A „pápai szervezet” pecsétjénekközepén lévő szó már jelzi, hogyvalami sumákolás van a dologban |
Irigylem azoknak a lelki szegényeknek a boldogságát, akik pl. a Kuruc.info hírportálnak A jó fideszes kézikönyve szerint tudnak gondolkodni. A hülyék naivitásának azonban mi isszuk meg a levét; ezért aki tovább szokta küldeni a fehérorosz karateválogatott esetét a BMW-s cigányokkal vagy az „ennek a levélnek a továbbküldésével címzettenként egy eurócenttel támogatod a rákos kislányt” típusú leveleket, azok most vezeklésül küldjék el 128 helyre a Humor rovat legújabb cikkét!
Én azonban nem érzelmiségi, hanem értelmiségi vagyok, ezért annak a híresztelésnek sem tudtam fenntartások nélkül örülni, mely szerint az Institutum Pro Hominis Juribus – amely emberi jogi intézetet állítólag maga a pápa alapította 1984-ben – egy petícióban Trianon felülvizsgálatát kezdeményezte az ENSZ-nél. A hatalmas, középkori jellegû pecséttel és 2001. február 20-ai keltezéssel ellátott dokumentum először egyfajta szamizdatként került a kezembe még a régi rossz MIÉP-es időkben. Aztán megjelent beszkennelve a Nemnemsoha.hu gyûjteményében, a Nemzetőrben újragépelve (2003. július 9., a honlapján már kritikusabban a később létrehozott X-Akták rovatba került), a KAPU-ban („Az értelmiség magyar folyóirata”, 2003. 09.) és még ki tudja, hol – no meg elsősorban terjedt drótpostán...
Örök szkeptikusként – miután az internetes keresők szinte semmilyen információval nem szolgáltak az Institutum Pro Hominis Juribusról – először a petícióban szereplő svájci címre írtam, hogy a dokumentum és a szervezet hitelességét ellenőrizzem. (Mert azért zavaros volt, hogy a petíció magyar nyelven íródott, s kissé áltudományos volt; a Trianon okozta tengerészeti veszteségeink annyira ki vannak emelve benne, mintha egy idős horthysta írta volna.) Azonban visszajött a levelem: „Címzett elköltözött, utánküldést nem kért” felirattal. Tehát van/volt ilyen szervezet! Viszont milyen komolytalan, ha nem kér utánküldést?
Azért nem adtam föl; többet ér ez az ügy. Juliusz Janusz pápai nunciushoz fordultam, aki viszont szûkszavú válaszában csak arról tájékoztatott, hogy a küldött dokumentum számára ismeretlen. A Vatikán budapesti nagyköveteként elvártam volna tőle, hogy ha már ilyen tájékozatlan, akkor nézzen utána ennek a rázós ügynek, de hát nem vette a fáradságot... Ezért aztán magának II. János Pál Pápának küldtem egy levelet – fejléccel-pecséttel, az Ifjú Magyarok Egyesülete elnökeként, angolul; hátha így komolyabban vesz hivatala –, de 2003 óta nem méltattak válaszra. Még egy fél évre rá írtam Veres Andrásnak, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárának, aki válaszában annyit tudott közölni, hogy már hallott róla, próbálta kinyomozni eredetét, de információi szerint az említett szervezet nem létezik. Ez azonban még nem bizonyíték; ugyanakkor nem volt több lehetőségem.
2004 őszén azonban fordult a kocka: elektronikus körlevelekben a petíció folytatása is megjelent, benne az intézet egy újabb zürichi telefonszámával. Nosza, kerestem a dokumentum aláíróját, Prof. Ludwig von Lang urat. És láss csodát, Láng Lajos veszi fel a telefont! No, hát a név lefordítására magunktól is rájöhettünk volna! Az idős, revizionista úrral órákat beszéltem, mert gyakran elkalandozott. Hetekbe telt, mire elküldte a kért enciklikát (pápai körlevél), melyre a petícióban is hivatkozik az alapítást igazolandóan.
Ez csak egy levelének a vége. Az aláírás szerint: „A Pápai Emberi Jogok Nemzetközi Szervezetének Főtitkára. A Szabad Magyar Exilkormány Miniszterelnöke (1960-1989)”. De erről majd később... |
Csakhogy ez nem egy enciklika, nem is alapítólevél, hanem inkább csak egy jókívánságokkal teli, udvarias válasznak néz ki, melyet II. János Pál pápa annak küldhetett, aki létrehozta és tájékoztatta őt az emberi jogi szervezet megalakulásáról! A francia nyelvû levél pápai kézzel és géppel írva alább látható, fordítása pedig itt: „Az Ön emberi jogi kezdeményezése – Institutum Pro Hominis Juribus – mindenkitől kiérdemli a legnagyobb érdeklődést, aki egy jobb világért munkálkodik. Századunk végének a békéről, az igazságról és a toleranciáról kell, hogy szóljon. A gyûlölet és az erőszak ellen harcolni kell, és ki kell küszöbölni. Személyes figyelemmel kísérem az 1984 programot a szerencsétlen sorsú gyerekekről. Biztosítom pártfogásomról. A világ jóakaratú emberei csatlakozzanak az Ön akciójához! Maximális sikert kívánva adom apostoli áldásomat.” Ennyit a pápai alapításról.
Azért udvariasan próbáltam Láng úr tudtára adni, hogy ez így nem állja meg a helyét. Arra is választ vártam, amit a História folyóiratban találtam róla – immár magyar nevén. A messziről jött ember meséje szerint – melyet a TV2 is szenzációként tálalt – Kéthly Anna Láng Lajost bízta meg egy illegális emigráns kormány létrehozásával, s erről utóbbi írásos dokumentummal is szolgált. Ez azonban már nem csúsztatás volt, hanem közönséges hamisítvány. Az előbbi linken arról is találunk információt, hogy a „rendszerváltáskor” Láng megpróbálta hivatalosan is átadni megbízását, erre azonban sem Szûrös Mátyás, sem az Antall-kormány nem reagált. Ellenben az Orbán-kormány állítólag igen, legitimizálva ezzel az emigráns kormány 30 éves „mûködését”. Hogy erről meggyőződjek, levelet írtam – a biztosabb válasz reményében egy ismeretlenebb barátom nevében – a Miniszterelnöki Hivatalnak, majd a Fidesznek, de előbbi csak semmitmondó, Orbánék pedig semmilyen választ nem küldtek. Tehát amíg nem cáfolják, mondhatjuk: a Fidesz-kormányt szélhámosunk jól megetette.
A páratlan, illetve páros mese bekerülhetne a National Geographic által összeállított, a történelem tíz legjobb áprilisi tréfája közé, Csurka István nyilatkozata (miszerint lemond, és elveszi Papolczyné Balla Gizella szeretőjét feleségül) mellé, bár ez a „pápai” csoda nem csak egy napig tartott, hanem egészen mostanáig, kedves Olvasó.
Novák Előd
(Fenti cikkem megírásához az utolsó lökést az adta, hogy a Nemzeti Hírháló közzétette az első komolyabb szkeptikus véleményt a petícióról.)
II. János Pál pápa saját kezével írt, francia nyelvű, üdvözlő válaszlevele, melyet Láng Lajos az emberi jogi szervezete megalakítását kimondó enciklikának nevez. Tegyük hozzá: az ilyet nem is pápai körlevélben szokás |
Az előbbi dokumentum valamiért nem csak kézírással, hanem gépelve is postázásra került |