Budakeszin található az ország legpatinásabb oktatási intézménye, a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium. A nemzet gerincének számító fiatalokat nevelik itt, megcáfolva a liberális kultúrpolitika keresztényeket lealázó, az egyházi iskola szükségességét semmibevonó dogmákat. Az ország talán legjobb tanulmányi eredményei, felvételi mutatói születnek meg e „klerikális, ősfasiszta” intézményben.
Mint arról a Kuruc.info korábban is beszámolt, a gimnázium tanárát és igazgató-helyettesét nemrég elbocsátották állásából. Az ürügy: egy történelmi bemutatón korhű egyenruhát öltött magára, azaz nem átallott egy bemutató céljából SS egyenruhában megjelenni. Az ügyet közelebbről ismerő informátorunk segít jobban megvilágítani mi is állhat a cionista sajtó által botránnyá dagasztott esemény mögött. Az alábbi levél megjelent a Jobbik.net hírportálon is, ahol aztán két nap múlva levették. Az írást a portálon elhelyező szerkesztő azóta kilépett a laptól, indoklásul annyit hozott fel: mivel a meghurcolt tanár neki személyes jóbarátja, nem hagyhatta szó nélkül, hogy az ügyét ennyire nyeglén kezelje a nemzeti oldal. Lépésével kifejezi szolidaritását barátjával és mindazokkal akik a mai médiaterror alatt nem mondhatják el valósághűen a közelükben, esetleg pont velük megtörténő eseményeket.
 Az inkriminált fotó |
Budakeszin élő informátorunk szerint érdemes tudni: a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium létezése óta a „klerikálfasizmus” szimbóluma Budakeszin, a posztkommunista és liberális oldal főként a suttogó propaganda eszközével gyakorta uszítja a plebszet (különböző önkormányzati és egyéb pénzek emlegetésével) a „gazdag papok” a „csuhások” és a „buzi Prohászkások” ellen.
A sok pénzért rengeteg csúsztatást és hazugságot összeollózni képes bulvársajtó és a balliberális médiagépezet számára díszes csomagolású ajándék volt a holtszezon kezdetén a „náci történelemtanár” ügye. Kosaras Péter Ákosnak a kétmilliós tagságú iwiw közösségi oldalon közzétett egyetlen fotójáért kell bűnhődnie, az ominózus fénykép miatt lett céltábla a budakeszi katolikus gimnázium és újfent az egész nemzeti, keresztény oldal.
Az összefüggésrendszer finoman szólva tökéletes és kapóra jött a médiahiénáknak: gyermekekkel táborozó történelemtanár SS-egyenruhában, aki egyébként az antiszemitának elkönyvelt Prohászka Ottokár püspök nevét viselő katolikus gimnázium egyik igazgatóhelyettese, nem mellesleg második világháborús dokumentumkönyvek szerzője, a nagyapja pedig az SS kötelékében szolgált. Az már csak a bizonyos hab volt a tortán néhány részletesebb újságcikkben (nem meglepő módon a neokonzervatív-cionista Hetek és a balos-cionista Népszava boncolgatta riportnyi terjedelemben a témát), hogy még az iwiw-es ismerőseit is érdemes megválogatni a politikailag korrekt történelemtanárnak, különben a fejére olvassák, miért is igazolta vissza ismerősnek Augusto Pinochet tábornokot, Imrédy Bélát, vagy épp a Romantikus Erőszak zenekart. Meg persze a Prohászkás diákoknak is tilos október 23.-i tüntetőknek öltözni a bolondballagáson, különben „újabb botrányképeken” csámcsoghat a reggeli kifli után a melós, az irodista, a külvárosi mosónő az aktuális bulvárlapban. Ahogy az meg is történt.
 Bűnösek mert nemzetiek? |
A tisztánlátás kedvéért persze nem árt a dolgokat az előbbi sorrendben tisztázni, ebből talán ki is derülhet, miből lesz a cserebogár, vagyis a „botrány”. Először is: az iwiw egy könnyed, poénos kapcsolattartó oldal, mellesleg ugyan nyilvános, ámde személyes adatokkal (igaz persze hogy az adatszolgáltatás önkéntes, így ezzel vissza is lehet élni). A valóban létező személyek mellett előfordulnak persze ilyen olyan klubok, éttermek, diszkók (reklám célzattal), létező, vagy történelmi személyek, de megtaláljuk a filmsztárokat, filmeket, márkákat, esetleg épp olyan használati tárgyakat is mint a fogkefe, vagy a szappan.
