Kilenc igen szavazat és egy tartózkodás mellett elfogadta a zárójelentést az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló parlamenti bizottság. A testület megállapította, hogy az alapítvány nem volt fedőszervezete a Nemzetbiztonsági Hivatalnak.
Volt kapcsolat az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány és a Nemzetbiztonsági Hivatal között, de hogy milyen, azt nem sikerült feltárni - állapította meg a szervezet működésének nemzetbiztonsági kockázatát vizsgáló parlamenti bizottság.
A testület kilenc igen szavazattal egy tartózkodás mellett elfogadott közös jelentése szerint nem volt fedőszervezete a Nemzetbiztonsági Hivatalnak az Együtt Egymásért, Egy-másért Alapítvány, ugyanakkor az NBH bizonyos műveleti területen végzett munkáját az alapítványon keresztül próbálta leplezni.
A jelentést a bizottság SZDSZ-es tagja, Gulyás József nem szavazta meg, mert szerinte nem sikerült teljes mértékben tisztázni a két szervezet közötti kapcsolatot, ugyanis nem kaptak elegendő információt az alapítvány kuratóriumi elnökétől, Földesi-Szabó Lászlótól, így a jelentés nem teljes körű.
A jelentés megállapítja azt is, hogy a Legfőbb Ügyészség szerint a szervezet kiemelkedően közhasznú jogállása megalapozatlan volt.
A bizottság felkérte a vám- és pénzügyőrség országos parancsnokát, hogy vizsgálja meg annak a vámhivatalnak a működését, ahol 175 alkalommal vámmentesen kezeltek adománynak szánt, majd áruházláncoknak értékesített árukat.
A testület arra kérte a pénzügyminisztert: tekintse át az adományok vámkezelésének szabályozását, a kialakult gyakorlattal való összhangját, és szükség esetén tegyen javaslatot annak szigorítására.
A pénzügyminisztert és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert arra kérték, hogy készítsenek közös jelentést a vám és pénzügyőrség, valamint az NBH együttműködéséről, annak esetleges rendellenségeiről, továbbá tegyenek javaslatot az eredményes együttműködésre.
A bizottság a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztertől azt kérték, hogy célszerűségi és eredményességi vizsgálat keretében tisztázza az alapítvány és az NBH kapcsolatát.
Az alapítvány ügyében tavaly áprilisban indult nyomozás; azóta több embert gyanúsítottak meg azzal, hogy külföldi élelmiszer-adományokat jogellenesen értékesítettek magyarországi üzletláncoknak, és ezzel 1 milliárd 220 millió forint kárt okoztak az államnak.
(InfoRádió)