Bővebb információ, rendelés a megadott linkeken.

Barabási László székely anekdotái: Fele sem tréfa!

Furcsa, érthetetlen észjárásúnak tarják a székelyt. Az ő, mások számára meghökkentően tömör, lényegre törő gondolkodás- és beszédmódjuk évezredek alatt alakult ki. Aki nem ismeri a székely társadalom felépítését, az nem is értheti gondolkodásuk gyökereit. Egy olyan közösségben éltek évezredek óta, ahol már gyerekkoruktól harcra, támadásra, önvédelemre nevelték őket. A régi idők legkiválóbb kiképzését kapták. Ebbe a szigorú hangulatba állandó enyhülést hozott a humor. Félszavakból kerekednek történetek, melyekből szólásmondás, közmondás, példálózás keletkezik. Rövidebb-hosszabb csattanós, tanító mesék. Mindenképp intelmek.

Barabási László 1943. április 15-én született Kolozsvárott. Erdélyben, a Hargita tövében él. Történész. Hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója. Kényszerűségből egy ideig Budapesten volt újságíró, ma kizárólag az őstörténet kutatásával és írással foglalkozik. A meséket is író Barabási László nem csak kiemelkedő, hatalmas ismeretanyaggal rendelkező tudós, hanem lebilincselő stílusú elbeszélő is.

 

Fejes Pál: Mit írtak az ősmagyarokról 46 000 évvel ezelőtt?

A könyv szerzője közel 60 éven át a természettudományokat (a kémiát és az alkalmazott matematikát) művelte és oktatta; tudományos fokozatokat, felsőfokú nyelvvizsgákat (angol és német nyelvből) szerzett és több száz dolgozatot, számos könyvet publikált. 1964-1965-ös amerikai (Ford-) ösztöndíja idején, az esti órákban a Baltimore-i egyetem könyvtárában megismerkedett az "írás" tudományával, az epigráfiával is. Ennek az érdekes tudománynak a művelésére már csak a nyugdíjas éveiben maradt elég ideje, de ez a 15-20 éven át (többnyire hétvégeken) végzett kitartó és "makacs" munka végül is lehetővé tette, hogy "átírja" a homo sapiens sapiens, a modern ember történelmét.

Az első és egyben a legfontosabb felismerése az volt, hogy a Biblia 4. "1". Káinnal és Ábellel foglalkozó fejezete "kissé pontatlanul" adja vissza a köztük kialakult konfliktust. Az Úrnak bemutatott áldozat kedvezőtlen fogadtatása után (a Biblia szerint) "Káin rátámadt testvérére, Ábelre és agyonütötte". Ez azonban nem biztos, hogy "így" történt, de a modern ember történelme valóban "itt" és "valahogyan így" kezdődött.

Az "itt" és a "mikor" tisztázása nem volt könnyű! Az "itt" Észak-India, ahová a homo sapiens ősei (valószínűleg) a kínai SECHUAN-ból menekültek a Würm II jégkorszak éhínsége elől, kb. Kr.e. 48 000 táján. Az útra kelt 8 törzsből (ez kb. 500 000 ember) végül is 7 érkezett meg. Közülük 6 EEM.EESSAL = EEM.HUL, vagyis ősmagyar törzs "anyajogú" (matriarchális) társadalmi keretek között a mai DELHI, egy JAU = HAR.HABA patriarchális törzs pedig a (későbbi) HARAPPA körzetében telepedett le. "Úgy tanultuk", hogy az ezt követő "arany-kor" kb. 3500 éve békében telt el. A Káin és Ábel közötti konfliktust az "irigység" váltotta ki, melynek során Káin (népe) Kr.e. 44 600 ± 100 táján felperzselte a halászó/gyűjtögető EEM.HUL nép téli időben száraz náddal borított, mocsaras életterét, amely a JAMUNA folyó bal oldalán terült el. Ebben a korai genocidiumban kb. 40 000 ember vesztette el az életét, a tűzárban és az azt követő árvízben ("eredő bűn"), kb. 320 000 pedig menekült, amerre látott.

