A változás alapján ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.

Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését – a kihirdetését követő napot – követő fél éven belül meg kell kötni.

A módosítás szerint feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön. Ez minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.

A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat.

A módosítás indoklása szerint Európai Unión kívüli külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése akkor lehet optimális, ha arról a származási ország és Magyarország kormánya is tudomással bír, és mindkét kormány támogatását fejezi ki az adott intézmény és képzései új helyszínen történő működése kapcsán. A külföldi felsőoktatási intézmény a magyar jog szerinti oklevél kiállítására nem jogosult – áll az indoklásban.

A törvénymódosítást a kormány javaslatára kivételes eljárásban, egy nap alatt tárgyalta meg és fogadta el a parlament.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint a CEU az elmúlt napokban folyamatosan megtévesztette a közvéleményt, beleértve nemzetközi tekintélyű tudósokat és szervezeteket.

Példaként hozták, hogy az Oktatási Hivatal engedélyére való hivatkozás esetében is lebukott, és módosítania kellett saját korábbi nyilatkozatát.

A minisztérium rámutatott: a parlament által elfogadott törvénymódosítás nem érinti a Közép-Európai Egyetemet, a CEU pedig tovább működhet, amint a két ország ezt elvi szinten nemzetközi megállapodásban támogatja.

“A Soros-egyetem” olyan privilégiumokat élvezett, amelyek semmilyen más magyarországi felsőoktatási intézmény számára sem voltak biztosítottak. Úgy adhatott ki kétféle – magyar es amerikai – diplomát, hogy csak egy képzést kellett a hallgatóknak elvégezni – közölték, hozzátéve: ez Soros György számára ugyan jó üzlet volt, de az egyetemek közötti versenyben tisztességtelen előny.

Ezt az üzleti diszkriminatív helyzetet szüntette meg a törvénymódosítás, bezárt egy kiskaput, es fair viszonyokat teremtett az egyetemek között – írta közleményében a minisztérium.

Kitértek arra is: jóllehet, nem a CEU-n tanul a legtöbb külföldi hallgató, mégis a CEU rendelkezett privilégiumokkal. Mint az a nyilvánosságra került korábbi levelezésekből látható, Magyar Bálint volt oktatási miniszter és a szocialista kormányok kritika nélkül írták törvénybe Soros György kéréseit, nem törődve a hazai egyetemek és hallgatok érdekeivel.

Több mint beszédes a tárca szerint, hogy a törvénymódosítás számtalan érintettje közül csak a CEU tartja elfogadhatatlannak a módosítást, az összes többi nem.

Az elfogadott jogszabály szövegéből már mindenki láthatja, hogy a sokszorosára felduzzasztott hecckampányban elhangzó riogatásokkal ellentétben nem zár be egyetlen külföldi honosságú és Magyarországon működő egyetemet sem.

A módosítás az egész Európai Unióban érvényes diploma kiadásához támaszt ésszerű feltételeket. A CEU további működését egy nemzetközi megállapodásnak kell ésszerű időn belül rendezni – írta meg az Emmi.

A Országgyűlés kedden fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását, eszerint jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.
A Central European University (CEU) elnök-rektora, Michael Ignatieff közölte: a felsőoktatási törvénymódosítás alkotmányos felülvizsgálatára kéri Áder János köztársasági elnököt.

Altusz Kristóf helyettes államtitkár bekérette szerdára a budapesti amerikai és német nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét a felsőoktatási törvény ügyében - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM).

Magyarországon minden felsőoktatási intézménynek be kell tartania a rá vonatkozó szabályokat - írta közleményében a külügy.

Hozzátették, hogy a ma elfogadott jogszabály kizárólag erre irányul, "minden ezzel ellentétes állítás hamis, ezért a holnapi napra mind az Amerikai Egyesült Államok, mind Németország budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét" a minisztériumba kérette Altusz Kristóf.

Az oktatási államtitkár szerint a felsőoktatási törvény kedden elfogadott módosítása nem érinti a Közép-európai Egyetemet (KEE), de a CEU működése a kezdetek óta kérdéseket vetett fel.

