Átadták a felújított óbudai zsinagógát kedd este. Soltész Miklós, az Isteni Ajándékok Minisztériumának egyházi, társadalmi és civil kapcsolatokért felelős államtitkára ünnepi beszédében hangsúlyozta: aki zsinagógát, templomot újít fel vagy épít, "embereket, lelkeket szolgál és ment meg".
 |
Soltész Miklós kiemelte: napjainkban sokszor lesz éjszakai mulató egy-egy templomból, Óbudán azonban ellenkező irányú folyamat valósult meg azzal, hogy "egy méltatlanul használt épület kezdett újra zsinagógagént működni".
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a zsúfolásig telt zsinagógában arról beszélt, hogy a 2009-ig tv-stúdióként használt, az óbudai zsidó közösség által 2010-ben használatba vett és azóta folyamatosan megújuló épület története is bizonyítja, hogy nem kell megvárni a tökéletességet. Nem kell az utolsó szögnek is a helyén lennie ahhoz, hogy a közösség imádkozni és dolgozni kezdjen.
 |
"Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy amíg egy épület nem tökéletes, addig nem költözünk be, nem használjuk az oltárt, amíg nincsenek falak, nem imádkozunk, mert nem tudunk elég jól imádkozni, és nem tanítunk, mert úgysem tudunk eleget ahhoz, hogy tanítsunk - fogalmazott Köves Slomó.
A Tóra azonban arra tanít - mutatott rá -, hogy "ha csak két betűjét ismerjük is a héber ábécének, akkor legalább az egyiket adjuk tovább valaki másnak", és mivel mindenki hisz legalább egy kicsit, "használjuk ki az alkalmat, és imádkozzunk" - figyelmeztetett a vezető rabbi.
Balog Zoltán, a talmudi erőforrások minisztere levélben köszöntötte az ünnepség résztvevőit. A miniszter azt írta: az első hiteles okirat tanúsága szerint 1349 óta él zsidó közösség Óbudán. "Nem ismerhetjük a közösség minden generációjának valamennyi tagját név szerint", mégis - akárcsak az égbolt csillagai vagy a zsinagóga belső boltívére felfestett 25 000 csillag -, ők "együtt alkotják a múlt ragyogását a magyar nemzet viharos századaiban". "Ezt a ragyogást sötétíti el a holokauszt", ezért különösen fontos az óbudai zsinagóga megújulása, hiszen bizonyítja nemcsak a túlélést, az újrakezdést, hanem a gyarapodást is, és az ima erejét - hangzott el.
Az óbudai zsidó közösségnek 1732-ben már állt a mai zsinagógával közel azonos helyen imaháza, a mostani, Lajos utcai épületet 1769-ben avatták fel. A zsinagógát a 19. században jelentősen átalakították. A külső jegyei alapján klasszicista, belül barokk jegyeket viselő zsinagógát 1821-ben avatták fel, 1900-ban szecessziós stílusban állították helyre.
A zsinagóga az 1960-as évektől a magyar állam tulajdonában volt. Az épület eredeti berendezését lerombolták, a Tóra-tekercset ismeretlen helyre szállították. 1978-tól a Magyar Televízió használta díszlet- és kellékraktárként, majd stúdióként.
Az EMIH és a Chábád Lubavics Mozgalom 2010-ben avatta fel és adta át a helyi zsidó közösségnek.
(MTI nyomán)
Frissítés: további nevek a díszes társaságból: a korábban a zsidók által megalázott Latorcai Csaba, Fónagy, Mága, Szőcs Géza, Németh Lászlóné - és persze Röhrig Géza:
