Mivel a jogtalanságok miatt benyújtott fellebbezéseimre még a szerbiai törvények által előírtakat is megszegve, választ sem küldtek, kénytelen vagyok nyílt levéllel fordulni egyenesen Önhöz. Bár rendőrei a törvényi előírásokkal ellentétben egyetlen esetben sem voltak hajlandóak tolmácsot biztosítani számunkra, mi ezt a levelet mégis lefordítjuk az Ön anyanyelvére is, elsősorban azért, mert a szerb médián, illetve a világhálón keresztül igyekszünk majd minél több szerb honfitársa tudomására hozni a levél tartalmát. Tudjuk, hogy az Ön által vezetett fegyveres szervek elsőként fogják olvasni ezt a levelet a honlapunkon, beosztottjai ugyanis mindig közlik velünk, hogy naponta olvassák, böngészik internetes portáljainkat. Bevezetőm után a lényegre térek: 

Leszámítva a 2004-es esetet, amikor a rám támadó 7 fős szerb bandát jogos önvédelemből visszavertük (emiatt ők a szabadkai kórházba kerültek), sohasem emeltünk kezet szerbekre, főleg nem származási alapon. Mozgalmunk mindig deklarálta, hogy a szerb nép nem az ellensége és nem soviniszta, sőt éppen ellenkezőleg: a HVIM a sovinizmus ellen küzd! Mi válasz vagyunk a magyarellenes gyűlöletre, ám sohasem támadunk, mindig csak védekezünk. Délvidéki tevékenységünk évek óta kizárólag az őshonos magyarság kulturális önazonosságának megőrzésére, kulturális tevékenységre szorítkozott. Erről szól a Remény Háza programunk is. Éppen ezért érthetetlen számomra, hogy miért irányulnak ilyen durva támadások mozgalmunk ellen. Kulturális rendezvényeinket betiltják, a koncertekre érkező magyarországi zenekarokat nem engedik át a határon, tagjainkat pedig válogatás nélkül tiltják ki az országból, miközben délvidéki (szerb állampolgárságú) tagjainkat a titkosszolgálat vegzálja, terrorizálja, szabadkai elnökünket pedig a helyi rendőrségen bántalmazták is. Érthetetlen számomra az is, hogy miért verettek össze tavaly Szabadka központjában 5 verőemberrel, akiket aztán a rendőrség vállveregetések közepette szabadon bocsátott (miközben minket a kórházban őrizetbe vettek), s a tucatnyi szemtanú és az orvosi látleletek ellenére sem folyik semmiféle nyomozás az ügyben, ezzel a rendőrség nem is titkoltan játszik össze az elkövetőkkel.  

Azt megértem, hogy figyelnek rám és a HVIM-re, elvégre ez a kötelességük. Nem tiltakoztam, nem is fellebbeztem a 2004-es kitiltásom alkalmával, mert akkor korrekt bírósági ítélet született, előtte a rendőrségen is önként jelentkeztem. Abba azonban nem vagyok hajlandó beletörődni, ami tavaly óta folyik ellenünk.  

Tisztelt Belügyminiszter úr! 

Tekintsünk el most egy pillanatra attól, hogy én a HVIM tiszteletbeli elnöke vagyok, Ön pedig a Szerbiai Szocialista Párt elnöke, egyben Milosevics egykori jobbkeze és utódja a párt élén. Most mint ember szólok az emberhez.  

Tudomásom szerint Ön Koszovóban, Prizren városában született. Nyilván hiányzik Koszovó, s fáj, hogy nem teheti be oda szabadon a lábát. Nyilván egy szíven szúrással ért fel, amikor 2004-ben látta, hogy albán soviniszták porig rombolják szülővárosa XIV. századi szerb műemlékét, az ortodox keresztény templomot. Mi, magyarok megértjük a szerbek fájdalmát, mi ugyanezt éreztük a trianoni békediktátum után. Tekintettel arra, hogy az őseim többsége a ma Szerbiához tartozó Délvidéken élt, nyilván Ön is el tudja képzelni, hogy milyen rossz érzés lehet nekem, hogy jelenleg nem tehetem be a lábamat erre a földre.  

Ha nem szűnik a mozgalmunk elleni terror, akkor nem fog szűnni az a nemzetközi kampány sem, amit már a múlt héten elindítottunk. Első akciónkra abban a Spanyolországban került sor, amely a nyugati hatalmak közül egyedüliként támogatta a szerb érdekeket Koszovóban. Spanyol barátaink, a Democracia National nevű szervezet aktivistái Madridban a szerb nagykövetség előtt tüntettek a HVIM védelmében, és “állítsák meg a magyarellenes terrort” feliratú transzparenst feszítettek ki. Erről nyilván Ön is tud, hiszen az akció során megjelent a rendkívül ideges szerb nagykövet és a szerb titkosszolgálat munkatársa is. Mivel Spanyolországban 19 fő alatt nem kell bejelenteni egy demonstrációt, az ügyes spanyol aktivisták éppen 18-an voltak, így hiába hívott rendőrt a szerb nagykövet, az nem tudott intézkedni. Hasonló gerillaakciókra számíthat Szerbia valamennyi diplomáciai képviselete szerte a világon. A soron következő demonstrációt Londonban tartjuk, aztán pedig spanyol szövetségeseink közreműködésével Dél-Amerika több állama következik. Akcióinkkal a magyarellenes atrocitásokra, s a mozgalmunk elleni törvénytelenségekre világítunk rá.

A szerb közvélemény figyelmébe ajánlom azt a tényt, hogy éppen azok a jelenlegi globális folyamatokkal szembehelyezkedő európai nemzeti szervezetek tisztelik a HVIM-et, s most tüntetnek mellettünk, akik eddig a leghatározottabban támogatták Szerbiát Koszovóval kapcsolatban. A magyarellenes támadásokkal és a HVIM elleni jogsértésekkel a szerb hatóságok azt veszélyeztetik, hogy elveszítik azok szimpátiáját, akikre számíthatnának Koszovó megtartása érdekében.  

Minden vármegyés kitiltásával Szerbia legfeljebb annyit érhetett volna el, hogy a kizárólag kulturális célokat szolgáló Remény Háza építését nem tudjuk befejezni. Nos, még emiatt se örüljenek a kitiltóink, mert felhívásokban fogom magyar hazafiak százait toborozni a munkára, akik nem vármegyések, s akiknek az adatai nem szerepelnek a szerbiai hatóságok adatbázisaiban, így simán átjuthatnak a határon. A vármegyések kitiltása miatt tehát kontraproduktív módon, sokkal hamarabb befejezzük a Remény Házát.

S egyébként is…. Meddig akarják folytatni ezt a kitiltósdit? Amíg a végén több száz magyar állampolgár lesz kitiltva jogellenesen? Akkor meg majd együtt megyünk a nemzetközi fórumok elé.  

Tisztelt Belügyminiszter úr! 

Ne tévessze meg Önöket az sem, hogy az elmúlt években nem volt magyar diplomácia. A júniusi Európai Parlamenti választás, és a jövő évi országgyűlési választás után már lesznek olyan képviselők és lesz olyan nemzetközi politikai erő, amely határozottan fel fog lépni a HVIM védelmében. Kérem, fontolja meg a levelemben leírtakat, s a háborúskodás helyett inkább kössünk békét. Most ez a szerbek és ez a magyarok érdeke is.  

Szeged, 2009. április 8. 

A józan eszükben bízva,

Maradtam tisztelettel: 
 
Toroczkai László
A HVIM tb. elnöke