A Nagy Testvér figyel
Mint azt már korábban megírtuk, a hazafias, nemzetiszocialista, hungarista szervezeteket aktív megfigyelés alatt tartja az NBH, így kicsi az esély, hogy a szolgálatok tudta nélkül fegyvereket, lőszert szerezhettek és cigányokat gyilkolhattak volna az ügy gyanúsítottjai. Azóta már sok víz lefolyt a Dunán, a rendőrség egyre inkább belebonyolódik saját verzióiba, nincs már lefoglalt terepjáró, előkerültek „szavahihető” tanúk, akik látták a „motoros felderítőt”, aki nem más, mint Cs. István. Ő az, akit előbb elengedtek a helyszínről, majd felhívták telefonon (honnan tudták a számát?), hogy forduljon vissza, hisz ő is gyanúsított. Mit tesz Isten, engedelmesen vissza is fordult a "veszélyes bűnöző". Alább az NBH-snak látszó dokumentum (egy link jött mailben, egy fájlmegosztó oldalra töltötte fel, aki küldte) képeken és szöveghű leiratban. Jellemző, amit persze eddig is tudtunk, hogy a pártőrséggé züllött "nemzetbiztonsági" szervek politikai nézeteik alapján figyelnek meg magyarokat, miközben semmit sem tesznek például hazánk izraeli felvásárlása ellen.
Magyarország óriási többsége ma nem hisz a korrupt, hazug, szemkilövető, cigánybűnöző-babusgató, kommunistavédő, lejáratódott rendőrségnek. S ezt nem csak a Kuruc.infón megjelent közvéleménykutatások igazolják. Erre minden ok megvan, lásd 2006. ősze, Mór, a Balla-ügy, a cigányok által elkövetett és felderítetlenül maradt tengernyi kegyetlen bűneset, Gyurcsányék szabadlábon hagyása, és sorolhatnánk.
Szerkesztőségünkben – és nemcsak bennünk – felmerül a gyanú, hogy a csoport tagjai között lehet(tek) beépített ember(ek). Nem is olyan rég, a szélsőjobbnak titulált NPD-t próbálta rasszista bűncselekményekben való részvételre hivatkozva betiltani a német Alkotmánybíróság. A botrány akkor robbant ki, amikor kiderült, hogy a szóban forgó, a párt vezetésében is helyet foglaló bűnelkövetők szinte kivétel nélkül a titkosszolgálat emberei. Az NPD betiltása meghiúsult, az ügyre pedig halálos csönd telepedett. S ekkor merülhet fel a kérdés: mi van, ha ez a hazai cigánygyilkolós esetben is így történt, a cél pedig talán a Jobbik betiltása, ellehetetlenítése és/vagy az egész nemzeti radikális oldal elleni durvább fellépés igazolása, megmentendő a rogyadozó cionista rezsimet és hasonszőrű parlamenti ellenzékét.
A fenti gondolat, természetesen, csak feltételezés. Annyi bizonyos már, hogy szinte semmi sem úgy történt, ahogy azt a rendőrség nekünk mondja. Ennek lehet több oka is, például, hogy nem akarnak különböző módszereket beismerni nekünk, egyszerű állampolgároknak. Lehet az is, hogy hazudnak, hisz' ha az igazat mondanák el a nyomozásról és az elfogásról, akkor még több kérdés merülne fel, még kevésbé hinnének nekik az emberek. Bár a hiteltelenség terén ennél lejjebb már aligha süllyedhetnek a jogtipró, hazudozó, antimagyar politikai rendőrséget üzemeltető Bencze Józsefék. Lehet az is, hogy a titkosszolgálati vonalat kell mindenképp eltakarni az UD Zrt. körüli botrányban alaposan lejáratódott NBH kérésére. Ez esetben a szálak pedig egész magasra vezethetnek.
Akárhogy is van, a csoportba beépített ügynök elméletét alátámasztja az alábbi, szerkesztőségünkbe eljuttatott anyag is. Az okiraton nem szerepel fejléc, elképzelhető, hogy belső használatra készült és jobbérzésű rendőrök, titkosszolgák, valaki(k) kiszivárogtatta(ák). Az sem kizárt, hogy a szolgálatok elterelő hadműveletéről van szó, az alábbiak csak részben igazak, minthogy az is könnyen meglehet, hogy egy valódi NBH-s dokumentumot olvashatunk.
Tehát:  szerkesztőségünk nem állítja, hogy az alábbi dokumentumban megfogalmazottak biztosan megfelelnek a valóságnak, ám kötelességünknek éreztük megjelentetését, mert életszagú és több eddig feltárt ténnyel egybevág. Aztán mindenki a megfelelő tájékozódás után döntsön: mi az igazság! Mert az ÁVH-tól ezt hivatalosan nem fogjuk megtudni egyhamar. Mi pedig, remélhetőleg, hamarosan több információval és egy mélyebb elemzéssel jelentkezünk.
(Kuruc.info, Florian Geyer)
Frissítés (17.11): a szöveg teljes leirata (saját szövegfelismerés és -javítás):
A romagyilkosságok során őrizetbe vett személyek:
•    Kiss István Zoltán (******, an.: *****) A médiákban K. István. cukrász végzettség személyként említik
•    Kiss Árpád (*****.. an.: ******) Kiss István Zoltán bátyja, a médiákban az egyik ismert magyarországi zenekar volt dobosaként említik
•    Petei Zsolt István (*******., an.: ******) A médiákban P.Zs. monogrammal említik
•    Csontos István Volt szerződéses katona, a médiákban Cs. Istvánként említik
A Nemzetbiztonsági Hivatal Hajdú-Bihar megyei Kirendeltsége 2004. február 21-től szoros ellenőrzés alá vont három magyar állampolgárságú személyt, közöttük Kiss István Zoltánt, szélsőséges szervezethez való tartozás gyanújával. (Kiss István korábban már az NBH látókörébe került, mint a 90-es évek közepén, a médiákban „tóraégetési ügy"-ként ismertté vált debreceni bűncselekmény egyik elkövetője. Az akkori adatgyűjtés során megállapítást nyert, hogy nevezett tagja volt a később megszűnt szélsőséges. nacionalista eszméket hirdető Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) —nek.) Az ellenőrzés alá vont három személy a Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA), valamint a Véres Kard (VK) nevezetű szélsőséges szervezetek szimpatizánsai, majd tagjaiként, aktív tagtoborzó, szervezőmunkát folytattak Hajdú-Bihar megye területén. Rendszeres szervezői voltak szélsőséges hangvételű magyar (Titkolt Ellenállás, Kárpátia, ... stb.) és alkalmanként külföldi zenekarok koncertjeinek a megye különböző településein, továbbá részt vettek magyar szélsőséges szervezetek budapesti rendezvényein és esetenként külföldi útjain.

