Ha Prónay Pálról, a Rongyos Gárdáról hallunk, mindenkinek a Rongyos Gárda hősies harcai jutnak eszükbe, és ez így is van jól. Ám e mellett a mai napon, október 4-én érdemes Prónay Pál élettörténetéből egy másik szakaszt is olvasóink elé tárni, a magyar érdekek mentén való végsőkig való kiállás fejezeteként tarthatjuk számon a Lajtabánság kikiáltását is. De mi is történt egykor?
Tudjuk, hogy a trianoni békediktátum milyen új határokat rajzolt Nyugat-Magyarország számára. A trianoni döntést Horthynak hatalma megtartása érdekében el kellett fogadnia. Ez azzal is járt, hogy Nyugat-Magyarország egy részét, beleértve Sopront és a környékét is át kell adni az osztrákoknak. Ennek időpontját a Nagykövetek Tanácsa 1921. augusztus 29-ére tűzte ki.
A történet további része is viszonylag közismert, Prónay Pál és Héjjas Iván különítményesei, a Rongyos Gárda fegyverrel a kézben fogadta az osztrákokat, akiket ez meglehetősen váratlanul ért. 1921. augusztus 28-án kezdődött meg a felkelés a mai Burgenland és Sopron-környék területén. A felek Ágfalvánál ütköztek meg, Héjjas 120 embere (az Alföldi-brigád) keveredett tűzharcba az osztrák csendőrökkel. A rongyosok gerillaharcot folytattak az osztrákokkal, így lehetetlenné vált, hogy Ausztria birtokába vegye a neki ítélt területet. Soprontól keletre minden faluban voltak felkelők.
A kialakult helyzetben Horthy a későbbi miniszterelnök Gömbös Gyulát bízta meg azzal, hogy legyen nyugat-magyarországi kormánybiztos, feladatai közé tartozott, hogy a felkelőket megrendszabályozza. Ugyanis többek között Héjjas és sokan mások is megtagadták azt az utasítást, hogy vonuljanak vissza. Ekkor úgy tűnt, Prónay egymaga a dolgok élére áll és abban az esetben, ha a magyar kormány kiegyezne Ausztriával, lemondva ezzel Nyugat-Magyarországról, az ő vezetéséve új államot kiáltanak ki, ezt pedig Lajtabánságnak fogják nevezni.
 A Lajtabánság zászlója és területe (forrás: abtk.hu) |
Azonban 1921. október 3-án Nyugat-Magyarország az antant fennhatósága alá került. Ők adták volna át a területet az osztrák félnek, így 1921. október 4-én Prónayék kikiáltották a terület függetlenségét.
- Nyugat-Magyarország megmentése érdekében megteremtettem a független Lajtabánságot - írta Prónay visszaemlékezéseiben az 1921. évi nyugat-magyarországi eseményekről.
A Lajtabánság központja Felsőőr lett, mivel a falu magyar többségű volt. A felsőőri templom előtt jelentették be a terület függetlenségét, és, hogy nem hajlandók alávetni magukat a "békeszerződésnek". A bánság vezetője Prónay lett. A kormányzótanács elnöke s a vallásügyek előadója Apáthy László százados lett, külügyi és igazságügyi előadó Lévay Ferenc hadnagy, ügyvéd, belügyi előadó Bárdos Béla százados, gazdaságügyi előadó Hir György hadnagy, a magyar nemzetgyűlés tagja.
 |
Lajtabánságot tehát éppen ma kiáltották ki 100 éve, de sajnos nem élt meg túl sokat, csak egy hónapot (október 4. – november 5.). Sorsát végül a velencei tárgyalások pecsételték meg. A budapesti kormánynak - miután elérte, hogy Sopron környékén népszavazást írjanak ki - immár nem állt érdekében a szabadcsapatok jelenléte a térségben. Prónay azonban nem akart visszavonulni és egész Burgenland (gyakorlatilag Lajtabánság) területét meg kívánta védeni. Horthy Miklós kénytelen volt Budapestre rendelni, ahol személyen győzte meg arról, hogy adja fel a hatalmát. A magyar alakulatok így végül november végéig kivonultak Nyugat-Magyarországról, és december 14-e és 16-a között sor kerülhetett a Sopron és környékéről döntő népszavazásra, ahol, mint tudjuk, Sopron hű maradt a magyar hazához, ám a teljes Lajtabánságot nem tudtuk megtartani.
De mi 100 évvel később se feledjük, hogy egykor Prónay Pál és bajtársai minden tőlük telhetőt megtettek azért, hogy megtartsák őseink földjét Nyugat-Magyarországon, emlékük kötelez. Dicsőség Prónay Pálnak, éljen a Lajtabánság!
Lantos János – Kuruc.info