Palkovics László az InfoRádió Aréna című műsorában kedd este ismét azt mondta: nem CEU-ellenes törvényt akartak hozni, olyan helyzetet akartak kialakítani, hogy a komplikációkat a jövőben el lehessen kerülni. Nem akarnak olyan egyetemeket, amelyek kvázi diplomagyárként működnek – mondta, hangsúlyozva: ez a minősítés nem a CEU-ra vonatkozik.

Az államtitkár kérdésre kijelentette: nem egy nap alatt rendezték a CEU ügyét.

Felidézte, hogy a jogszabályi környezet kialakítása 1993-ban kezdődött meg, és már akkor felvetődött, hogy mitől külföldi az egyetem, ha otthon nem folytat képzést, csak Magyarországon. 2004-ben ismét kérdések merültek fel a szándéknyilatkozat aláírásakor – emlékeztetett. Palkovics László megjegyezte: egy egyetem attól egyetem, hogy ott is folytat felsőoktatási tevékenységet, ahol akkreditálták.

Hozzátette: 2011-ben az új felsőoktatási törvényben jelent meg a külföldi felsőoktatási intézmény fogalma, ebben a KEE helyére került. A KEE a magyar szabályoknak megfelelő magánintézmény, amelyet a MAB akkreditált. A két intézmény képzései ugyanazon emberekkel, fizikailag egy helyen történik – jelezte, hozzátéve: a CEU egy Amerikában akkreditált intézmény, amely azonban ott nem folytat képzéseket.

A mostani jogszabály módosítás nem érintik a KEE-t semmilyen módon – mondta, és cáfolta, hogy az egyetemi autonómia veszélybe kerülne, vagy a CEU-t be akarnák zárni.

A CEU is működhet az idők végezetéig, de a KEE működjön az idők végezetéig, mindkettő kiváló intézmény – fogalmazott Palkovics László, aki szerint a működési modell, hogy két egyetemről van szó, sokaknak nem volt világos. Ebben látta az államtitkár a jelentős felháborodás okát is.

Azt várják a CEU-tól, hogy Amerikában is legyen képzése, illetve legyen államközi megállapodás a működésről – erősítette meg, és jelezte: kezdeményezni fogják a két ország együttműködését az amerikai oktatási minisztériumnál. Arra, hogy az amerikai kormányzat a CEU-t tekinti az együttműködés letéteményesének, azt mondta: meglátják, hogy az oktatási minisztérium hogyan fog majd reagálni. A kérdést magyar részről miniszteri szinten szeretnék kezelni.

Palkovics László úgy látta: ha a szándék mindkét fél részéről az, hogy működjön tovább az intézmény, fognak megoldást találni. Hat hónap van, hogy meghatározzák az elveket, és utána az adott állammal öntenék megfelelő formába. A legrosszabb eset, ha a megállapodás később születik meg, akkor a CEU-ra esetleg egy évvel később lehet majd ismét jelentkezni. Nagy piros szalag azonban nem kerül a CEU-ra, hogy itt mindennek vége van – mondta az államtitkár, aki szerint ha az a döntés születne, hogy a CEU megy, az veszteség lenne, és ezt nem szeretnék.

További kérdésre közölte: az Oktatási Hivatal vizsgálatáról folyamatosan egyeztetettek a magyar egyetemekkel, hiánypótlásokat kértek, és arról is volt szó, hogy lesz egy ilyen törvény.

Az a minisztérium hibája, hogy rektori konferenciával nem egyeztettek, amit az idő hiányával indokolt. Ugyanakkor a javaslat egy technikai módosítás volt, a magyar egyetemekre nincs hatása – tette hozzá.

(MTI - Index, képek: Balogh Dávid - Magyar Nemzet)

1. A Jobbik elutasítja Soros György tevékenységét és azzal megalakulása óta szemben áll következetesen. (Nem úgy, mint a Soros-ösztöndíjas Fidesz.)

