A minap frissítette indexét a világ országait katonai erő szerint rangsoroló Global Firepower - megjelent a legújabb, 2026-os összegzés. A top 10-ben három érdekesebb változás történt:

Oroszország stabilan második helyre jött föl, maga mögött hagyva Kínát, emellett Franciaország átvette a 6., Japán a 7. helyet.

Oroszország ráadásul nem is kicsit húzott el Kínától: Moszkva 0,0791-es értékelést kapott GFP-től, szorosan a listavezető USA mögött, amely 0,0741-es értékelést kapott. A harmadik helyezett, Kína 0,0919-es értékelést kapott - a különbség jelentősen nőtt Peking és Moszkva helyezése között, a két ország tavaly még holtversenyben volt. (Az alacsonyabb GFP-érték jelent jobb helyezést a rangsorban.)

Korábban azt lehetett sejteni, hogy Kína veszi át a második helyet az ukrajnai háborúban folyamatosan amortizálódó Oroszországtól, de ez nem valósult meg - maguk az oroszok ezt azzal magyarázzák, hogy az országban példátlan katonai és hadiipari reformok zajlanak jelenleg, ami felülmúlja minden más ország hadiipari kapacitásbővítésének ütemét.

A listán látható változás még, hogy az élvonalban Franciaország átvette az Egyesült Királyság 6. helyét, és egy helyet jött föl Japán is, a 7. helyre, a britek a 8. helyre csúsztak vissza.

A világ 10 legütőképesebb katonai erővel rendelkező országa a GFP szerint a következő:

Magyarország hadereje a GFP értékelése szerint 57. helyre esett vissza ütőképesség szempontjából, Marokkó és az Kazahsztán közé.

A régiónkban Ukrajna, Csehország és Románia erősebb a lista készítői szerint.

Érdemes megjegyezni, hogy a GFP értékelése szerinta Magyar Honvédség a szerb és osztrák haderőnél is ütőképesebb.

Fontos leszögezni, hogy a GFP listája a haderőfejlesztési program vívmányait csak a beszerzett számosság tekintetében tükrözi, az új technikai eszközök technológiai színvonalát nem veszik latba a szerkesztők.

A GFP listáját semmiképpen nem szabad komoly szakmai anyagként kezelni, hiszen egy csomó olyan tényezőt nem vesz figyelembe, amely háborúdöntő lehet, ilyen például a technológiai színvonal, a haderő személyi állományának képzettsége, a parancsnoki lánc szervezettsége, de nem foglalkozik például a stratégiai fegyverekkel sem.

A GFP listáján egy rozsdás kínai Kalasnyikovokkal felszerelt közép-afrikai milícia egyenértékű egy amerikai Delta Force alakulattal, egy rozoga T-55-ös pedig egy szupermodern Leopard 2A8-assal - a valóságban ez értelemszerűen egyáltalán nincs így.

Nem taglalja a GFP a haditechnikai eszközök összfegyvernemi alkalmazásának hatékonyságát sem.

A GFP listájának lényege, hogy számokban kifejezhető dolgokat (pl. tankok száma, katonák száma, ország területe) hasonlítson össze, nem az, hogy megmutassa, hogy mi lesz, ha egyik és másik, listán szereplő ország háborúba megy egymással. Vegyünk egy könnyen érthető példát: a listán a haderővel nem rendelkező Izland előkelőbb helyet foglal el (134.) mint a kvázi folyamatos háborús készültségben lévő, külföldi erők által támogatott Koszovó (139.)

Így tehát a GFP értékelése nem több, mint egyszerű érdekesség, játék a számokkal, adatokkal, ennek tudatában érdemes szemlézni a frissen közzétett Firepower-indexet is.