Aljakszandr Lukasenka fehérorosz vezető elrendelte szombaton 123 politikai fogoly - közöttük Alesz Bjaljatszki Nobel-békedíjas és Marija Kalesznyikava fehérorosz ellenzéki vezetők - szabadlábra helyezését, két nappal azután, hogy tárgyalt Donald Trump amerikai elnök megbízottjával - tudatta közleményben az Egyesült Államok.
Cserébe az Egyesült Államok feloldotta a fehérorosz káliumsóra kirótt szankciókat. A káliumsó a műtrágyák fontos összetevője, az egykori szovjet köztársaság a vegyület egyik legnagyobb termelője a világon.
Bjaljacki, aki 2022-ben megosztva kapta a Nobel-békedíjat, emberi jogi aktivista, és négy éven át küzdött a politikai foglyok elengedéséért, míg végül őt is rács mögé zárták. 2021 júliusa óta ült börtönben. Marija Kalesznyikava, az Aljakszandr Lukasenka elleni 2020. évi tömegtüntetések egyik vezetője volt.
Szabadlábra került Viktar Babarika is, aki 2020-ban indulni akart az elnök ellenében a választáson.
Amerikai tisztségviselők úgy tájékoztatták a Reuters brit hírügynökséget, hogy a Lukasenkával való alkudozás része azoknak az erőfeszítéseknek, amelyekkel le akarják őt választani Vlagyimir Putyin orosz elnökről, legalábbis bizonyos mértékig. A fehérorosz ellenzék ezt az erőfeszítést meglehetős szkepticizmussal fogadja.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió súlyos szankciókat vezetett be Fehéroroszország ellen, miután Minszk erőszakkal elnyomta a 2020. évi, erősen vitatott tisztaságú elnökválasztás elleni ellenzéki tüntetéseket. Lukasenka szinte minden ellenzőjét börtönbe zárták, akinek nem sikerült külföldre menekülnie.
A szankciók szigorodtak, miután Fehéroroszország hozzájárult ahhoz, hogy Moszkva fehérorosz területről is indítsa 2022 februárjában az Ukrajna elleni szárazföldi támadást.
(MTI)
