Az Egyesült Államok által a Kuba ellen folytatott "agresszív eszkaláció" célja "humanitárius katasztrófa előidézése" a szigetországban - jelentette ki hétfőn a genfi leszerelési konferencián Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter.
Donald Trump amerikai elnök szigorította az 1962 óta érvényben lévő amerikai embargót a szigetország ellen, és nyomást gyakorol más országokra, hogy szüntessék be az olajszállítást Kubába. A sziget, amelyet tovább gyengített a venezuelai kőolaj szállításának megszűnése, jelentős üzemanyaghiánnyal és áramkimaradásokkal küzd.
Rodríguez hangoztatta, hogy a szankció szerinte "kegyetlen kollektív büntetés a kubai nép számára".
A január végén Trump által aláírt elnöki rendelet a szigetet "rendkívüli fenyegetésnek" minősítette. "Kuba nem fenyegeti sem az Egyesült Államokat, sem más országokat" - hangsúlyozta a kubai diplomácia vezetője. Kifejtette: nem Kuba az az ország, amely katonai erőket vet be és megsérti más államok szuverenitását és területi integritását.
A külügyminiszter hangsúlyozta továbbá, hogy országa nem hajlandó engedni a fenyegetéseknek, sem feladni önrendelkezési jogát. "Kuba senkit sem támad, de határozottan meg fogja védeni szuverenitását és függetlenségét" - szögezte le Rodríguez.
"Megakadályozzuk a kubai humanitárius válságot, még ha ez sok megpróbáltatással és szenvedéssel is jár" - mondta a miniszter nem sokkal később az ENSZ szintén Genfben ülésező Emberi Jogi Tanácsa előtt.
A múlt héten az amerikai elnök úgy vélte, hogy Kuba "bukott állam".
Február 13-án az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága "rendkívül aggasztónak" minősítette a kubai társadalmi-gazdasági helyzet romlását.
(MTI)