A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést mindenekelőtt azzal a várakozásával indokolta, hogy a francia államháztartási hiány az eddig vártnál számottevően magasabb lesz, és ez jelentősen emeli a hazai össztermékhez (GDP) mért államadósságrátát is a következő években.

A Fitch a hosszú futamidejű francia szuverén küladósság "AA mínusz" besorolását a kilátás rontásával egyidejűleg megerősítette.

A cég a negatív osztályzati kilátás megállapításához fűzött indoklásában kiemelte: várakozása szerint a GDP-arányos francia államháztartási deficit az idén 6,1 százalékra emelkedik, vagyis jelentősen meghaladja a francia kormány és a Fitch egybehangzó eddigi előrejelzésében szereplő 5,1 százalékot.

A rontott deficitelőrejelzés fő okai között említette a hitelminősítő a vártnál gyengébb költségvetési bevételnövekedést, és azt, hogy a nyári soron kívüli parlamenti választások miatt az áprilisban meghirdetett stabilitási program konszolidációs intézkedéseit nem hajtották végre maradéktalanul.

A Fitch Ratings hangsúlyozza: az általa 2024 egészére várt francia államháztartási hiány a második legmagasabb deficit az euróövezeten belül, és csaknem háromszorosan haladja meg a cég "AA" minősítési sávjában nyilvántartott szuverén adósok előrejelzett idei deficitjének mediánszintjét.

A hitelminősítő közölte: felülvizsgált prognózisa szerint ebben a környezetben a francia államadósság-ráta 2026 végére eléri a hazai össztermék 116,3 százalékát, amely a második legmagasabb szint lenne az "AA" sávban szereplő szuverén adósok körében, és több mint a kétszerese az ebben az osztályzati kategóriában nyilvántartott államadósok prognosztizált mediánjának.

A francia államadósság GDP-arányos kamatterhe a Fitch várakozása szerint 2026-ra fokozatos emelkedéssel eléri a 4,7 százalékot.

A hitelminősítő megjegyzi, hogy a francia szuverén kötvényhozamok az euróövezeti jegybank (EKB) kamatcsökkentésétől várt ütemnél kisebb mértékben csökkentek, és a francia állampapírok kockázati hozamfelára az összehasonlítható futamidejű német Bundhoz képest 80 bázispontra emelkedett a nyári választások után a korábbi 50 bázispontról.

(MTI)