 Nem szeretik a kormányt - ez tilos |
Vagy a Vörös Hadsereget, netán Károlyi Mihályt. Ez nem „botrány”?. Prohászka Ottokár nem volt antiszemita, legföljebb néhány félművelten tudálékos nagyokos tartja annak, aki még mindig abban a hitben él, miszerint a Gede testvérek által kiadott „Az én antiszemitizmusom” című könyv szerzője maga a püspök, holott a sokszor citált könyv (egész pontosan a könyv címét citálták és rágták, mint a gumicsontot a szellemi homeless-ek) Prohászka írásai egy részének a kiadó szájíze szerint megvágott gyűjteménye, a címet is a Gede testvérek adták. Kosaras Péter Ákosról pedig eddig is tudható volt, hogy az első második világháború történetének egyik legteljesebb honi ismerője, kiváló hadtörténeti könyvek szerzője, azt pedig főleg, hogy igazgatóhelyettes egy olyan tanintézményben, melynek felsőfokú felvételi mutatói a legjobbak közé tartoznak az országban. A „tüntetőnek öltözött diákok bolondballagásának” országos nyilvánosság elé vitele pedig kitűnően megmutatja a honi sajtó színvonalát, a jó pénzért a saját családjukat is lejáratni képes szerkesztők erkölcsi nívóját (ha vadászsöréttel lövöldöző rohamrendőrnek öltöztek volna a fiúk-lányok, abból is „botrányképek” lettek volna, kedves sajtórabszolgák?).
A keresztényekbe, magyarokba, nemzeti érzelműekbe, katolikusokba, konzervatívokba a legapróbb dolog miatt is hatalmasat rúgó szoclib orgánumok (és politikusok) számára tálcán lett felkínálva a „botrány”. A konkrét pincér, informátor vélhetően a tanár úr közel ezer internetes, iwiw-es ismerősének valamelyike lehetett. Ugyanakkor a „botrány” országos jelentősége mellett nem árt kis figyelmet fordítani a Budapest melletti kisváros, Budakeszi politikai vonatkozásaira is.
Budakeszin élő informátorunk szerint érdemes tudni: a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium létezése óta a „klerikálfasizmus” szimbóluma Budakeszin, a posztkommunista és liberális oldal főként a suttogó propaganda eszközével gyakorta uszítja a plebszet (különböző önkormányzati és egyéb pénzek emlegetésével) a „gazdag papok” a „csuhások” és a „buzi Prohászkások” ellen.
Ténykérdés: az egyházi fenntartású Prohászka iskola infrastruktúra és tanerő terén is fejletebb az önkormányzati fenntartású általános iskolánál vagy a szintén közpénzből gazdálkodó Nagysándor József Gimnáziumnál. A budakeszi szoclibek szemében a –mellesleg az egyházi pénzeknek köszönhető- jobb felszereltség már uszítási alap a „gazdag papok” ellen, azonban informátorunk szerint (és persze ez a honi viszonyok ismeretében nem meglepő) méretes szálka a kommunisták szemében az istenhit alapú oktatás, a tanítás előtti lelkigyakorlatok, a fiatalok hazaszeretetre nevelése, az iskolában rendszeresen megrendezésre kerülő, emberi értékeket hangsúlyozó rendezvények, előadások, vetélkedők.
Budakeszi hagyományosan nemzeti-konzervatív kisváros, a képviselőtestület a rendszerváltás óta mindig nemzeti többségű. Korábban a Magyar Demokrata Fórum dominanciája volt a jellemző, ám az MDF neokonzervatív fordulata óta a régi MDF-esek sorra átigazoltak a Fidesz-KDNP frakcióba. 2002-ben is „jobboldali” lett a képviselőtestület többsége, azonban polgármesternek a fűt-fát ígérő egykori tanácselnököt, az MSZP támogatásával (és néhány budakeszi vállalkozó hathatós anyagi segítségével) induló Farkas Gyulát választották meg a fideszes Lendvay Endre (aki egyébként egykori cserkészvezető és Prohászkás tanár) ellenében. A szocialista színekben győztes polgármester és a fideszes-emdéefes képsviselőtestületi többség között ha akadozva is, de létrejött egyfajta nagykoalíció, az MSZP támogatásával győztes Farkas Gyula 2006-ra szépen átlavírozott a nemzeti oldalra, a 2006 őszi önkormányzati kampányban pedig egyértelműen 2002-es ellenfele, 2006-ra szövetségese, Lendvay Endre támogatására szólított fel. A volt tanácselnök pálfordulására sokan sokféle magyarázatot kerestek, az azonban biztos, hogy a Farkas 2002-es –MSZP által támogatott- kampányát pénzelő vállalkozói csoport 2006-ban a fideszes Lendvay Endrét választották favoritnak. Lendvay személye (egyúttal a mögötte állóké) alaposan megosztotta Budakeszi nemzeti érzelmű kis- és középvállalkozóit, polgárait. Rengetegen korrupciógyanús ügyei következtében nem voltak lojálisak a helyi Fidesszel és Lendvay Endrével. Hiába tanácsolták sokan a polgári szövetség helyi vezetőinek, hogy inkább keressenek más jelöltet, hajthatatlanok maradtak. A kis- és középvállalkozók végül a városszerte ismert és köztiszteletben álló Tagai István személyében független, de nemzeti és lokálpatrióta értékeket képviselő polgármesterjelöltet állitottak.
