Donald Trump amerikai elnök csapássorozattal fenyegette meg Iránt vasárnap a Twitteren, ha Kászim Szulejmáni tábornok, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz különleges alakulatának meggyilkolásáért bosszúból támadásokat indítana amerikaiak vagy amerikai érdekeltségek ellen.
A mikroblogban Donald Trump az 1979-es amerikai-iráni válságot idézte fel, amikor Teherán 52 amerikai túszt ejtett, s Washington erre válaszul a túszok számával megegyező, vagyis 52 iráni célpontot bombázott.
Zoom
"Legyen ez figyelmeztetés, hogy ha Irán bármennyi amerikaira vagy amerikai érdekeltségekre csapást mér (...), mi 52 iráni helyszínt (az Irán által ejtett 52 amerikai túsznak megfelelően) vettünk célba, némelyikük nagyon is fontos volt Irán és az iráni kultúra számára, s ezekre a célpontokra és magára Iránra most is nagyon gyorsan és nagyon keményen le fogunk sújtani. Az Egyesült Államok nem akar több fenyegetést" - írta Trump a mikroblogban.
 
 
A Twitter-bejegyzést Trump nem sokkal azt követően tette közzé, hogy a Fehér Ház bejelentette: hivatalosan is értesítette a kongresszust a Szulejmáni tábornok és konvoja elleni, a bagdadi nemzetközi repülőtér mellett péntekre virradóra végrehajtott légicsapásokról. A dokumentum kézhez vétele után Nancy Pelosi házelnök azt mondta: igencsak szokatlan, hogy egy ilyen dokumentumot titkosítottak, mert ez szerinte azt jelzi, hogy "a kongresszust és az amerikai népet homályban hagyják a nemzetbiztonságunkat illető kérdésekben".
Trump célzása az 1979-es válságra az Egyesült Államok történelmének egyik megalázó epizódját idézte fel. Az iráni iszlám forradalom győzelme után az Egyesült Államok ellen tüntető teherániak behatoltak az amerikai nagykövetség épületébe, és 52 amerikai diplomatát és állampolgárt ejtettek túszul. A túszejtők vezetője egy fiatal orvostanhallgatónő, Maszumeh Ebtekar volt, aki később alelnök lett. A túszválság 444 napig tartott, és Jimmy Carter amerikai elnök jórészt ebbe bukott bele. A túszok szabadon bocsátását az újonnan megválasztott elnök, Ronald Reagan érte el.
Frissítés: Az iráni külügyminiszter háborús bűncselekménynek minősítette a fenyegetőzést
Később több másik tweetben is ráerősített a fenyegetésére az amerikai elnök. Azt írta, hogy kétezer milliárd dollárt költöttek katonai eszközökre mostanában, és habozás nélkül kész bevetni ezeket. „Ha újra támadnak, amit nagyon nem javaslok nekik, akkor keményebben lecsapunk rájuk, mint amit valaha tapasztaltak!" – írta.
 
 
Mohamed Dzsavad Zaríf iráni külügyminiszter elítélte, és „háborús bűncselekménynek" minősítette, hogy Trump egyik fenyegetőzésében iráni kulturális helyszínek esetleges megtámadásáról is írt.
A CNN szerint a Fehér Ház zárt ajtók mögött azt jelezte kongresszusi vezetőknek, hogy Irán várhatóan „heteken belül" valamilyen válaszlépésre készül. A brit külügyminisztérium bejelentette, hogy két brit hadihajó fogja kísérni a brit tankereket és kereskedelmi hajókat a Hormuzi-szorosban, ahol korábban Irán lefoglalt egy brit hajót, amit később elengedett.
Közben Robert O'Brien nemzetbiztonsági főtanácsadó arról beszélt a Fox Newsnak, hogy Trump nagyon visszafogott volt „az iráni provokációkkal szemben", de az elnök szemében akkor léptek át egy határt, amikor december 27-én iráni hátterű iraki milíciák rakétatámadásában megöltek egy szerződéses amerikai alkalmazottat egy bázison Kirkuk közelében, mások pedig megsebesültek.
Az Egyesült Államok és a síita teokratikus rezsim által vezetett Irán konfliktusa már negyven éves múltra tekinthet vissza. A konfliktus legfrissebb fejleménye az volt, hogy a milíciák decemberi rakétacsapásában életét vesztette az amerikai alkalmazott (aki nem a hadsereg tagjaként, hanem egy katonai szolgáltatásokkal foglalkozó magáncég alkalmazottjaként volt ott). Erre, és a további támadásokat megelőzendő az Egyesült Államok 25 síita milicistát és rengeteg felhalmozott hadianyagot bombázott le Irakban. Ezt követően több száz tiltakozó megpróbált behatolni a bagdadi amerikai nagykövetség erődszerű épületébe. Trump ezért is Iránt tette felelőssé.
Frissítés: Irán (is) felrúgja az atomalkut
Az iráni vezetés bejelentette, hogy mostantól egyetlen megkötést sem vesznek figyelembe, melyet a 2015-ös atomalku tartalmazott, beleértve az urándúsítás mértékének szabályozását, illetve hogy milyen anyagoknak lehet birtokában az ország és ott milyen fejlesztések történhetnek, írja a BBC. A portál cikke, amelyet a 444.hu szemlézett, megjegyzi, hogy a lépés egyértelműen az Egyesült Államok által Kasszem Szulejmani ellen elkövetett merényletre adott válasz.
Irán az elmúlt években egyoldalúan már fokozatosan feszegette a korábbi megállapodás határait, miután Donald Trump vezetésével az Egyesült Államok már 2018-ban kilépett a Barack Obama elnök által megkötött megállapodásból, amelyet az európai hatalmak próbálták egyben tartani - emlékeztet a HVG.
Irán tavaly májusban jelentette be, hogy növelni fogja a dúsított urán termelését, azóta már nagyobb mennyiséggel rendelkeztek, mint amit a megállapodás lehetővé tett a számukra.
Az iráni vezetés augusztusban közölte, hogy az urándúsítás eddigi 3,67 százalékos koncentrációját feljebb emeli 5 százalékra, ami még mindig eléggé messze van a fegyverekhez használt, 90 százalék feletti koncentrációtól.
(MTI - Index nyomán)
Korábban írtuk: