A románok négyötöde korrupt és bűnöző politikusokra voksolt, a választások kimenetele katasztrófát jelent mind az ország, mind az EU számára - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Karl-Peter Schwarz szerint az új parlament még a réginél is lényegesen rosszabb. A megválasztott képviselők és szenátorok csaknem egyharmadának semmi keresnivalója nincs egy jogállam törvényhozásában. Köztük éppúgy akadnak egykori Securitate-ügynökök és jogerősen elítélt pénzmosók, mint ügyeskedők és csalók. Tíz román közül hat el sem ment szavazni, ami hozzájárult az eredményhez. Azok az értékek, amelyekre az Európai Unió hivatkozik, nem érvényesek abban az országban, amelyet 2007-ben a tagjai közé fogadott. A konzervatív oldal kudarcának okát Schwarz abban látja, hogy ezek a pártok szinte semmit sem tettek a soraikban dúló korrupció és rossz gazdálkodás ellen, miközben kormányaik Európában párját ritkítóan drasztikus megszorításoknak vetették alá az országot, hogy megóvják egy görög dimenziójú összeomlástól.
A román lakosság egynegyede a szegénységi küszöb alatt él, a választópolgárok csaknem 60 százaléka a közszférában dolgozik, nyugdíjas, vagy pedig állami segélyre szorul. Az USL kampánya szociális demagógián alapult: a párt a fizetések és a nyugdíjak emelését ígérte. Dan Voiculescu egykori Securitate-besúgó tv-adóin keresztül hónapokon át rágalmak és félrevezető információk pergőtüze zúdult a lakosságra, rettegés és megfélemlítés légkörét teremtve meg - írta a FAZ tudósítója.
Ám ami történt, az mindenki szeme láttára történt. Az alkotmány többszöri megsértése; az alkotmánybíróság elleni támadások; bírák, ügyészek és független újságírók megfélemlítése; büntetőjogi következményekkel való fenyegetőzés olyan ellenzéki személyekkel szemben, akik külföldön "rágalmazták" Romániát; a korrupció elleni ügyészség mint "sztálini" intézmény bezárásával történt ismételt fenyegetés; a "hideg puccs", amely a nyáron Basescu elnök felmentési kísérletében csúcsosodott ki. Az EU kénytelen volt beavatkozni, hogy védelmébe vegye a jogállami intézményeket Ponta kormányfővel és Antonescu szenátusi elnökkel szemben. Mégis mindkettőjüket beválasztották a parlamentbe.
Mindenki számára, aki összehasonlította Ponta külföldi megnyilatkozásait az odahaza mondottakkal, világos volt, hogy a "dottorénak" nemcsak a disszertációja, de politikai pályafutása is hazugságon és csaláson alapul. Az általa még a választások előtt bejelentett alkotmányreform nyomán a parlamentnek rendelnék alá az alkotmánybíróságot, s ezzel lerombolnák a jogállami ellenállás utolsó bástyáját. Ezzel pedig egy csapásra megsemmisülne az utóbbi nyolc év összes előremutató intézkedése. Románia ismét oda jutna, ahol a '90-es évek elején már volt, amikor a kommunisták vezette Nemzeti Megmentés Frontja nemzetközi síkon elszigetelte az országot, hatalomhoz és gazdagsághoz juttatva bűnöző oligarchák új osztályát - emlékeztetett Schwarz.
A romániai fordulat nem csupán a jogállam aláásásának egy tünete. Olyan geopolitikai következményekkel is jár, amelyeket Washingtonban jóval tisztábban látnak, mint a hatalompolitikai értelemben rövidlátó Brüsszelben.
Hillary Clinton a múlt héten a NATO-tag Romániát egy sorban említette Oroszországgal, Ukrajnával és Fehéroroszországgal. Az oroszbarát, Európa- és Nyugat-ellenes erők összefonódása által uralt USL győzelme jelentős kockázatot hordoz egy olyan térségben, amely Moszkva erősödő befolyásának van kitéve.
Görögország után Románia a második heveny probléma a Balkánon az EU és a NATO számára. A transzatlanti szövetségek délkeleti szárnya kezd kirojtozódni - vélekedett a konzervatív német újság.
(MTI)