2. A Jobbik támogatja, hogy a külföldről pénzelt oktatási intézmények a lehető leginkább átláthatóan és jogszerűen működjenek.

3. De! Ez a mostani javaslat nem Soros Györgyről és a CEU-ról, hanem Orbán bolsevik politikájáról szól. Ma a CEU, holnap más. A Jobbik kormány kulturáltan folytatja le majd az értékrendi vitáit és nem egyetemek betiltásával.

4. Orbán súlyos helyzetbe sodorja a határon túli magyar oktatást és aduászt ad a magyarellenes törekvések kezébe. Ez óriási felelőtlenség!

5. Teljesen felesleges nemzetközi botrányba, küzdelembe viszi bele már megint a miniszterelnök az országot, ahelyett hogy a lényegi kérdésben, a bérkérdésben támogatná a Jobbik béruniós kezdeményezését. Kell küzdeni a magyar szabadságért, de nem felesleges mellékhadszíntereken, hanem abban a kérdésben, ami miatt eladósodtak az emberek, és ami miatt elmenekültek az országból, vagyis a bérek gyalázatos színvonala ügyében!

Kifejtette: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni.

Soros György szervezetei ilyen álcivil ügynökszervezetek, és elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk – mondta a tárcavezető.

Többször is hangsúlyozta, hogy a Közép-európai Egyetem érdekében felszólalók figyelmen kívül hagyják annak különleges, kettős jogállását: míg ugyanis a Közép-európai Egyetem államilag elismert, magyar jog szerint működő magánegyetem, addig a vele közös fenntartásban létező Central European University (CEU) egy olyan – az Amerikai Egyesült Államok jogrendszere szerint működő – külföldi felsőoktatási intézmény, amely csak Budapesten működik.

Technikailag a két egyetem ugyanaz – tette hozzá, kiemelve egyúttal, hogy a magyar jog szerint működő Közép-európai Egyetem képzéseit nem érinti az új szabályozás. Balog Zoltán megismételte ugyanakkor azt is: a magyar kabinet kész tárgyalni az Egyesült Államok kormányával, illetve az érintett szövetségi állam vezetésével a CEU ügyében, ahogyan azt megtette az intézmény vezetőivel is.

A törvénymódosítás ugyanis a származási ország és Magyarország közötti nemzetközi szerződéshez kötné az Európai Unión kívüli külföldi egyetemek magyarországi működését. Ennek célja – mondta – a két ország kapcsolatainak szorosabbra fűzése a tudomány, a felsőoktatás világán keresztül, sőt egy ilyen államközi együttműködésből az érintett intézmény is profitálhat, hiszen mindkét kormánytól kaphat támogatást.

Sajnálatosnak nevezte, hogy Soros György nemzetközi kapcsolatait mozgósítva igyekszik nyomást gyakorolni az ügyben a magyar kormányra és az Országgyűlésre. Így volt ez 2005-ben is – elevenítette fel -, amikor személyesen az akkori oktatási miniszternél – az SZDSZ-es Magyar Bálintnál – kérte, hogy a külön jogokat biztosító “lex CEU” érvényben maradhasson az akkor elfogadott felsőoktatási törvény mellett.

Balog Zoltán fel is olvasta Soros akkori levelét. Azt is mondta, hogy a kormány “erős üzleti körökkel” áll szemben, mert “ne legyenek illúzióink, a felsőoktatás üzlet is”. Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy más érintett amerikai egyetemek mellett nem állt ki a budapesti amerikai ügyvivő.

A most javasolt törvénymódosítás előzményeként emlékeztetett arra, hogy az Oktatási Hivatal 2016 őszén kezdte vizsgálni a külföldi egyetemeket, és az ellenőrzések során számos hiányosságra, súlyos szabálytalanságra derült fény.

