"A mostani szakaszban döntést kell hoznunk azon kulcsfontosságú kérdésekről, amelyek szilárd alapját képezhetik az országaink közötti békének. Ezek közé tartozik egymás területi épségének kölcsönös elismerése is, az egymás iránti területi követelések mellőzése és a kötelezettségvállalás arra, hogy ilyen igények a jövőben sem merülnek fel. Ezek közé tartozik az erő alkalmazására és az azzal való fenyegetésre vonatkozó tilalom tiszteletben tartása, az egymás ügyeibe való be nem avatkozás, a diplomáciai kapcsolatok létesítése, a felek békés megállapodásának útján vállalt kötelezettségek teljesítét szolgáló kétoldalú mechanizmusok kialakítása" - idézte Pasinjánt a miniszterelnöki sajtószolgálat.

Mint mondta, mindezen kérdések megszövegezése már megtörtént a felek egyeztetésével a két ország békemegállapodásának tervezetében.

Pasinján hangsúlyozta, hogy Örményország kész megnyitni minden összeköttetést - szállítmányozást, utasforgalmat, csővezetékeket - Azerbajdzsán és az Örményországgal, Törökországgal és Iránnal egyaránt határos azeri exklávé, Nahicseván között. Közölte azt is, hogy ebben az esetben Örményország hajlandó a kölcsönösség és a szuverenitás tiszteletben tartásának elve alapján leegyszerűsíteni a határellenőrzési eljárásokat.

A FÁK-ülésén Pasinján Ilham Aliyev azeri elnök mellett foglalt helyet a kerekasztalnál. A találkozót követően Aliyev csak egy vállvonással felelt arra az újságírói kérdésre, hogy lehetséges-e az év végéig a békemegállapodás aláírása.

A két szomszédos ország több háborút vívott egymással. Baku a tavalyi villámhadjáratban győzelmet aratott a többségében örmények lakta azerbajdzsáni beékelődés, Hegyi-Karabah szakadárjai ellen, visszavéve az ellenőrzést a terület felett.

(MTI)