette és nekiálltak erdőt telepíteni. Végigjárták a házakat – a romák lakta utcákban éppúgy, mint a többiekben –, és azt mondták: ne segélyért kuncsorogj, gyere dolgozni! Ha beállsz erdősíteni, bejelentünk, adózunk utánad, fizetjük a tébédet, lesz nyugdíjad is.
A beültett csemeték hat év alatt kitermelhető, eladható fává serdülnek. Ráadásul az erdő fái közötti sorokat az első három évben bárki ingyen beültetheti, s megtermelheti itt a konyhára való zöldséget. (Kuruc.info: természetesen azt elhallgatja a cikkíró, hogy mi is lett a nagy nekibuzdulás eredménye. Az, amit már sejt a Kedves Olvasó: a cigányok megették a vetőmagot, ellopták, eladták a szerszámokat.)"
boon; a kommentárokat feltétlen érdemes megnézni. Két tipikus hozzászólás (a sok hasonlóból):
"A mi falunkban élő cigányok még a saját kertjüket se művelik meg, és gondolom, más településeken is hasonló a helyzet. Ezek évszázadok alatt sem tudtak beilleszkedni, vérükben van az az életmód, amit folytatnak. Bolondok lennének dolgozni, mikor megélnek a gyerekcsinálásból. Szégyen, hogy szegény magyarokat erre kényszerítették. Inkább önként odaadják azt a telket, amit évekig-évtizedekig ők műveltek. A javaslatom az, hogy költöztessünk néhány cigánycsaládot Pestre a Dob utca, Síp utca környékére, illetve a Rózsadombra. A cigányok számára csak addig érdekesek ezek a lyukói telkek, amíg a magyarok megművelik azokat, ők pedig el tudják lopni, ami ott található. Minek ezeknek föld? Többet lennének a kocsmában, mint a földjükön. És ha nem parabolaantennára és melíroztatásra esetleg kocsmára költenék a pénzt, hanem összeraknák, mint a normális emberek (pardon: mint az emberek, nehogy már megsértsek valakit), akkor ők is fejleszthetnék a környezetüket. De igényük sincs a jobb életre, és már eddig is túl sokat költöttünk rájuk fölöslegesen. Elég abból, hogy meglopják a becsületesen dolgozó magyarokat! Menjenek lopni attól, aki kitalálta a megélhetési bűnözést! Őszintén szólva nem tudom megérteni azokat, akik állandóan arról szövegelnek, hogy békességben, egyetértésben kell élnünk a cigányokkal. Egyszóval akkor tűrjük el, hogy kirabolhatják, megölhetik, meglincselhetik a magyart? Amíg nem változtatnak a viselkedésükön, addig nem lesz békesség. Miért nekünk kell alkalmazkodnunk egy "kisebbség" (jobban mondva etnikum) "normáihoz"? Más országokban a kisebbség alkalmazkodik a többséghez. És vajon miért nincs baj a svábokkal, az örményekkel, a tótokkal? Lehet tippelni... Hogy hogyan lehetne erre a területre csábítani a cigányokat? Kocsmát vagy dickót kell oda építeni, akkor sűrűn lehetne látni ott őket. Esetleg nem lehetne tábort szervezni nekik ott?..."
"Megmondom őszintén,engem felháborít ez a cikk.Ez lenne a megoldás?Mindenki adjon oda mindenét a tetves cigányoknak ingyen,csak azért,mert a rendőrök képtelenek megvédeni az embert és a tulajdonát?!!!Ezek már így is mindent ingyen kapnak,lakást,iskoláztatást,ételt az iskolában,stb.És mellé még jó kis segélyeket.Én egy ekkora telek tizedét nem tudnám megvenni,mert nincs rá pénzem,hiszen CSAK FIZETÉSBŐL élünk,és nem kapunk mellé semmit ingyen.A rendőrség dolga lenne megvédeni az emberek értékeit ezekkel a tetvekkel szemben,de ha ez nem megy,megvédi majd mindenki a sajátját.Én ezeknek egy dolgot adnék ingyen.KÖTELET!!!"