Kiss István tagja volt a debreceni labdarúgó csapat szurkolói “kemény magjának", melynek vezetője - az NBH HBm-i Kirendeltsége által ugyancsak szoros ellenőrzés alatt tartott - **** ****, ****ni lakos. (**** **** a világhírű **** ****edző,***** fia.) ******** folyamatosan támogatta a szerény anyagi körülmények között élő Kiss Istvánt, többek között ******nt foglalkoztatta az általa ******en üzemeltetett „*******ben is.

2007 év végén, 2008 év elején. a Kiss István szoros ellenőrzése során alkalmazott telefonlehallgatás útján olyan információk keletkeztek, melyek arra utaltak, hogy Kiss István testvérével, Kiss Árpáddal, a ***** illetőségű *****, a püspökladányi *******, valamint ****** (*******, ******. an.: ******) nevezetű ismerősével valamilyen okból lőfegyverek, és nagy mennyiségű lőszer beszerzését tervezik. Ezzel párhuzamosan Kiss folyamatosan lemorzsolódott korábbi társaitól, közöttük addigi támogatójától, *******is.


Ezen információk alapján 2008 tavaszán, az NBH Hajdú-Bihar megyei Kirendeltsége kezdeményezte a már évek óta folyamatban levő szoros ellenőrzés meghosszabbítását Kiss István tekintetében, továbbá annak kiterjesztését a fent említett Kiss Árpád, *****, ******* ***** és ****** *****esetében is.

