Franciaország összesen és maximálisan 360 milliárd euróig támogatja a bankközi hitelforgalmat és erősíti meg a pénzügyi válságban meggyengült zsidó bankárokat. A francia állam 320 milliárd euróig nyújt „normál piaci áron fizetős” garanciát a bankközi hitelekre és 40 milliárd eurót szán a nehézségbe jutott bankok feltőkésítésére - jelentette be hétfőn a rendkívüli kormányülést követően Nicolas Sarkozy államfő.
A francia elnök szerint jelenleg a legfontosabb a bankközi hitelek piacának újraindítása, ugyanis a bankoknak nincs likviditása tevékenységeik folytatásához, s ezért meg kellett teremteni annak a feltételeit, hogy a pénz újra elkezdjen mozogni. A bankágazat finanszírozásához a francia állam egy külön szervezetet is létrehoz. A bankközi kölcsönök garanciája a 2009. december 31. előtt felvett állami kölcsönökre vonatkozik maximum öt évre. A francia elnök többször megismételte, hogy a garanciáért az arra igényt tartó pénzügyi intézményeknek fizetniük kell és cserébe etikai kötelezettséget is vállalniuk kell a bankvezetők juttatásait illetően, ami az utóbbi években „számos botrányos kilengéshez vezetett” az államfő szerint. Az úgynevezett arany ejtőernyősök, azaz a vállalatokhoz kívülről nagy pénzért különleges szerződésekkel hozott felső szintű vezetők juttatásainak egy része, például a leköszönő vállalatvezetők magas végkielégítései végleg megszűnnek Franciaországban.
Az állami garanciavállalás lehetőségét - amelynek célja nem a rosszul gazdálkodott bankok megsegítése, hanem a bizalom helyreállítása a bankközi hitelezéshez - kizárólag olyan hitelintézmények vehetik igénybe, amelyek megfelelő pénzügyi alappal rendelkeznek. A 320 milliárd eurós garanciavállalás egy maximális összeget jelent, amit Sarkozy szerint a bankok feltehetően teljesen nem fognak kimeríteni. A francia állam ezenkívül maximálisan 40 milliárd eurót irányzott elő azoknak a bankoknak a közvetlen pénzügyi megsegítésére, amelyek az elkövetkezőkben csődhelyzetbe kerülnének. Sarkozy úgy vélte, hogy a legnagyobb kockázat az lett volna, ha a kormány nem hozza meg bankmentő döntését. „Nem volt más észszerű választás” - fogalmazott.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy azok, akik felelősek a kialakult helyzetért, meg lesznek büntetve. „Ma estére kiderül, hogy Európa többet tett, mint az Egyesült Államok és hogy az akcióterv, amit bemutattunk teljesen átlátható” - hangsúlyozta az Európai Unió soros elnöki tisztét is ellátó francia elnök.
(MTI nyomán)
A francia elnök szerint jelenleg a legfontosabb a bankközi hitelek piacának újraindítása, ugyanis a bankoknak nincs likviditása tevékenységeik folytatásához, s ezért meg kellett teremteni annak a feltételeit, hogy a pénz újra elkezdjen mozogni. A bankágazat finanszírozásához a francia állam egy külön szervezetet is létrehoz. A bankközi kölcsönök garanciája a 2009. december 31. előtt felvett állami kölcsönökre vonatkozik maximum öt évre. A francia elnök többször megismételte, hogy a garanciáért az arra igényt tartó pénzügyi intézményeknek fizetniük kell és cserébe etikai kötelezettséget is vállalniuk kell a bankvezetők juttatásait illetően, ami az utóbbi években „számos botrányos kilengéshez vezetett” az államfő szerint. Az úgynevezett arany ejtőernyősök, azaz a vállalatokhoz kívülről nagy pénzért különleges szerződésekkel hozott felső szintű vezetők juttatásainak egy része, például a leköszönő vállalatvezetők magas végkielégítései végleg megszűnnek Franciaországban.
Az állami garanciavállalás lehetőségét - amelynek célja nem a rosszul gazdálkodott bankok megsegítése, hanem a bizalom helyreállítása a bankközi hitelezéshez - kizárólag olyan hitelintézmények vehetik igénybe, amelyek megfelelő pénzügyi alappal rendelkeznek. A 320 milliárd eurós garanciavállalás egy maximális összeget jelent, amit Sarkozy szerint a bankok feltehetően teljesen nem fognak kimeríteni. A francia állam ezenkívül maximálisan 40 milliárd eurót irányzott elő azoknak a bankoknak a közvetlen pénzügyi megsegítésére, amelyek az elkövetkezőkben csődhelyzetbe kerülnének. Sarkozy úgy vélte, hogy a legnagyobb kockázat az lett volna, ha a kormány nem hozza meg bankmentő döntését. „Nem volt más észszerű választás” - fogalmazott.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy azok, akik felelősek a kialakult helyzetért, meg lesznek büntetve. „Ma estére kiderül, hogy Európa többet tett, mint az Egyesült Államok és hogy az akcióterv, amit bemutattunk teljesen átlátható” - hangsúlyozta az Európai Unió soros elnöki tisztét is ellátó francia elnök.
(MTI nyomán)