Budakeszi értelmiségének java része (köztük olyan ismert személyiségek, mint Szász Károly vagy Balczó András) Tagai István mellett tette le a voksát a nyilvánosság előtt. Igy tettek a Prohászka Gimnázium vezetői is. Azt nem lehet mondani, hogy vesztükre, mivel Tagai István nagy fölénnyel nyert a fideszes és szocialista jelölttel szemben. Ám a képviselőtestület fideszes (nagyrészt ex-MDF-es) maradt, a politikai csatározások pedig ma is mindennaposak a városban: a konzervativ oldalon… Budakeszi informátorunk szerint nem kizárható, hogy az új polgármesterrel lojális Prohászka-vezetők eltávolitása érdekében állhat a csatározásokból sikerrel kikerülni akaró helyi Fideszeseknek.
Ennek –egyelőre- a kiváló tanárember, Kosaras Péter Ákos lett az áldozata.
Eddig a levél. Ha valakinek kételyei támadnának a Zsidesz magyarelleneségét illetően és még az sem győzte meg őt erről, hogy a Zsidesz-vezérkarnak és személyesen Orbán Viktornak fontosabb a kubai politikai foglyok sorsa mint a magyar adófizető állampolgároké, akkor olvassa el, hogyan kívánja tönkretenni a Zsideszes képviselő az Apor Vilmos Katolikus Főiskolát.
Birkák! Az idő véges, a vég közeleg, ébredjetek abból a kényelmes álomból, hogy Viktor Vezénylő Tábornok úr majd helyettetek elvégzi a piszkos munkát a népszavazással. Nem lesz itt semmi, amíg ti, "néma többség" kiknek mindez köszönhető, fel nem lázadtok.
Nincs már jobb, nincs már bal. Csak nemzet van, képviselet nélkül!
Készüljünk az őszre!
Kuruc.info - H. Á. - Florian Geyer
Amit a ballib szennysajtó figyelmen kívül hagyott a "hallgattassék meg a másik fél" elve:
Kosaras Péter Ákos nyilatkozata
Az iwiw-en az egykori német haderő 25. Hunyadi hadosztályának (a Wehrmacht és ezzel párhuzamosan a Magyar Királyi Honvédség kötelékébe is, tartozó magyar vezényleti nyelvű alakulatról van szó, amelyet 1992-ben a magyar Legfelsőbb Bíróság mentesített a háborús bűnök vádja alól. Az alakulat egy korabeli német-magyar államközi egyezmény értelmében viselte a német véderő egyenruháját) katonai egyenruhájában szereplő fotóm semmiféle politikai vagy propagandisztikus tartalommal nem bír.
Annak elkészülte egy teljesítménytúrához köthető , amelyen, mint katonai hagyományőrző vettem részt. Az említett teljesítménytúrán ismeretterjesztő célzattal katonai hagyományőrzők vettek részt, mint „pontőrök”, az egykori hadviselő felek egyenruháiban. Így látható volt a Magyar Királyi Honvédség, a német Wehrmacht, a Szovjet Vörös Hadsereg és az U.S. Army egyenruhája, felszerelési tárgyai, amelyet a túrázók „testközelből” megvizsgálhattak, felpróbálhattak, kézbe vehettek.
Erre más alkalommal, ilyen formában nem lenne módjuk, a katonai hagyományőrzés maga is ezt a célt szolgálja. Minekutána az egykori hadviselő felek uniformisai közül kettőn is (német és szovjet) ún. önkényuralmi jelképek láthatóak, a rendezvényt bejelentettük a rendőrség felé is, amely annak megtartását a törvény értelmében tudomásul vette. Már maga a bejelentés is tisztázta, hogy ezen rendezvényeknek sem politikai sem egyéb rossz értelemben vett propagandisztikus célja nincs. A Népszava „náci hagyományőrzésre” vonatkozó kitételét visszautasítom.
Az említett kép, nem valamiféle „pózolás” közben ábrázol, hanem teamerésnél, ahol a túrán résztvevő egyik család két kisgyermeke is látható. A cikk szerzője, vagy munkatársa az újságban felnagyított képről őket kivágta.
Felháborítónak tartom, hogy a Népszava újságírója engem a kérdésben meg sem keresett – jelen pillanatig sem – cikkét aláírás nélkül adta közre.
A kirobbantott ügy kapcsán ellenem két vizsgálatot indítottak, egyet az oktatási ombudsman, egyet pedig az iskola fenntartója részéről. Megdöbbenve tapasztalom, hogy sem engem, sem kollégáimat ezen vizsgálatok kapcsán SENKI sem kereste meg a mai napig sem.
Június 21-én délután visszavonták igazgatóhelyettesi megbízatásomat, este az iskolám védelmében – mert a méltánytalanul mocskolódó támadások folytatódtak - közös megegyezéssel munkaviszonyomat megszüntettem.
Sajnálattal kellett látnom, hogy a „hallgattassék meg a másik fél is” elvének teljes figyelmen kívül hagyásával, ez ma megtörténhet Magyarországon.
Budakeszi, 2007. június 26.
Kosaras Péter Ákos
