Trump újraválasztása óta egyre több amerikai érzi úgy, hogy biztonságosabb jövőt kell keresnie hazáján kívül. Zsidó családok német állampolgárságért folyamodnak, kutatók Franciaországban kérnek menedéket, míg mások brit útlevélre váltanának – történelmi irónia és modern félelem kéz a kézben. A "B-terv" már nem elmélet: tömegek készülnek elhagyni az Egyesült Államokat, és Európába indulnak az újvilágból – írja a Portfólió, bár nem tisztázott, mit jelenetenek a "tömegek", elvégre már megszoktuk a közösségi médiában hangosan rettegőket, akik a szavaikkal ellentétben évekig nem képesek bepakolni a bőröndbe, de nem kevesen valóban megindulni látszanak.
 Már 2016-ban is ment a rettegés (fotó: Ben Stansall / AFP / Getty Images) |
Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság – három ország, három különböző történelmi kapcsolat az Egyesült Államokkal, mégis most mindhárom a biztonság, a szabadság és a politikai menedék ígéretévé vált számos amerikai számára. Donald Trump második elnöki ciklusának kezdete óta egyre több amerikai, köztük zsidók, kutatók és más értelmiségiek keresnek lehetőséget arra, hogy végleg vagy ideiglenesen elhagyják hazájukat. A döntést gyakran a félelem motiválja – félelem a szélsőséges politikai retorikától, az akadémiai szabadság gyengítésétől vagy éppen a demokratikus intézményrendszer meggyengülésétől.
Az egyik legmeglepőbb, mégis történelmi értelemben logikus jelenség, hogy amerikai zsidók ezrei kérvényezik a német állampolgárságuk visszaállítását.
Olyan emberek, akiknek nagyszülei vagy dédszülei a "náci Németország" elől menekültek, most – generációkkal később – a jelenlegi német államhoz fordulnak védelemért vagy éppen jövőbeni lehetőségekért. A német alkotmány 1949 óta lehetővé teszi, hogy a "náci üldöztetés áldozatai és azok leszármazottai" visszaigényelhessék német állampolgárságukat, de a gyakorlatban sokáig bonyolult jogi akadályok nehezítették a kérelmezést.
Ez azonban 2021-ben megváltozott. A törvényi módosítások lehetővé tették, hogy az anyai ágon való származás is elegendő legyen, eltörölték a jövedelemre és önellátásra vonatkozó feltételeket, és az adminisztratív eljárást is egyszerűsítették.
A német konzulátusok adatai szerint a kérelmek száma látványosan nőtt: míg 2016-ban csupán 350 ilyen kérvény érkezett New Yorkban, 2024-ben ez a szám már meghaladta az 1500-at.
2025 első felében már 3000 darab kérelem érkezett a France24 cikke szerint.
Bár a legtöbben nem tervezik azonnali költözést, egyre többen tekintenek Németországra "biztonsági hálóként" arra az esetre, ha az amerikai belpolitikai légkör tovább romlik.
A rettegő tudósok Franciaországot nézték ki
A zsidó közösségen túl egy másik, amerikai szempontból szintén aggasztó tendencia körvonalazódik: a tudományos elit körében is egyre többen döntenek a távozás mellett. Az Aix-Marseille Egyetem „Safe Place for Science” elnevezésű programja 2025 nyár elején fogadta az első nyolc amerikai kutatót, akik a Trump-adminisztráció alatt várható forráskivonások és politikai nyomás miatt döntöttek úgy, hogy Franciaországban keresnek új otthont.
Az AMU szerint közel 1000 kutató jelentkezett júliusig, többek között a Stanford és a Yale egyetemekről.
„Ami ma történik, az nem független a történelem sötétebb korszakaitól” – fogalmazott az egyetem elnöke, Eric Berton a Politicónak nyilatkozva arra utalva, hogy a második világháború előtt és alatt is számos európai tudós menekült az Egyesült Államokba. Most viszont az irány megfordult.
A programba jelentkezők között van például egy klímatudós és felesége, aki a jogrendszerek és a demokrácia kapcsolatát kutatja. Névtelenséget kérve nyilatkozták, hogy szakterületük – amely egyre inkább célkeresztbe kerül Washingtonban – politikailag veszélyeztetetté vált. Egy fiatal biológiai antropológus még a szerződési feltételeket várja, de elmondása szerint a francia életforma és a családja biztonsága miatt szívesen vállal alacsonyabb fizetést.
Az egyetem 15 millió eurós költségvetéssel indította el a programot, és reméli, hogy a francia állam támogatásával további 20-39 kutatót tud majd befogadni, Franciaország viszont júliusig már 300 szakembernek biztosít tudományos állást.
A résztvevők ugyanannyi fizetést kapnak, mint a francia kutatók – ez fontos szempont volt a hazai akadémiai közösség részéről, amely régóta szenved forráshiánytól.
Nagy-Britannia is kedvelt menekülőút
Nemcsak Németország és Franciaország, de az Egyesült Királyság is célponttá vált. A brit Belügyminisztérium adatai szerint 2025 első három hónapjában rekordszámú amerikai – több mint 1900 fő – kérte a brit állampolgárságot vagy a letelepedési engedélyt – írja a New York Times.
Az éves adatok szerint a márciusig tartó évben 6618 amerikai állampolgársági kérelmet nyújtottak be – ez a legmagasabb érték 2004 óta, amióta ilyen adatokat vezetnek.
A londoni Wilsons Solicitors ügyvédi iroda bevándorlási jogásza, Muhunthan Paramesvaran szerint az érdeklődés közvetlenül Trump újraválasztása után ugrott meg. „Sokan, akik már itt éltek, most döntenek úgy, hogy biztosítják maguknak a kettős állampolgárságot – arra az esetre, ha nem akarnának visszatérni az Egyesült Államokba” – mondta a lapnak nyilatkozva.
Akár a német állampolgárság igényléséről, akár a tudományos menedék kereséséről, akár a brit állampolgárság igényléséről van szó, közös nevezőjük a politikai és társadalmi klíma miatti aggodalom. Az amerikai közéletben megerősödő gyűlöletbeszéd és az intézményes nyomásgyakorlás olyan figyelmeztető jelek, amelyek miatt sokan inkább Európát választják – szólnak a sajtóbeszámolók.
A kérdés most az, hogy mennyire egy hirtelen fellángolásról beszélünk, mennyire lesz tartós trend az amerikaiak kivándorlása Európába.