Például egyesek nem a megfelelő jogi keretek között folytatnak képzést; valójában nincs is magyarországi partnerük; hiányzik a programakkreditációjuk – “ez különösen igaz a CEU-ra” -; valójában csak tanfolyamot tartanak, és a hallgatóknak adott okirat nem is diploma; a származási országban nem minősülnek elismert felsőoktatási intézménynek; nem teljesítik az adatszolgáltatást a közhiteles nyilvántartásba – “maga a CEU sem tudja pontosan, hány hallgatója is van” -; és nyilvántartásba nem vett képzéseket folytatnak, utóbbiból a CEU-nál 17-et találtak – sorolta.

A felmerült ügyek jó részét az oktatási kormányzat hivatalból kezeli, és egyes esetekben már meg is történt az engedélyek visszavonása, más esetekben pedig újak kiadása – közölte a miniszter, jelezve, hogy a vizsgált 28 külföldi egyetemből mindössze egynél nem találtak mulasztást.

Szerinte a jogszabályok megtartása nem lehetetlen, azok mindenkire vonatkoznak, “Soros György szervezetei sem állhatnak a magyar törvények felett”.

Egyúttal visszautasította, hogy veszélyben lenne a tanszabadság Magyarországon. “A magyar jogszabályok keretein kívül soha semmilyen módon nem szóltunk bele abba, hogy milyen módszerekkel, milyen elvek mentén szervezi meg egy intézmény a képzését” – jelentette ki Balog Zoltán az MTI híradása szerint.

Vécsey László (Fidesz): "A CEU indokolatlan helyzeti előnyökre tesz szert, amelyet nem lehet tolerálni".

Bárándy Gergely (MSZP): A Fidesz hét éve kormányoz, és az elmúlt hét évben nem volt probléma a CEU működése, le sem ültek tárgyalni az egyetem vezetésével. Nem kell úgy tenni, mintha szakmai indokok miatt cselekedne a kormány.

Fodor Gábor (Liberálisok): "Méltatlan a vita", a CEU nemzetközi szinten az egyik legjobb egyetem, a magyar emberek érdeke, hogy ez az egyetem működjön. A magyar kormány pedig tönkretesz egy oktatási intézményt, amely pótolhatatlan, színvonalas oktatást nyújt.

Vinnai Győző (Fidesz): A CEU két diplomát ad ki, ami hátrányos a magyar egyetemeknek, amelyek csak egy diplomát adnak ki. Pedig nem is folytat képzést Amerikában.

Hiller István (MSZP): Ez a javaslat az "országunk ellen van", nemhogy nem szolgálja a magyar érdekeket, hanem ellene van. "Miért emelte fel a hangját ellen 14 Nobel-díjas, több mint ezer professzor? Miért jelentkeznek sorra városok a CEU-ért, ha ez ekkora teher?" A kormány szerinte nem szakmai, hanem politikai motivációk miatt meg akarja szüntetni a CEU-t, ez a módosítás nincs benne a felsőoktatás 10 legfontosabb problémája között.

Hoffmann Rózsa (KDNP): Attól, hogy eddig szabálytalanul működhetett több egyetem, nem jelenti azt, hogy továbbra is így működhet. Hoffmann megdöbbent a miniszer által ismertetett Soros-levélen, amelyben Soros a CEU-nak kedvező szabályokért lobbizott. A KDNP nem akarja ezt a világot. Hoffmann nem érti, hogy a vasárnapi tüntetők miért emlegetik a szabadságot, amikor ennek a javaslatnak semmi köze nincs a szabadsághoz. Hoffmann nem bánja, hogy rövid határidőket szab a javaslat, mert ellenkező esetben hajlamos mindenki tologatni a teendők elvégzését.

Szávay István (Jobbik): Károsnak tart a Jobbik mindent, amit Soros György képvisel, "a deviancia kultúráját", "a másságok korlátlan tiszteletét", de a párt elutasítja a Fidesz "bolsevik" módszerét. Szerinte a Fidesz ki akar csinálni egy nagy múltú intézményt, ezt bárkivel megcsinálhatja innentől, és "igaza van Hiller képviselő úrnak, ahhoz is gyávák, hogy felvállalják, amit csinálnak".

