A 2022. február 24. és 2025. december 31. közötti időszakot vizsgáló friss értékelés 12 százalékos növekedést mutat az előző évi becsléshez képest, részben az energetikai infrastruktúrában keletkezett károk 21 százalékos emelkedése miatt. A tanulmány nem tartalmazza az ukrán energiaipari létesítmények elleni januári és februári orosz támadások következményeit, amelyek miatt több tízezer ember maradt fűtés, áram és víz nélkül az elmúlt évtized egyik leghidegebb telén. A legsúlyosabban a lakásszektor, a közlekedés és az energiaszektor érintett. A károk elsősorban a frontvonal menti térségekben és Kijev környékén koncentrálódnak.

A háború következtében a bruttó hazai termék reálértéken 21 százalékkal alacsonyabb az invázió előtti 2021-es szintnél. Ha a harcok idén is folytatódnak, a GDP-növekedés 2 százalék körül alakulhat, egy év végi tűzszünet esetén 2027-ben 4, 2028-ban 4,5 százalékos bővülés várható - szerepel az értékelésben.

Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök-helyettes közölte: az újjáépítés és helyreállítás teljes költsége a következő évtizedben közel 588 milliárd dollár lehet, ami csaknem háromszorosa az ország 2025-re előre jelzett nominális GDP-jének. Hozzátette: az ukrán lakosság az energetikai infrastruktúrát és lakóépületeket érő orosz támadások ellenére is kitart.

A legnagyobb károk a lakásszektorban keletkeztek: a teljes lakásállomány 14 százaléka megrongálódott vagy megsemmisült, ami 61 milliárd dolláros veszteséget jelent. A vasúti és más közlekedési ágazatokban a károk 40,3 milliárd dollárt, az energiaszektorban 25 milliárd dollárt tesznek ki; egyes térségekben napi akár 18 órás áramszünetek is előfordultak. A társadalmi-gazdasági veszteségek összértéke 667 milliárd dollár, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

Az ukrán kormány idén mintegy 15,25 milliárd dollárt különített el újjáépítési programokra, Ukrajna és partnerei 2022 februárja óta 20,3 milliárd dollárt fordítottak sürgősségi helyreállításra. A jelentés szerint célzott reformokkal - a verseny erősítésével, az informális gazdaság visszaszorításával és az állami szerepvállalás mérséklésével - a magánszektor az újjáépítési igények akár 40 százalékát fedezhetné, elsősorban a mezőgazdaságban, az iparban és a turizmusban.

A jelentés szerint jelenleg több mint 6 millió ukrán él menekültként külföldön, további 4,6 millióan pedig az országon belül kényszerültek lakóhelyük elhagyására.

Az ENSZ ukrajnai humanitárius koordinátora hangsúlyozta: a menekültek hazatérésének ösztönzése, a veteránok társadalmi reintegrációja és a nők munkaerőpiaci részvételének bővítése kulcsfontosságú Ukrajna gazdasági jövője szempontjából. "Ukrajna legfontosabb erőforrása az emberei" - fogalmazott.

(MTI)