Számtalanszor foglalkoztunk már azzal, hogy a bíróságok aránytalanul enyhe büntetéseket szabnak ki a cigányokra. Ez a rendőrverőkre is igaz, akiket szinte soha nem sújtanak letöltendővel. Az alábbi, legújabb hír is erről számol be.
És még van pofájuk a cigányoknak arra panaszkodni, hogy sokkal keményebben büntetik őket, mint a fehéreket. Nem, ahogy az ebből az esetből is látszik. Vagy abból, hogy a rendőrök egyszerűen nem hajlandók olyan ügyekkel foglalkozni (és ezzel maguk is törvényt sértenek), ahol cigány az elkövető – lásd az ehhez kapcsolódó, legújabb hírünket ITT.
Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, hogy az ilyen típusú „büntetések” csak lovat adnak az orkok alá: büntethetetlenségük biztos tudatában még szemtelenebbek lesznek, még bátrabban támadnak rendőrre, orvosra, tűzoltóra, tanárra vagy éppenséggel bárkire, aki az útjukba kerül (az egyik legutolsó rendőrverésük, hivatkozásokkal, ITT). Köszönjük meg mindezt a hevesi bíráknak, valamint az őket védő dr. „Magyar” Elemérnek! (Konkrétumok ITT). Viktorom, Pintérkém, nem ártana a bíróságokon is rendet csinálni...
És még van pofájuk a cigányoknak arra panaszkodni, hogy sokkal keményebben büntetik őket, mint a fehéreket. Nem, ahogy az ebből az esetből is látszik. Vagy abból, hogy a rendőrök egyszerűen nem hajlandók olyan ügyekkel foglalkozni (és ezzel maguk is törvényt sértenek), ahol cigány az elkövető – lásd az ehhez kapcsolódó, legújabb hírünket ITT.
Nem lehet elégszer hangsúlyoznunk, hogy az ilyen típusú „büntetések” csak lovat adnak az orkok alá: büntethetetlenségük biztos tudatában még szemtelenebbek lesznek, még bátrabban támadnak rendőrre, orvosra, tűzoltóra, tanárra vagy éppenséggel bárkire, aki az útjukba kerül (az egyik legutolsó rendőrverésük, hivatkozásokkal, ITT). Köszönjük meg mindezt a hevesi bíráknak, valamint az őket védő dr. „Magyar” Elemérnek! (Konkrétumok ITT). Viktorom, Pintérkém, nem ártana a bíróságokon is rendet csinálni...
Rendőrverésért felfüggesztett
ÍTÉLET | Helybenhagyta a Heves Megyei Bíróság a 2009. február 7-én Hevesen, a Dankó utcában történtek ügyében idén január közepén hozott elsőfokú ítéletet – tájékoztatott dr. Nyíri Beáta elnökhelyettes.
Mint már megírtuk, a tavaly február eleji napon Molnár Ferenc hevesi lakos és élettársa elhatározták, valamilyen ürüggyel kihívják a rendőröket, és számon kérik rajtuk az előző esti eseményeket. Akkor arra értek haza, hogy korábban kommandósok egy körözött személyt akartak elfogni, közben feldúlták Molnárék lakását, ijesztgették a gyermekeiket, az asszony oxigénpalackját kidobták az udvarra.
Amikor először telefonáltak az ügyeletre, a kiküldött járőr nem észlelt intézkedésre okot adó cselekedetet, ezért visszafordult. Molnárék újra tárcsázták a zsaruk számát. Akkor a szolgálati autó a Dankó utca közepéig ment. Ott integetett nekik Molnár, aki ordítva követelte a két egyenruhástól, hogy adjanak magyarázatot a korábbi tettükre. (A járőr tagjai persze abban az akcióban nem vettek részt, nem is tudták, miről van szó...)
Mind többen állták körbe a kocsit, az őket is hergelő Molnár azt kiabálta, hogy „üssétek agyon, öljétek meg őket”! Rácsapott ököllel a motorháztetőre. Élettársa, Szabó Tiborné is a zsaruk ellen hangolta a jelenlévőket. Szabó Sándor egy lapátot lendített az autó szélvédője felé, de végül nem ütött rá. A járőrvezetőnek azután sikerült hátramenetben kimenekíteni a gépkocsit a tömegből.
A Hevesi Városi Bíróság elsőfokon a négy vádlottat hivatalos személy elleni erőszak bűntettében találta bűnösnek. Molnár Ferencet és Szabó Sándort két év börtönnel sújtotta, de a végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette. Szabó Tiborné büntetése másfél év börtön volt, három évre felfüggesztve. Kökény Kálmánnét nyolc hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, de két év próbaidőre ennek végrehajtását is felfüggesztette. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlottak tette vélt sérelmek számonkérésén alapult, őket a bosszúállás célja vezette. Enyhítő körülménynek vette a terheltek beismerő vallomását, megbánását, hiszen a tárgyaláson bocsánatot kértek a járőr tagjaitól.
Másodfokon a megyei bíróság helybenhagyta ezt a döntést, amely jogerőre emelkedett.
ÍTÉLET | Helybenhagyta a Heves Megyei Bíróság a 2009. február 7-én Hevesen, a Dankó utcában történtek ügyében idén január közepén hozott elsőfokú ítéletet – tájékoztatott dr. Nyíri Beáta elnökhelyettes.
Mint már megírtuk, a tavaly február eleji napon Molnár Ferenc hevesi lakos és élettársa elhatározták, valamilyen ürüggyel kihívják a rendőröket, és számon kérik rajtuk az előző esti eseményeket. Akkor arra értek haza, hogy korábban kommandósok egy körözött személyt akartak elfogni, közben feldúlták Molnárék lakását, ijesztgették a gyermekeiket, az asszony oxigénpalackját kidobták az udvarra.
Amikor először telefonáltak az ügyeletre, a kiküldött járőr nem észlelt intézkedésre okot adó cselekedetet, ezért visszafordult. Molnárék újra tárcsázták a zsaruk számát. Akkor a szolgálati autó a Dankó utca közepéig ment. Ott integetett nekik Molnár, aki ordítva követelte a két egyenruhástól, hogy adjanak magyarázatot a korábbi tettükre. (A járőr tagjai persze abban az akcióban nem vettek részt, nem is tudták, miről van szó...)
Mind többen állták körbe a kocsit, az őket is hergelő Molnár azt kiabálta, hogy „üssétek agyon, öljétek meg őket”! Rácsapott ököllel a motorháztetőre. Élettársa, Szabó Tiborné is a zsaruk ellen hangolta a jelenlévőket. Szabó Sándor egy lapátot lendített az autó szélvédője felé, de végül nem ütött rá. A járőrvezetőnek azután sikerült hátramenetben kimenekíteni a gépkocsit a tömegből.
A Hevesi Városi Bíróság elsőfokon a négy vádlottat hivatalos személy elleni erőszak bűntettében találta bűnösnek. Molnár Ferencet és Szabó Sándort két év börtönnel sújtotta, de a végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette. Szabó Tiborné büntetése másfél év börtön volt, három évre felfüggesztve. Kökény Kálmánnét nyolc hónap börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte, de két év próbaidőre ennek végrehajtását is felfüggesztette. Súlyosító körülményként értékelte, hogy a vádlottak tette vélt sérelmek számonkérésén alapult, őket a bosszúállás célja vezette. Enyhítő körülménynek vette a terheltek beismerő vallomását, megbánását, hiszen a tárgyaláson bocsánatot kértek a járőr tagjaitól.
Másodfokon a megyei bíróság helybenhagyta ezt a döntést, amely jogerőre emelkedett.
(HEOL)