Szél Bernadett (LMP): A "légarcpirítóbb" fideszes érv, hogy az előjogokat akarják megszüntetni, ugyanis a fideszesek vezették be a "személyre szabott törvényhozást". A Fidesz átlép egy "vörös vonalat" és éppen április 4-én. Orbán Viktor úgy viselkedik, mint egy "puffancs, sértődékeny, zsebdiktátor", aki mindent megtesz, hogy Trumppal találkozzon, de közben a fiatalokon áll bosszút. A javaslat szerinte egyértelműen a CEU ellen irányul, amellyel nem volt egyeztetés. "Ugyanaz a logika, mint Putyinnál: elhallgattatni, aki másként gondolkodik." Az LMP az Alkotmánybírósághoz fordul, ha megszavazzák a javaslatot.

Szabó Szabolcs (Együtt): Mint egyetemi oktató elképesztőnek tartja, hogy egyetemen oktató kormánypárti képviselőtársai felvállalják ezt az ügyet."Miközben megy a sorosozás, azt állítják, nincs köze ennek az egész ügynek ehhez." Sokkal nagyobb adminisztrációs hibák is vannak a magyar felsőoktatásban, szerinte van olyan doktori képzés, amelyet emiatt meg lehetne szüntetni.

Pósán László (Fidesz): Probléma, hogy a Közép-Európai egyetem és a CEU két különálló jogi személy. Ennek szerinte a CEU sem örül, a Fidesz csak próbál rendet tenni az ügyben. Pósán is jelzi felháborodását Soros György Magyar Bálintnak írt levelén.

Kunhalmi Ágnes (MSZP): A Fidesz hatalomtechnikája a megosztásra épít, nem új keletű, a szovjetek szakították így darabokra a társadalmat. Orbán Viktor és környezete "retteg és görcsöl". Orbán "a jobb jövőbe vetett hitet" számolja fel.

Dunai Mónika (Fidesz): Készek vagyunk megállapodni az Amerikai Egyesült Államokkal vagy New York állam kormányzójával. Az ellenzék lebecsüli az amerikai elnököt, amikor azt képzeli, hogy Trump nem tud egy ilyen ügyet fél év alatt megoldani.

Turi-Kovács Béla (Fidesz): Nem örült a CEU-nak, jobban örült volna, ha Prágába helyezi a székhelyét. De aztán beletörődött, hogy Budapesten van. Szerinte baj, hogy szó sem esett arról, milyen magas a tandíj ezen az egyetemen, ezért a magyar tehetségek alig tudnak bejutni.

Hollik István (KDNP): Az ellenzék is a Soros-hálózat tagja, amikor a tanszabadság megszüntetéséről beszél. Erről ugyanis szó sincs. Ha a Fidesz a tanszabadságot szeretné megszüntetné, szerinte a gender studies szavakat szüntetné meg. A CEU egy "fantomegyetem", amelynek nincsenek képzései, "semmit nem csinál".

Szilágyi György (Jobbik): Elfogadja, hogy Soros György az ördög, de akkor a tanítványa, akit taníttatott, "Orbán Viktor az ördögfióka". A mostani rendszer a Kádár-rendszer paródiája, azért beszélgetnek most a CEU-tól a parlamentben, mert a kormány kerüli a valós problémákat.

A háromórás vita után Palkovics László oktatási államtitkár a záróbeszédében azt mondta, egy egyszerű jogtechnikai dolog történik. A CEU helyzetét már több kormány meg akarta oldani, de eddig senkinek nem sikerült.

Szerinte a módosítás nem érinti a Magyarországon bejegyzett Közép-Európai Egyetemet, csak a CEU-t. A CEU-nak teljesíteni kell a feltételeket, meg kell kötni a megállapodást a két állam között. Ha nem jön létre a megállapodás, szerinte nem változik semmi, a Közép-Európai egyetem ugyanúgy működhet tovább. Palkovics nem tartja jogosnak az aggódást.

Kapcsolódó: Volner: Soros a magyarság ellensége - mégsem szavazzák meg a "CEU-törvényt"

Korábban írtuk: Toroczkai: nem gyáván finomkodni kell a CEU-val, hanem sóval behinteni a romjait