Az NBH illetékes szakirányító főosztálya (232. Főosztály) a szaki
gazgatósággal (23. Igazgatóság) és a Jogi Főosztállyal egyetértve elutasította a Kirendeltség kezdeményezését, nem tartotta megalapozottnak a szoros ellenőrzés meghosszabbítását Kiss esetében, illetve annak elrendelését társai tekintetében.

Kiss István szoros ellenőrzését ezt követően az NBH Hajdú-Bihar megyei Kirendeltsége 2008. május 12-én lezárta. A romagyilkosság sorozat 2008 július 21-én, Tanrabodon elkezdődött.

Csontos István:

Az NBH Hajdú-Bihar megyei Kirendeltsége előtt már ismert volt szélsőséges beállítottságú személyként azt megelőzően, hogy szerződéses katona lett. A Kirendeltség,  Csontos debreceni Bocskai dandárhoz történt bevonulását követően jelezte is a rendelkezésre álló információkat a területileg illetékes KBH szervnek. A Katonai Biztonsági Hivatal területileg illetékes szerve később ezen információk alapján beszervezte Csontost, és leszereléséig titkos kapcsolatként foglalkoztatta. Leszerelését követően a KBH felajánlotta az NBH HBm-i Kirendeltsége részére továbbfoglalkoztatásra Csontost, melyre azonban nem került sor.

A romagyilkosságok kapcsán őrizetbe vett személyek tekintetében, az NBH HBm-i Kirendeltségén évek alatt keletkezett információk értékelések, tapasztalatok alapján az alábbiak állapithatók meg:

A gyilkosság gyanúsítottjaiként őrizetbe vett személyek valamennyien szerény anyagi körülmények között éltek. Több esetben még az is nehézséget jelentett számukra, hogy elutazzanak, jegyet vegyenek a szélsőséges zenekarok koncertjeire. Ismertté vált szellemi képességeik nem teszik őket arra alkalmasnak, hogy önállóan előkészítsenek, megszervezzenek, majd végrehajtsanak egy kvalifikáltságot feltételező gyilkosság sorozatot, melyhez alapos, feltűnés nélküli helyszíni felderítésre, és pontos végrehajtásra volt szükség. Az őrizetbe vett személyek közül csak Csontosnak vannak harcászati tapasztalatai, feltételezhetően ő volt a vezető a végrehajtás során.

Az évek során szoros ellenőrzés alatt tartott Kiss István részéről váratlan fordulat volt, hogy minden előzmény nélkül fegyverek és nagy mennyiségű lőszer megszerzését kezdte szervezni, korábbi társainak hátat fordítva.

Alaposan feltételezhető, hogy a gyanúsítottaknak támogatóik voltak, akik nagy értékű, több tízmilliós terepjárókkal, fegyverekkel látták el őket, nem zárható ki az sem, hogy a gyilkosságok előkészítését is „profik" végezték. Kérdésként merül fel, hogy kinek, kiknek állhatott érdekében a romák körében végrehajtott gyilkosság sorozat?


Amennyiben az NBH Hajdú-Bihar megyei Kirendeltsége folytathatta volna Kiss és társai ellenőrzését, nagy valószínűséggel megelőzhető lett volna a gyilkosságsorozat, felderíthető lett volna a támogatói kör is.

Figyelemre méltó, hogy az NBH Főigazgatója Laborc Sándor, a gyanúsítottak őrizetbe vételét követően kért csak tájékoztatást a területileg illetékes HBm-i Kirendeltségtől. A tájékoztatást szóban augusztus 21-én pénteken, írásban pedig augusztus 24-én hétfőn kapta meg, mely tartalmazta az összes előzményinformációt, kiemelve az ügy szempontjából releváns információs jelentések számait, melyeket 2008 tavaszán a HBm-i Kirendeltség úgy küldött meg a szakirányító főosztálynak, hogy javaslatot tett a főigazgató soron kívüli tájékoztatására is!!!

Ebben a tekintetben, felmerül az NBH szakigazgatóságának, jogi főosztályának, valamint főigazgatójának a felelőssége is a történtekért, tekintettel arra, hogy nem kezelték a megfelelő súllyal az alapinformációkat.