Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozására érkezve elmondta, hogy az EU folytatja az erőfeszítéseket a csomag elfogadása érdekében, és a tagállamokkal közösen próbálja meggyőzni azokat az országokat, amelyek jelenleg blokkolják a döntést.

"Magyarország részéről nagyon határozott nyilatkozatokat hallottunk, sajnos nem igazán látom annak esélyét, hogy a mai napon változtatnának az általuk képviselt állásponton" - jelentette ki.

Kallas kiemelte: a béketárgyalásokkal kapcsolatban eddig elsősorban Ukrajnára nehezedett nyomás, azonban egyértelmű, hogy mivel Oroszország az agresszor, a valódi engedményeket az orosz félnek kell tennie. "Ha sokat kérünk, keveset kapunk. Ha keveset kérünk, semmit sem kapunk. Ha pedig semmit sem kérünk, még fizetnünk is kell" - fogalmazott.

Az uniós diplomácia vezetője szerint a tartós békéhez elengedhetetlen, hogy Moszkva konkrét politikai engedményeket tegyen. Ugyanakkor pesszimistán nyilatkozott a közeljövő kilátásairól, mondván: az orosz tárgyalók nem mutatnak komoly szándékot politikai kérdések megvitatására, így a következő hetekben, hónapokban nem várható érdemi előrelépés.

Kallas arról is beszélt, hogy napirenden van a 90 milliárd eurós hitel további előmozdítása, amely Ukrajna támogatását szolgálná.

Johann Wadephul német külügyminiszter a tanácskozásra érkezve kijelentette: a külügyminiszterek arra fogják kérni Magyarországot, hogy gondolja újra az Oroszország elleni következő uniós szankciócsomag blokkolásáról hozott álláspontját.

Hangsúlyozta: nem tartja helyesnek, hogy Magyarország "elárulja saját szabadságküzdelmét és az európai szuverenitás ügyét".

A német diplomácia vezetője a háborúval kapcsolatban kijelentette: jelenleg nem lát valódi készséget az orosz fél részéről érdemi kompromisszumra. Mint mondta, Európának készen kell állnia a tárgyalásokra, és Volodimir Zelenszkij ukrajnai elnök is kész erre, ugyanakkor Oroszországnak kell bizonyítania, hogy hajlandó lényegi engedményeket tenni Ukrajnának.

Wadephul hozzátette: amennyiben Vlagyimir Putyin orosz elnök kész a tárgyalásokra, az az ukrán elnökkel való egyeztetés útján történhet, de Európa álláspontja egyértelmű, Ukrajna mellett áll.

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter megdöbbentőnek nevezte a magyar kormány Ukrajnával kapcsolatos magatartását. Úgy fogalmazott: alapvetően sokkolónak tartja, hogy miközben Ukrajna az orosz hadsereg túlerejével szemben védekezik, Magyarország nem tanúsít nagyobb szolidaritást.

Emlékeztetett arra, hogy Budapestet a XX. században kétszer is megszállták, köztük egyszer a Vörös Hadsereg. "Azt vártam volna, hogy Magyarország részéről jóval erősebb szolidaritás mutatkozik Ukrajna iránt" - mondta. A lengyel külügyminiszter szerint ehelyett "az állami propaganda és a kormány által ellenőrzött magánmédia segítségével a kormánypárt ellenséges légkört teremtett az agresszió áldozatával szemben, és ezt a hangulatot most a parlamenti választási kampányban igyekszik kihasználni".

A magyar kormány semmilyen, Ukrajna számára kedvező döntéshez nem járul hozzá az Európai Unióban mindaddig, amíg Kijev újra nem indítja a kőolajszállítást hazánk irányába a Barátság vezetéken - erősítette meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Brüsszelben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az EU-s külügyi tanácsülését megelőzően arról számolt be a Barátság vezetékkel szembeni újabb dróntámadással kapcsolatban, hogy azt a megnyugtató információt kapták, hogy már elhárították a tatárföldi szivattyúállomásban keletkezett károkat.

