A holnapi napon alakul az új Országgyűlés, melyet bátrabb lelkek már megelőlegezve „rendszerváltó Országgyűlésnek” neveznek, igaz, fogalmunk nincs róla, hogy valóban az lesz-e (amekkora átfedés van a Fidesz és a Tisza között, illetve ismerve azt, hogy itt soha semminek nem szokott következménye lenni, ami a magyarságot sérti, én erősen szkeptikus lennék mindenki helyében).
Míg az országot leépítő NER elszámoltatásában csak reménykedni lehet, addig bizonyos szempontból – sajnálatos módon – valóban „rendszerváltónak” szánják a holnapi alakulást, ugyanis a tervek szerint elhangzik majd az európai és a cigány himnusz, illetve a Tisza kampánydala is (amit innen is kikérek magamnak, mert a Tavaszi szél vizet áraszt a kedvenc népdalom, de sikerült ezt is „összetiszázni”).
 Reméljük a Parlamentben azért nem ilyen őrök teljesítenek majd szolgálatot |
A „sükösdi tamburás srácok” tehát megadják a ránk nehezedő „Szeretetország” szó szerinti alaphangját, miközben több tiszás képviselő lovári és beás nyelven fog esküt tenni (ez persze nem volt elég, kellett az az idézőjeles „himnusz” is). A folyamat megkezdődik, a Fidesz által felemelt „új középosztály” egyre mélyebbre szivárog, immáron a Tisza által vezetett országban. Ilyen egy „igazi rendszerváltás”.
Ne is húzzuk az időt, vonjuk le az egyértelmű konzekvenciát: a cigányoknak nincsen himnusza, csak nótája (Zöld az erdő, zöld a hegy is). Nem számítanak államalkotó nemzetnek, így himnuszuk sem lehet, a beiktatásnál meg ennyi erővel le lehetne játszani azokat a nemzetiségi himnuszokat, akiknek állama is van.
A valódi kérdés azonban az, hogy ha annyira azon dolgoznak – persze csak a saját bevallásuk szerint, tisztelet a kevés kivételnek – hogy a magyar társadalom részévé váljanak (mi lenne akkor, ha még csak nem is akarnának rajta „dolgozni”?) akkor miért akarnak még az új Országgyűlés beiktatásakor, és egy vélt vagy valós „új kezdet” elején is különcködni? Ha annyira „ide akarnak tartozni”, akkor miért volt fontos, hogy ad hoc csinn-bumm cirkusszá változtassanak egy fontos politikai eseményt a nótájukkal? Továbbá, miért nem lehet magyarul letenni az esküt a fentebb érintett személyeknek?
Nyilván mindegyik kérdés költői, talán portálunk közönsége tudja a legjobban rájuk a válaszokat. Ez egy hol hangosabb, hol csendesebb honfoglalás, melynek keretében – a végletekig liberális államunkban – jogokat nyakra-főre követelnek ugyan, a kötelességeiket már annál kevésbé akarják elvégezni. (Nota bene ez sok magyarra is igaz.)
Egyszerűbb lelkek erre nyilván azt mondanák, hogy „miért kell ezzel annyit foglalkozni, menjen le a dalocskájuk, aztán kész, hiszen attól nem lesz olcsóbb a kenyér, ha emiatt tiltakozunk”.
Hát, egyrészt olcsóbb lehetne, ha nem élősködnének ennyien az államon, de ezt most hagyjuk is. Azért rendkívül kiemelt ez a mozzanat a holnapi napon, mert szimbolikus jelentőséggel bír annak tekintetében, hogy a Fidesz-Tisza tengely milyen jövőt szán a magyarországi cigányságnak, de szimbolikus abban az értelemben is, hogy ők maguk hogyan viszonyulnak Magyarországhoz. Ha ugyanis valóban a beilleszkedés motiválná őket, nem akarnák lenyomni a magyarság torkán az idézőjeles „himnuszukat”, hanem megelégednének a mi nagybetűs Himnuszunkkal.
Ehhez persze adalékként hozzácsaphatjuk, hogy jelenleg az idő is a „romáknak” dolgozik. Gyerekvállalás tekintetében messze előzik a magyarokat (a hamis KSH-adatok nem tudják elfedni a valóságot, elég kimenni az utcára, felszállni egy buszra, akármi), szóval ha ebben az ütemben haladunk tovább, 200 év múlva lehet, hogy már csak a cigány himnusz fog felcsendülni a magyarok egykori Parlamentjében. Ha egyáltalán létezni fog még.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info
