Huszonhárom lázadót öltek meg két katonai művelet során az afgán határ mentén - jelentette be csütörtökön a pakisztáni hadsereg, egy héttel azután, hogy egy öngyilkos merénylet 12 halálos áldozatot követelt Iszlámábádban.
"November 19-én 23 harcos halt meg" - közölte a hadsereg egy nyilatkozatban.
A megölt harcosok a Tehrík-i-Talibán Pakistan (TTP) nevű terrorszervezet tagjai voltak, akik Afganisztánban kaptak kiképzést, és ugyanazt az ideológiát vallják, mint az afgán tálibok vagy hozzájuk kapcsolódó csoportok. Egyben azzal vádolják őket, hogy a Pakisztánnal szemben álló India nevében cselekednek.
A katonai műveletek a Kurram körzetben, a hegyvidéki Hájber-Pahtunhva tartomány, az Afganisztánnal közös, átjárható határon zajlottak.
"Pakisztán továbbra is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy felszámolja az országban a külföldi hatalmak által támogatott és finanszírozott terrorista fenyegetést" - áll a kiadott közleményben.
Az elmúlt hónapokban Pakisztán többször is azzal vádolta Indiát, amellyel májusban fegyveres konfliktusba keveredett, hogy támogatja a pakisztáni területen lévő lázadókat.
Pakisztánban az afgán tálibok 2021. nyári kabuli hatalomra kerülése óta megnövekedett a biztonsági erők elleni támadások száma, és Pakisztán egy másik szomszédját, Afganisztánt vádolja a pakisztáni tálibok támogatásával, amit Kabul tagad.
A mostani rajtaütések egy héttel azután történtek, hogy egy öngyilkos merényletben 12-en meghaltak és többtucatnyian megsérültet egy iszlámábádi bíróság előtt. A támadás elkövetésének felelősségét a pakisztáni tálibok egyik frakciója vállalta. A merényletet Afganisztánból szervezték meg, állítja Iszlámábád, amely négy gyanúsítottat vett őrizetbe.
A Pakisztán és Afganisztán közötti kapcsolatok, amelyeket ezek a visszatérő biztonsági kérdések megrontottak, annyira mélyponton vannak, hogy október közepén a két ország között nagyon súlyos összecsapások törtek ki. A harcok főként a határon folytak, de a konfrontáció Kabulra is átterjedt, ahol robbanások voltak, amelyeket Iszlámábád precíziós csapásoknak nevezett.
A két szomszédos ország egy törékeny fegyverszünetről állapodott meg, amelynek részleteit több tárgyalási forduló ellenére sem sikerült pontosítani, mivel a biztonsági kérdésekben nem tudtak megegyezni. Azzal fenyegetőztek, hogy támadással válaszolnak, ha területüket támadás éri.
(MTI)
