A hanoi amerikai nagykövetség közleményben tudatta a késés tényét és indokát. A "rendellenes egészségügyi incidens" kifejezést rendszerint a "Havanna-szindróma" - a kubai fővárosban működő amerikai nagykövetség diplomatáit ért rejtélyes betegség - megnevezéseként használják. A helyzet megvizsgálása után úgy döntöttek, hogy a látogatás folytatódik - áll még a közleményben.

Szingapúrban Harris hétfőn tárgyalt Lee Hsien Loong miniszterelnökkel és Halimah Jacob elnökkel, kedden pedig beszédet mondott, amelyben a Dél-kínai-tenger országainak a megfélemlítésével vádolta meg Kínát, amiért mesterséges szigeteket épít a tengeren, és fegyverzeteket telepít a térség olyan részeire, amelyeket Vietnam is magának követel.

"Tudjuk, hogy Kína kényszeríti, megfélemlíti a Dél-kínai-tenger nagy részét, és követeléseket támaszt velük szemben" - jelentette ki Kamala Harris beszédében, amelyben felvázolta Joe Biden amerikai elnök kormányzatának az Indiai- és a Csendes-óceánnal kapcsolatos elképzeléseit.

"Peking fellépése továbbra is aláássa az országok jogrendjét, és a szuverenitásukat fenyegeti" - tette hozzá. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok "a jövőben is szövetségesei és partnerei" mellett áll a kínai fenyegetésekkel szemben.

Harris Szingapúrban fogalmazott alelnökségének kezdete óta a legkeményebben Kínát bírálva, amire Vang Ven-bin kínai külügyi szóvivő máris reagált, kijelentve, hogy a szervezetlen kabuli kivonulással az Egyesült Államok elveszítette a hitelét.

Beszédében Harris ügyelt arra, hogy hangsúlyozza: a nagyobb amerikai szerepvállalással az Indiai- és a Csendes-óceán térségében Washington nem csupán a kínai befolyást igyekszik ellensúlyozni, de megosztani kívánja azt az "optimista látásmódot is, amellyel az Egyesült Államok tekint térségbeli közreműködésére és partneri viszonyára".

(MTI)