A román államfő szombaton megkoszorúzta a bányászjárás áldozatainak bukaresti emlékművét, majd az X-en emlékezett meg a 36 évvel ezelőtt történt eseményekről. Üzenetében rámutatott: 1990 nyara máig a közelmúlt történelmének fájdalmas sebe maradt, amikor az 1989-es forradalom nyomán támadt reményeket erőszak és súlyos társadalmi feszültségek árnyékolták be.

Emlékeztetett, hogy a tragédiát a "cinikus politikai hatalom" idézte elő, amely a demokratikus törekvéseket erőszakkal, elnyomással és megfélemlítéssel próbálta letörni. "Mély tisztelettel hajtok fejet azok emléke előtt, akik életüket vesztették a sorsfordító napokban, valamint a sérültek és mindazok előtt is, akiknek életét drámai módon megváltoztatták az akkori események" - idézte az államfő üzenetét az Agerpres román hírügynökség.

Nicusor Dan bejegyzésében hangsúlyozta: egy szilárd demokrácia "nem fél a saját múltjától, bármilyen sötét vagy nehezen érthető is legyen". A történelem maradéktalan felvállalása az egyetlen út, amelyen keresztül egy nemzet meggyógyulhat, és méltósággal tekinthet a jövőbe - mutatott rá.

Hozzátette: az a tény, hogy a román igazságszolgáltatás három és fél évtized után sem hozott ítéletet a bányászjárás ügyében, "elfogadhatatlan szégyenfolt és olyan adósság, amelyet rendezni kell".

A román államfő arra is felhívta a figyelmet, hogy szerdán kihirdette azt a törvényt, amely június 15-ét a bányászjárás és az antidemokratikus elnyomás áldozatainak emléknapjává nyilvánítja. Aláhúzta: az államnak kötelessége szorgalmazni a polgári nevelést és életben tartani az áldozatok emlékét.

Az évfordulóról Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő is megemlékezett. Facebook-oldalán közzétett üzenetében úgy fogalmazott: 36 évvel ezelőtt Románia kezdeti demokráciájának legfájdalmasabb perceit élte át azáltal, hogy a hatalom erőszakot alkalmazott saját állampolgárai ellen. A véleménynyilvánításhoz és a tiltakozáshoz való jogukkal élő embereket megverték, megalázták, illegálisan letartóztatták és erővel elhallgattatták. Halálesetek, sérülések és traumák történtek, melyeket máig nem tártak fel - írta.

Rámutatott: a demokrácia nemcsak választásokat, hanem a szólásszabadság, az alapvető emberi jogok és minden állampolgár méltóságának a tiszteletben tartását is jelenti. A miniszterelnök szerint 36 évvel az események után életben kell tartani az áldozatok emlékét, és azt kell közvetíteni a fiatal generációk felé, hogy az állam mindig a polgárok oldalán kell legyen, soha nem ellenük.

"Az igazság, az igazságszolgáltatás és a múlt felvállalása a szenvedők iránti tiszteletet jelenti, és egy olyan demokrácia megszilárdítását, amelyben az ilyen visszaélések soha többé nem történhetnek meg. (…) Egy demokratikus Romániában az erőszak és az elnyomás soha nem lehet a hatalom eszköze" - zárta bejegyzését Bolojan.

A román karhatalmi szervek 1990 júniusában erőszakosan léptek fel a hatalom ellen tüntetőkkel szemben, majd Bukarestbe szállíttatták a Zsil-völgyi bányászokat, akik ellenzéki pártok székházait dúlták fel és az utcán brutálisan bántalmazták a járókelőket. A "bányászjárásnak" nevezett események miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014-ben kártérítésre kötelezte a román államot, és felszólította, hogy szolgáltasson igazságot az erőszakos cselekmények négy halálos és három golyó által megsebesített áldozatának, illetve a több mint ezer jogtalanul bebörtönzött tüntetőnek.

A román katonai ügyészség 2017 júniusában emberiesség elleni bűncselekmények miatt emelt vádat Ion Iliescu (1930-2025) volt államfő ellen, aki a Ceausescu-diktatúra 1989. decemberi megdöntése után megválasztott államfőként vezette Romániát, valamint a vezetés több tagja - Petre Roman volt miniszterelnök, Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója és Miron Cozma bányászvezér - ellen. A legfelsőbb bíróság 2020-ban eljárásbeli hibák miatt a bűnvádi eljárás újrakezdésére utasított, a katonai ügyészség pedig 2025 áprilisában ismét vádat emelt az azóta elhunyt Iliescu és társai ellen.

(MTI)