Az állami földek bérleti pályázata Fejér megyében színjátékhoz hasonlítható, a Fideszhez közel álló érdekkör a területek 65 százalékát nyerte el, s pontosan lehet tudni, ki kinek a rokona és lekötelezettje.
Ángyán József egyetemi tanár, Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselő tegnap este Kajászón beszélt arról, hogy a csákvári állami gazdasági vezetők, akár Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester erősen megkérdőjelezhető körülmények között nyerték el a földek bérleti jogát, a helybéliek ugyanis számos településen, Kajászó mellett Bicskén, Bodajkon, Előszálláson, Isztimérben és másutt, „egy deka földhöz sem” jutottak. Ángyán, aki tavasszal mondott le az oligarchák által megnyert pályázatok miatt földművelésügyi államtitkári posztjáról, meglehetősen népes hallgatóság előtt számolt be arról, hogy az eddig bérbe adott 18 300 hektárból 10 300 hektár elemzésével végzett, s következtetéseit nyilvánosságra fogja hozni. A vizsgálat tanulsága azonban egyetlen mondatban is összefoglalható: a kormány a közvélemény által vélelmezetten kormányközeli spekuláns tőkebefektető társaságokat részesíti előnyben az állami földek bérbeadásánál. A gond az, hogy a Nemzeti Földalap – talán nem véletlenül – nem készít követhető összesítéseket, sőt inkább csak nehezíti az átfogó tájékozódást.
– Fejér megyében az a legaggasztóbb – mondta Ángyán –, hogy 82 százalékban nem helyben lakó gazda nyert a pályázatokon, a földbérletek 68 százaléka Felcsútra, Csákvárra és Székesfehérvárra került. Van olyan budapesti idősotthonban lakó hölgy, aki közel 200 hektár művelésére kapott jogosultságot, máskor az is elég volt valakinek a befutáshoz, ha „nagyfiúk” szomszédja.
– A szekér rossz irányba megy – jegyezte meg a professzor, s kijelentette, hogy feltételezése szerint háttérmegállapodásokat kötöttek még a pályázatok kiírása előtt. A benyújtott anyagok tendenciája azt mutatja ugyanis, hogy a nagy nyertesek megegyeztek, s eleve a rendszerbe kódolták a korrupció lehetőségét. A szisztéma az ország más részein is ugyanaz. Borsodban vagy Kabán, Hajdú-Biharban is az történt, hogy ne nyerhessenek helybéliek a politikai és olykor offshore hátszéllel rendelkező győztesekkel szemben.
– Egyetértek azzal – szögezte le a fórumon az egyetemi tanár –, hogy vissza kell vonni a pályázatokat, s a helyiekkel együtt ki kell dolgozni a mindenki által átlátható rendszert. Ha a spekuláns tőke viszi el a helyi erőforrásokat, abból tragédia lesz.
Az eseményen az is szóba került, hogy a kormánypárti média elhallgatja a földdel kapcsolatos visszaélések részleteit, a miniszter pedig propagandaakciók során adja át a fiatal gazdáknak az öthektáros bérletről szóló szerződéseket.
– Érdekes módon egyetlen képkockát sem lehetett látni arról, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester a nyilvánosság előtt kötött volna szerződést az államot képviselő agrárminiszterrel – mondta.
Ángyán József válaszolt arra a kérdésre, is, hogy miért tagja még mindig a Fidesz parlamenti frakciójának.
– Még mindig reménykedem abban, hogy a saját pártcsaládom meggyőzhető arról, hogy nem az oligarchákkal, hanem az emberekkel kell szövetséget kötni. Ha a jog nem az erkölcsön alapul, akkor nagyon nagy a baj. Minden megyében megvizsgálom a földpályázatokat, s közzéteszem a részleteket. A frakció tagjai nem vesznek rólam tudomást, amikor a nagyágyúk is jelen vannak a parlamentben. De meghallgatnak, ha nem kell attól tartaniuk, hogy lelepleződnek velem. Az a baj az általam elvégzett elemzésekkel, hogy igazak. A homályos pályázati keretekben érdekeltek nem számítottak rá, hogy összeáll a kép. A társadalom immunrendszere gyengült, de még nem omlott össze – jelentette ki.
A professzor kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy Orbán Viktorral lemondása óta sem sikerült találkoznia.
(Nol)