"Ez azt jelenti, hogy a Barátság kőolajvezetéknek minden szakasza üzemképes fizikailag, technikailag, műszakilag. A Barátság kőolajvezeték egésze üzemképes. Ez azt jelenti, hogy továbbra is kizárólag az ukrán állam döntésétől függ, hogy újraindul-e a kőolaj szállítása, és ha igen, mikor" - hangsúlyozta.

"Az a tény, hogy az ukránok nem indítják újra a szállítást a kőolajvezetéken, az egy politikai zsarolás Magyarországgal szemben, mert ez egy politikai döntés. Sem műszaki, sem technikai, sem fizikai oka nincsen annak, hogy ne induljon újra a szállítás. Ez egy politikai döntés, egy zsarolás Magyarországgal szemben, nyilvánvalóan Brüsszellel és a magyar ellenzékkel összejátszva" - folytatta.

"Úgyhogy a döntésünk továbbra is érvényes természetesen. Mindaddig, amíg Ukrajna nem indítja újra az olajszállítást Magyarország irányába, addig semmilyen döntéshez nem vagyunk hajlandók itt Brüsszelben hozzájárulni, ami az ukránoknak kedvező vagy az ukránoknak fontos lenne" - szögezte le.

"Úgyhogy sem a hadikölcsönhöz nem férhetnek hozzá, sem nem lesz huszadik szankciós csomag egészen addig, amíg szórakoznak velünk az energiaellátásunk tekintetében" - tette hozzá.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy ezért a tanácsülésen "nagy csata" várható. "Hallom itt az előzetes híreket, itt semmi másról nem volt szó, csak Magyarországról, de hát ne ránk gyakoroljanak nyomást, gyakoroljanak nyomást az ukránokra" - jelentette ki.

"Magyarország tagja az Európai Uniónak, Ukrajna meg nem tagja az Európai Uniónak, ehhez képest Brüsszel az európai uniós tagországokkal - mert itt a szlovákokról is szó van - szemben egy nem uniós tagállam mellé állt. Tehát ez alátámasztja azt, hogy itt nem Európai Bizottság van Brüsszelben, hanem Ukrajna Bizottság" - jegyezte meg.

Teljes kudarcnak és értelmetlennek nevezte az EU szankciós politikáját, amely sokkal jobban sújtja az európai gazdaságot, mint Oroszországot. "A szankciós politika most már kezd olyan lenni, mint amikor egy ilyen pálcikaember a muszkliját próbálja mutogatni. Nyilvánvalóan kinevetik. Így ennek a huszadik szankciós csomagnak sincsen semmi értelme" - fogalmazott.

Rámutatott, hogy a magyar kormány soha nem támogatott olyan büntetőintézkedéseket, amelyek ellentétesek voltak hazánk alapvető nemzeti érdekeivel, például az energiaellátás terén, és így nem is foganatosítottak ilyeneket.

"A többinél meg azt mondtuk, hogy ha az európaiak kárt akarnak okozni maguknak, az elég nagy baj, de ez van. De most az a helyzet, hogy az ukránok nekiálltak szórakozni velünk. Az energiaellátásunk kockáztatása az egy szuverenitásunk elleni támadás, és ezt nyilvánvalóan nem vagyunk hajlandók szó nélkül tűrni. Most ezt mindenkinek meg kell érteni" - mondta.

A miniszter újságírói kérdésekre válaszolva ezután elítélte az ukrán vezetés magyarellenes politikáját, az ország energiabiztonságának veszélyeztetését és a kárpátaljai magyarság jogfosztását.

Aláhúzta, hogy Magyarországnak továbbra is szuverén joga eldönteni, hogy honnan és milyen típusú energiahordozókat vásárol, márpedig a kormány nem hajlandó drágábban, kevésbé megbízható forrásból importálni a mostaninál. Ennek kapcsán pedig arra is kitért, hogy a magyarországi kőolajexport mindössze az orosz bruttó hazai termék (GDP) 0,2 százalékát teszi ki, így aligha ebből finanszírozza Moszkva az ukrajnai háborúját.

(MTI nyomán)