Aki életben maradt, a legszükségesebbeken túl, vitte az ismereteit, a fogalmait és az ú.n. "észak-indiai lineáris írás" (a szerző NILW néven említi) tudományát. A Föld szinte valamennyi, a menekültek által lakott barlangjában Borneótól Patagóniáig megtalálható ennek az EESSA-exodusnak a "névjegye", a tenyér-lenyomat. A szerző azonban nem csak ezt kereste, hanem a menekültek NILW, OGAM és ékírással írt beszámolóit is, melyet nem csak el tudott olvasni, hanem ezt a nyelvet meg is értette. A könyv ezekről az eredeti írásos emlékekről ad részletes tájékoztatást.

 

Vámos Ferenc: Kozmosz a magyar mesében - A térelképzelés

A magyar meseanyagról joggal feltételezhető, hogy benne időben és térben különféle anyagok, rétegek tornyosodnak egymásra. Ahhoz, hogy ezek a rétegek a mai mesetömbből kiszedhetők legyenek, tudományos rendszerezéssel kell eljárnunk. Solymossy Sándor írja: "Bebizonyult, hogy a [népmese] részleteit alkotó kisebb epikus egységek: ún. motívumok, ősvallási elemek törmelékeit rejtik magukban." Az az érdekes, hogy a magyar mesékben ezek az "apróbb" egységek válószínűen ugyanahhoz a nagyobb körhöz tartoznak, csak éppen azonos tartalmú mesében más-más változatban, másképpen rendeződve jönnek elő. Egyikben egyik, másikban másik kisebb egység kimaradt. A váz maga viszont feltehetően állandó. A különféle mesepéldákból így bizonyos rekonstrukció lehetősége adódik - s elébünk kerül az eredeti mesekör tartalma.

Rozsnyai Ágnes: A magyarság spirituális gyökerei

Rozsnyai Ágnes Budapesten született, a Szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát, majd Szegeden és Budapesten volt újságíró. Tanulmányait 1972-től kezdve Németországban és Kalifomiában folytatta. Utána közel húsz évig Kölnben rádióriporterként dolgozott. Mai publikációs munkájának súlypontja az antropozófia.

Milyen módszerekkel rekonstruálható a régmúlt? Lehet-e hagyományaink máig is ismeretlen szellemi vonatkozásait a mai, modem olvasóval megismertetni, aki az intellektualitás uralma miatt nemigen jut közvetlenül az érzéken túli világ képszerű élményeihez? Lehet-e népi örökségünk, motívumaink egyes, rejtett üzenetét felszínre hozni? Vannak-e, és ha igen, melyek a magyarság spirituális gyökerei? Ezek a kérdések foglalkoztatják a szerzőt, aki könyvében formakincsünk egyetemes kultúrába ágyazott spirituális távlatait és kozmikus hátterét kívánta megvilágítani. Könyvében központi helyet kapnak a nőiség, az Anyaistennő misztériumai, aki itt nemcsak a Magyar Nyelvgéniusz jelmezébe öltözötten lép elő, hanem, többek között, Boldogasszony alakján keresztül azt is láttatja velünk, hogy az ókori pogány istennők végül miért váltak, miként válhattak a kereszténység Madonnájává?

 

Cser Ferenc – Darai Lajos: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében avagy kőkori eredetünk és a sejti tulajdonság-örökítő kutatás

Mindannyian mindig is éreztük: itthon vagyunk a Kárpát-medencében, de most már tudhatjuk is, hogy itt élünk a kezdetektől, mert mi idevalósiak vagyunk. Itt születtünk, a sejti férfi tulajdonság-örökítőink szerint már az őskőkorban, s azóta folyton ide kötődünk. Mindez a természettudomány bizonyossága. Viszont ez a könyv a felmerült új, szenzációs genetikai adatokat régészeti, művelődéstörténeti és embertani összefüggéseikkel egyeztetve tárja az olvasó elé, aki így a magyar ősmúlttal együtt megismerheti az európai egyetemes őstörténetet is.

 

Mi így próbálunk meg tenni azért, hogy a termékekre fordított összeg itt is maradjon hazánkban. Hisszük, hogy ez egy igen fontos lépcsőfoka annak, hogy terjedjen a nemzetért tenni képes, tudatos vásárlók köre.
Áruházunkban természetesen a bolti árnál olcsóbban vásárolhatják meg a termékeket, s bizonyos megrendelési összeg felett a szállítási költséget átvállaljuk.