A Fidesz és a KDNP politikusai, a Mi Hazánk három képviselője, illetve Ritter Imre nemzetiségi képviselő szerette volna, ha már hétfőn elkezdődik a vita, velük szemben a nem gombot nyomta az összes többi ellenzéki képviselő. Így 137 igen és 52 nem szavazat lett, vagyis nem lett meg a szükséges négyötödös többség.

Arról a javaslatról van szó, amelyet Varga Judit igazságügyi miniszter nyújtott be és a lényege alapvetően a március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbítása lenne. Ezzel együtt érvényben maradnának a kormány által eddig, rendeletek útján meghozott intézkedések, illetve továbbra is élne a kormány felhatalmazása a lényegében rendeleti úton zajló kormányzásra.

Az ellenzéknek nem is ezzel volt a baja, hanem azzal, hogy a jogszabályban nincs időkorlát, vagyis nem újabb 15 napra szólna – mint a különleges jogrend kihirdetése első körben – hanem egyelőre nem belátható időre. Márpedig – mint ahogy azzal érveltek – nem fognak teljhatalmat adni Orbán Viktornak úgy, hogy nem tudják, az meddig tart.

A kora délutáni órákban már lezajlott egy vita erről a parlamentben, abban maga, Orbán Viktor is részt vett. Azt mondta, hogy ő nem szeretne időkorlát nélküli veszélyhelyzetet, nem szeretné, ha ez előre kimondva 90 napig tartana. Már csak azért sem, hiszen éppen abban vagyunk érdekeltek, hogy a járványt és a megbetegedések számát időben elhúzzuk, ne terheljük túl az egészségügyet. A kormányfő – mint mondta – azt szeretné, ha egy előre meghatározott időkorlát helyett az Országgyűlés döntene arról, meddig tart a veszélyhelyzet.

Szépséghibája a dolognak, hogy az Országgyűlésben az történik, amit a Fidesz és a KDNP akar, hiszen nekik van kétharmados többségük. (Ezen az alapon viszont az egész lázongás csak időhúzó cirkusz volt. Persze elvek mentén kell szavazni, de a diktatúrázás éppen úgy nem nívó, mint a szükséges éles kritika helyett gyíkemberezés szintre vitt sorosozás - a szerk.)

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter – aki a rendkívüli jogrend miatt létrehozott akciócsoportot is vezeti – álszentnek nevezte a veszélyhelyzet időtartamáról szóló vitát. Hiszen – mint mondta – ennek kijelölése az alaptörvény értelmében a kormány feladata. A kabinet azonban „megtette a lehető legnagyobb gesztust az ellenzéknek, és a jogot a veszélyhelyzet végének meghatározására átadja az Országgyűlésnek”. Jelenleg azonban nem tudható, hogy ez mikor lehetséges, ahogy az sem, hogy például 90 nap múlva határozatképes lesz-e a Ház.

Habár az ellenzék most meg tudta akadályozni, hogy napirendre kerüljön az ominózus törvény, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már jelezte: mindenképpen a parlament elé viszik. Ez azt jelenti, hogy kedden kezdődhet el a vita és a kormánypártok létszámával el is tudják majd fogadni, amikor a szavazás lesz. Csak éppen erre néhány napot még várni kell.

Dúró Dóra cáfolt néhány ballib hazugságot is.

Ez a diktatúravita ebben a helyzetben nagyon ártalmas, és az is, amikor az ellenzéket azzal vádolják, hogy a vírusnak drukkol – erről beszélt a Nyugat.hu-nak adott interjújában a politikai elemző annak kapcsán, hogy komoly indulatok csaptak fel a Fidesz által benyújtott „túlhatalomtörvény” kapcsán. Ez a jogszabály ugyanis lehetőséget adna a veszélyhelyzet meghosszabbítására és a rendeleti kormányzásra, ugyanakkor – ezt bírálja az ellenzék és jogvédők is – nem lenne a hatalom átadásának időkorlátja. Az interjút ugyancsak a Magyar Hang szemlézte.

– Érdemes néha arra is gondolni, hogy itt egy olyan válság szakadt hirtelen a kormány nyakába, amellyel korábban még senki nem találkozott. Nem biztos, hogy minden döntés mögött valamilyen ördögi tervet, gonoszságot, politikai szándékot kell feltételezni – mondta.

Török Gábor nyilvánvalónak nevezte, hogy a rendkívüli helyzetek határozott vezetőket, rendkívüli döntéseket és ehhez szükséges kivételes eljárásokat igényelnek. Egy ilyen válsághelyzetben nem lehet a parlament döntésére várni, nem alkalmas a normál demokratikus ügymenet a gyors és hatékony válságkezelésre.

Ugyanakkor – folytatta – a rendkívüli felhatalmazás nem jelenthet időben korlátlan hatalmat, az ókori Rómában például a köztársaság idején a vészhelyzetben kinevezett diktátor különleges jogkörei fél év után megszűntek.

Török Gábor – ahogy fogalmazott – nem tudja értelmezni ennek a vitának a kapcsán azokat a mondatokat, hogy diktatúrát akar létrehozni a Fidesz, amelyet majd a járványveszély elmúlása után is életben tart. Részben azért, mert ha valóban diktatúrát akarna a miniszterelnök bevezetni, akkor azt eddig is megtehette volna és a járványveszély után is megteheti, hiszen a kétharmados többségével olyan alkotmányt írhat, amilyet csak akar. Másrészről viszont a politikai ellenfél ilyen mérvű diabolizálásának – ami sajnos a másik oldalon sem ritka –, a politikai hisztérián túl nem sok értelme és haszna van. – Összességében szerintem ez a diktatúravita ebben a helyzetben nagyon ártalmas, ahogy ártanak az olyan elképesztő mondatok is, amelyekben az ellenzéket azzal vádolják kormánypártiak, hogy a vírusnak drukkol – fogalmazott Török Gábor.

(Kuruc.info - Magyar Hang nyomán)

Újbudán a DK nem féltette a demokráciát: Felfüggesztették az önkormányzatok ülésezését a veszélyhelyzet kiskirályai